DILI, 14 Abríl 2026 (TATOLI)—Jurista, Sérgio Paulo Dias Quintas, la konkorda ho Prevedoria Direitu Umanus no Justisa (PDHJ) nia inisiativa halo kontestasaun ba desizaun Tribunál ne’ebé deklara Konstitusionál ba Revogasaun Lei Pensaun Mensál Vitalísia.
Nia dehan, sidadaun hotu tenke kompreende norma prosesuál no Konstitusionál, katak Tribuinál nia desizaun a’as liu duke entidade sira seluk nia desizaun.
“Simplezmente ita tenke kumpre katak apartir bainhira desizaun Tribunál sai mai ona, hotu-hotu kumpre katak laiha ona Pensaun Vitalísia ba sé de’it. Tuir ha’u-nia observasaun, ita lalika kari rai rahun soe ba públiku nia matan atu kria fali lei ida atu sustenta fali eis titulár sira, hanesan de’it, ita halo fali lei ida atu proteje direitu eis titulár sira,” Sérgio Quintas hateten ba Jornalista sira iha Tribunál Judisiál Primeira Instánsia Dili (TJPID), Kolmera, Tersa ne’e.
Quintas esplika, bainhira Tribunál hasai ona desizaun maka sidadaun tenke kumpre, desizaun ne’e hateten katak apartir desizaun sai mai la eziste ba subsídiu ba eis titulár sira tantu eis Deputadu, ka eis Prezidente Repúblika.
Nia reforsa, desizaun ne’e mai husi forsa polítiku ida no estudante sira halo manifestasaun mak desizaun ne’e mosu. Tribunál hatene katak desizaun ne’e mai husi ezijénsia estudante sira.
“Ha’u fiar katak Tribunál Rekursu mak hasai desizaun ne’e tuir dalan loos, maibé kuandu Tribunál ne’e mak pelu kontráriu mantein Pensaun Vitalísia ha’u fiar katak sei hamosu tan polémika iha ita-nia sosiedade,” nia katak.
Notísia relevante : PDHJ prepara pedidu fiskalizasaun abstrata ba Tribunál kona-ba Kontratasaun Termu Sertu
Jurista ne’e dehan, PDHJ bele halo kontestasaun ne’e tanba tuir norma Konstituisaun hanesan ne’e duni.
“Bele halo maibé tuir ha’u-nia observasaun ita labele halo ona, ita lori rai rahun soe ba populasaun no sosiedade atu kria fali subsídiu ida fó fali espasu ba eis titulár sira ne’e hanesan deit,” nia tenik.
Nia hatutan: “Kuandu ema servisu iha fatin ida hotu, hotu-ona laiha tan regalias ka subsísiu. Ita hatene Timor ida-ne’e agora ema kiak barak.”
Jurista ne’e nota, eis titulár sira balun ho idade produtivu maibé sira simu nafatin Pensaun Mensál Vitalísia hodi goza iha tinan barak nia laran, hafoin dehan kria fali lei ida favorese fali ba ema seluk.
“Ha’u rasik nu’udar Defensór to’o tempu ida mak ha’u la simu ka reforma ona ne’e laiha problema, ha’u fila bá Lospalos halo to’os laiha problema,” nia afirma.
Jusrista espera katak Tribunál sei la konsidera PDHJ nia kontestasaun.
“Ha’u espera katak Tribunál Rekursu bele rejeita ida-ne’e tanba hanesan ohin ha’u dehan ne’e hakotu Lei Pensaun Vitalisia ne’e, mai husi fenómena sosiál ida-ne’ebé mak liga ho forsa polítiku juventude liliu joven sira,” nia katak.
Jurista argumenta, joven sira iha pensamentu krítiku katak tenke defende rikusoin Timor nian ba ema hotu,
“Ita hatene Timor-Leste rai kiak los, ha’u kontente kuandu Lei Pensaun Vitalísia ne’e hamate. Ita espera katak Tribunál Rekursu iha pensamentu di’ak ida atu simu saida mak PDHJ hatama ba hodi fiskaliza kona-ba preokupasaun estudante nian, liliu kamada sosiál sira hotu,” nia hato’o.
Jornalista : Natalino Costa
Editora : Julia Chatarina
