MALIANA, 17 maiu 2023 (TATOLI) – Ministériu Agrikultura no Peska (MAP), kinta ne’e kolleta hare kari liña hamutuk ektare 12,5 iha natar eskola Kampu Agrikultór Eskema Irrigasaun Maliana I, kanál Kulu-Anan, suku Raifun, postu administrativu Maliana, munisípiu Bobonaro.
Programa FFS liuhosi atividade kari hare liña ne’ebé utiliza ekipamentu manuál drum siters ne’e implementa hosi Diresaun Servisu Agrikultura Munisípiu Bobonaro ne’ebé hetan apoia tékniku hosi Ajénsia Kooperasaun Internasionál Japaun (JICA, sigla ingles) liuhosi projetu hasa’e rendimentu agríkola no hasa’e produsaun hare iha irrigasaun Maliana I.
Diretór Servisu Agrikultura Munisípiu Bobonaro, Alberto Gomes Lopes, esplika métodu foun ne’e iha Maliana aplika dezde tinan hirak liubá inklui mós Blutu ne’ebé kuda hare époka dahuluk ho durasaun fulan-tolu.
Notísia relevante: Peste Karakol hahú ataka natar ektare 300 iha Maliana
“Ohin loron ita mai hamutuk iha fatin ida ne’e asiste rezultadu ne’ebé mak ita-nia natar na’in sira, hahú hosi fulan-tolu nia, depois ita bele sukat kari liña ne’e ita bele haree hamutuk nia rezultadu. Ha’u hakarak hato’o iha tinan ita-nia implementasaun programa
FFS ne’e ita kolleta totál 12,5 ektare hosi totál 25 agrikultór, rezultadu estimasaun kari-liña tinan ida-ne’e provizóriu ita iha rezultadu 5,9, ita bele dehan tonelda 6 kada ektare,” Diretór Alberto hateten.
Hosi ativdade ne’e hatudu rezultadu produsaun iha tinan ne’e mudansa oituan kompara ho tinan kotuk.
“Ha’u hakarak esklarese iha ne’e tinan uluk, ita konsege prodús kari lina tonelada 5,2, maibé tinan ne’e mudansa tanba ita-nia natureza tulun ita. Ita-nia atividade ne’e depende ba klima, udan-been di’ak rezultadu mós sei di’ak, ne’ebé tinan iha tinan ne’e ita iha xuvida oituan maske la barak ita hetan hosi tonelada 5,2 sae ba tonelada 6,” nia dehan
Diretór Nasionál Agrikultura no Ortikultura MAP, Lúcio Ribeiro, esplika ministériu sei tuur hamutuk ho departamentu relevante sira atu halo analiza ida oinsá bele utiliza ekipamentu drum Siters iha territóriu nasionál.
“Depois projetu JICA hotu oinsá bele halo espansaun habelar tán iha munisípiu sira seluk iha área poténsia sira, tanba ita haree katak nia hamenus kustu,” nia dehan.
Abitante Carlos Perreira Afonso nu’udar agrikultór senti kontente no ageradese ba Governu liuliu JICA tanba liuhosi métodu foun ne’e bele motiva liután atu halo natar.
“Sistema ida-ne’e di’ak tanba kompara ho ita kuda de’it gasta osan barak liu, agora ho kari ne’e ita gasta osan la barak ida, depois fasil atu serbisu, la presiza ema barak, karik ba oin maluk agrikultór sira bele la’o-tuir programa kari liña ne’e tanba nia la gasta osan barak,” nia dehan.
Notísia relevante: Agrikultór Soso Maliana hahú kuda hare faze dahuluk
Jornalista : Sérgio da Cruz
Editór : Evaristo Soares Martins
