iklan

EKONOMIA, HEADLINE

PIB la’ós petrolíferu sa’e ba +2,9% iha tinan 2021

PIB la’ós petrolíferu sa’e ba +2,9% iha tinan 2021

Negosiante fa’an produtu lokál iha bazar tradisionál iha kapitál Dili, 16 outubru 2020. Imajen Tatoli/António Gonçalves

DILI, 05 setembru 2022 (TATOLI)—Taxa kresimentu Produtu Internu Brutu (PIB) la’ós petrolíferu Timor-Leste sa’e ba pozitivu 2,9% iha tinan 2021, hosi negativu 8,3% iha tinan 2020.

“Kresimentu pozitivu 2,9% ne’e kuaze duplu kompara ho dadus preliminár pozitivu 1,5% ne’ebé mak Diresaun Jerál Estatístika públika iha fulan-marsu liubá,” refere nota ne’ebé Agência Tatoli simu hosi Ministériu Finansa, segunda ne’e.

Rezultadu finál ho kresimentu pozitivu 2,9% ne’e, Diresaun Jerál Estatístika Ministériu Finansa konfirma hafoin konklui peskiza atividade emprezariál ka Bussiness Activity Survey foin lalais ne’e.

Kresimentu PIB pozitivu 2,9% iha tinan 2021 ne’e maihosi baze ida ne’ebé kiik hafoin Timor-Leste nia ekonomia tama iha resesaun iha tinan 2020 ho kresimentu PIB negativu 8,3%.

Notísia relevante: PIB la’ós petrolíferu tinan 2021 sa’e ba 1,5%

Daudaun ne’e, Diresaun Jerál Estatístika finaliza hela relatóriu finál no ofisialmente sei públika iha fulan ida-ne’e nia rohan, ne’ebé publikasaun ne’e sei inklui revizaun kona-ba PIB la’ós-petrolíferu 2020 (negativu 8,3%), rezultadu finál PIB 2021 (2,9%) no projesaun PIB ba 2022 (3,3%).

Tuir nota hosi Diresaun Jerál Estatístika, kresimentu pozitivu 2,9% akontese iha tinan 2021 tamba aumentu iha konsumu públiku 3,5%, liuliu tamba hetan kontribusaun maka’as hosi aumentu iha despeza Governu nian ba kategoria saláriu no vensimentu no bens no servisu 152%, prinsipalmente liga ho kustu operasionál ba serbisu profisionál no materiál sira liga ho atividade kombate COVID-19.

Iha abril 2021, Orsamentu Jerál Estadu (OJE) Retifikativu hetan aumentu signifikativu kuaze liu 30% kompara ho OJE 2020 ho totál despeza sa’e to’o besik biliaun$2. Orsamentu Retifikativu ne’e rezulta hosi ‘enjeñaria finanseira’ ida, ne’ebé Governu halo hodi la presiza foti tan osan adisionál hosi fundu minarai hosi montante biliaun $1,3 ne’ebé mak Parlamentu Nasionál aprova ona.

Enjeñaria Finanseira ne’e nia objetivu mak atu finansia medida importante hanesan, apoiu ba empregu, moratória kréditu, izensaun propina no subsídiu internet ba estudante ensinu superiór, sosa produtu alimentár hosi produtór lokál, finansiamentu sentru integradu jestaun krize, pagamentu traballadór liña frente no programa Cesta Bázika.

Medida hirak ne’e, Governu trasa ho objetivu atubele hakma’an situasaun sosiál no ekonomia empreza, traballadór no família sira, no buka atu rekupera filafali ekonomia hafoin hetan resesaun, xoke esterna pandemia globál COVID-19 no Inundasaun.

Projesaun kresimentu PIB la’ós-petrolíferu 2022

Iha Lei Grandes Opções do Plano 2023 ne’ebé hetan ona promulgasaun hosi Prezidente Repúblika, José Ramos Horta, Ministériu Finansa mós aprezenta senáriu makroekonómiku ne’ebé prevee katak PIB la’ós petrolíferu tinan 2022 sei sa’e ba 2,9% no 3,1% iha tinan 2023 ho inflasaun 6,7% iha tinan 2022.

To’o iha jullu 2022, dadus preliminár hosi Diresaun Jerál Estatístika hatudu katak iha trimestre dahuluk Timor-Leste nia ekonomia sa’e ona ba 2% no sa’e ba 2,8% iha trimestre daruak.

Tuir projesaun hosi Ministériu Finansa, to’o iha dezembru 2022, ekonomia Timor-Leste bele sa’e to’o 3% ho ritmu kresimentu ida hanesan ne’e maka ekonomia Timor-Leste sei bele rekupera totál iha tinan 2024 no país ne’e bele tama filafali ba iha trajetória dezenvolvimentu.

Jornalista   : Antónia Gusmão

Editora        : Julia Chatarina

iklan
iklan

Leave a Reply

iklan
error: Content is protected !!