iklan

EKONOMIA

Asosiasaun Rede Soru Na’in prezerva tais nu’udar patrimóniu TL nian

Asosiasaun Rede Soru Na’in prezerva tais nu’udar patrimóniu TL nian

Asosiasaun Rede Soru Na’in establese atuho nia papél importante atu halo prezervasaun ba identidade kulturál liuliu prezerva tais nu’udar patrimóniu kulturál imateriál Timor-Leste nian. Imajen Tatoli/Francisco Sony.

DILI, 08 marsu 2024 (TATOLI)—Prezidente Asosiasaun Rede Soru Na’in, Luciana da Crus, hateten assosiasaun ne’e eziste ho nia papél importante atu halo prezervasaun ba identidade kulturál Timor-Leste nian liuliu prezerva tais nu’udar patrimóniu kulturál imateriál Timor-Leste.

Notísia Relevante: Membru PN kontinua preokupa xineza imita dezeñu tais Timor

“Asosiasun Rede Soru Na’in, ne’ebé rejistu ona iha Ministériu Justisa iha loron 20 fulan novembru 2023, sai ona asosiasaun legalizada ne’e eziste atu prezerva tais nu’udar patrimóniu Timor-Leste nian,” Prezidente asosiasaun ne’e hateten iha nia diskursu iha ámbitu komemorasaun loron interansionál feto 08 marsu iha Parlamentu Nasionál, sesta ne’e.

Tanba ne’e, nia hato’o agradesimentu ba Parlametu Nasional nia konvite hodi partisipa iha komemorasaun loron internasionál feto, iha ne’ebé hodi ko’alia kona-ba prosesu soru tais.

“Prosesu soru tais ne’e bainhira ita ko’alia de’it no la haree ho matan, susar ba rona-na’in sira atu komprende. Tan ne’e, ha’u husu atu ko’alia de’it kona-ba matéria prima no ekipamentu uza ba soru tais no hato’o mós informasaun badak kona-bá Asosiasaun Rede Soru Na’in,” nia hateten.

Matéria prima ba soru tais ne’e mai husi rai, kabas, tahu metan no ai-horis oioin ne’ebé halo ekipamentu ba soru tais, fó kór natural ba tais no kesi futus.

Nia haktuir, beiala sira-nia liman fatin, prosesu kompleksu tebes, serbisu todan no lori tempu naruk mak foin bele prodús tais ida.

Ekipamentu soru tais mak hanesan atis soru, lalota hodi satan kabas soru, knoru hodi taa kabas iha atis, aidedun hodi hasai kabas nia musan, sasular hodi tii ka hiri kabas, kamii-oan hodi tau kabas ba tii ka hiri, sanan-rai ba halo kór natural, luhu, lafatik, bote hodi ku’u no haloot kabas, kesak hodi sukit kabas bainhira soru ténkika sotis ou foit.

Prosesu tomak soru tais ida-ne’e mak UNESCO hatama iha lista hanesan patrimóniu kulturál imateriál Timor-Leste nian ne’ebé presiza salvaguarda urjente.

“Kna’ar ida-ne’e mak soru-nain hotu-hotu tenke hala’o nafatin, tanba sira mak mahein ba tradisaun soru tais iha Timor-Leste hodi tane identidade kulturál povu no nasaun ida-ne’e nian,” nia dehan.

Tan ne’e, UN Women halo parseria ho Fundasaun Alola ho Timor Aid, hodi halibur soru-na’in sira hosi munisípiu neen (6) hanesan Baucau, Bobonaro, Covalima, Lautém, Rejiaun Admnistrativa Espesiál Oé-Cusse Ambeno (RAEOA) ho Viqueque hodi harii Asosiasaun Rede Soru Na’in ne’ebé Rejistu ona iha Ministériu Justisa iha 20 novembru 2023.

“Ami sai ona Asosiasaun legalizada. Bainhira iha rekursu, ami sei halibur tan soru-na’in sira hosi munisípiu sira seluk ne’ebé seidauk tama iha Asosiasaun Rede Soru Na’in hanesan Ainaro, Aileu

Ermera, Liquiça, Manatuto no Manufahi,” nia hateten.

Grupu soru tais sira iha Asosiasaun Rede Soru Na’in Baucau ho grupu walu (8) no iha membru 120, Bobonaro iha grupu lima (5) ho membru 225, Covalima iha grupu 22 ho membru 258, Lautém iha grupu 25 ho nia membru 140, RAEOA grupu 30 ho nia membru 296,  Viqueque iha grupu 20 ho nia membru 227, nune’e totál membru Asosiasaun Rede Soru Na’in nian hamutuk 1,266.

Asosiasaun Rede Soru Na’in nia polítika inkluziva nune’e agora iha mós membru LGTBQ na’in lima.

Nia dehan, daudaun UN Women mak sira-nia doadór prinsipál no serbisu hamutuk ho Fundasaun Alola no Timor Aid, fó formasaun ba membru Rede Soru Na’in sira iha munisípiu neen (6) hodi harii membru nia kapasidade iha área sira hanesan empoderamentu ekonómiku.

Kona-ba ida ne’e, UN Women fó oportunidade ba Rede Soru Na’in bele iha asesu ba merkadu ho loja Rede Soru Na’in iha Pateo-Dili.

Rede Soru Na’in mós simu formasaun iha área advokásia ba jéneru, lideransa, halo planu anuál, hakerek proposta ho orsamentu, hasa’e kualidade tais, produsaun kór naturál no seluk tan.

Prezidente ne’e lori Rede Soru Na’in nia naran agradese ba PN ne’ebé institui loron Tais nasionál iha 14 dezembru, nune’e nia husu ba Deputadu sira bainhira ba vizita munisípiu sira atu kontaktu Rede Soru Na’in, hodi nune’e Rede Soru Na’in bele hatudu nia atividade ida-idak iha fatin, hodi nune’e membru PN sira bele haree kedas ho matan no komprende dezáfiu sira Rede refere enfrenta.

“Husu ba Grupu Mullher Parlamentár Timor-Leste (GMPTL), bolu Rede Soru Na’in mai dadalia kona-ba prezervasaun identidade kulturál TL nian. No, oinsá ita buka dalan hamutuk hodi inklui iha Orsamentu Jerál Estadu, verba kiik ida, tina-tinan ba Asosiasaun Rede Soru Na’in,” nia dehan.

Jornalista : Nelson de Sousa

Editór        : Cancio Ximenes

iklan
iklan

Leave a Reply

iklan
error: Content is protected !!