DILI, 08 Abríl 2026 (TATOLI)—Ekipa Jurídiku husi Provedoria Direitu Umanu Justisa (PDHJ) prepara ona dokumentu hodi husu fiskalizasaun abtrata ba Tribunál Rekursu, kona-ba Dekretu-Lei númeru 3/2026 Rejime Jurídiku Kontratasaun Termu Sertu.
“Lei ida-ne’e ami haree hela, ami-nia parte legál haree hela, ami identifika ona, Prezidente Funsaun Públika mós ami fó hatene ona katak ami sei submete ba Tribunál atu halo fiskalizaun,” Prevedór Direitu Umanus Justisa, Virgílio Guterres, hato’o ba jornalista sira iha Fundasaun Oriente, Kuarta ne’e.
Nia dehan, razaun atu husu fiskalizasaun tanba Dekretu-Lei ne’e hamosu retroatividade, hanesan ema ne’ebé halo kontratu tiha Fulan-Janeiru tenke ajusta ba buat ne’ebé retoratividade, ne’ebé implika pesoál balun nia saláriu sa’e balun bele tuun.
“Balun ne’ebé salariu sa’e ne’e entidade sira labele ajusta tanba osan la to’o, tanba tuir tabela salariál husi Dekretu-Lei númeru 3/2026 ne’e rasik. Ami haree hela ida-ne’e, ami analiza hela iha tempu badak ami sei haruka ba Tribunál Rekursu hodi halo fiskalizasaun abtrata,” nia akresenta.
Notísia relevante : Parlamentu preokupa ho ajustamentu kontratu termu sertu ne’ebé afeta ba saláriu funsionáriu
Ekipa PDHJ mós sei haree kona-ba instituisaun balun nia funsionáriu sofre saláriu tarde tanba reajusta ba Dekretu-Lei foun, nune’e sei husu fiskalizaun abtrata susesiva.
“Ami rona katak instituisaun barak to’o ministériu barak iha dúvida kona-ba saláriu funsionáriu balun la selu tinan kotuk ninian mós iha hela, entaun presiza atu haree,” nia katak.
Provedór mós nota katak lejizlasaun ne’e la korresponde ho direitu sidadaun nian.
“Lei ne’e vigora ona iha Fevereiru, agora ema halo kontratu iha inísiu Janeiru ne’ebá. Se lei ne’e mosu kedan Dezembru tinan kotuk liu ba ne’e ema labele uza ona referénsia atu halo kontratu iha tinan foun, liliu kona-ba kontratu termu sertu ne’ebé hahú Janeiru, entaun lei ne’e foin vigór iha Fevereiru, obriga ita atu retrorativa, nega fali ita-nia kontratu sira ba kotuk ne’e, kerdizer ita ba kotuk,” nia tenik.
Provedór hatutan, ba sira ne’ebé lei ne’e ajusta tuir tabela salariál sa’e maibé osan husi instituisaun ne’e rasik laiha, entaun obrigadu ko’a osan.
“Entaun balun tenke hasa’e sein justifika kauza saida, entaun ida-ne’e mak ami haree problema,” nia reforsa.
Jornalista : Natalino Costa
Editora : Julia Chatarina
