DILI, 11 abríl 2024 (TATOLI) – Empreza Perissos simu ona karta husi Ministériu Komérsiu no Indústria atu hadia dokumentu foos subsídiu hafoin submete fila fali iha tempu badak.
“Ami simu karta husi ekipa verifikasaun MCI fó iha semana kotuk, entaun agora daudaun ami haree no hadia tanba dokumentu barak, maibé iha fulan ida-ne’e nia laran ami sei submete fila fali ba Governu, nune’e bele halo ona pagamentu”, Diretór Empreza Perissos, James Jong, dehab ba TATOLI, ohin.
Nia dehan, problema iha dokumentu ne’e tanba ema barak mai hola foos subsídiu, entaun ladún haree hotu ho didiak. Maibé Governu verifika katak dokumentu presiza hadia mak empreza sei haree no sei entrega fila fali.
“Sira verifika dehan lalos, entaun ami halo justifikasaun depois mak ami hatama fali ba, tanba ema mai hola saku lima, saku 10 no balun hola barak, entaun ida-ne’e ami haree didiak hodi halo nota hafoin ami submete fali ba Governu”, nia relata.
Nia esplika, problema iha dokumentu ne’e laos buat boot ida, maibé nia rekoñese katak sei kompleta.
“Ami ajuda Governu atu hadia lalais atu sira bele halo pagamentu ona”, Diretór Empreza Perissos, James Jong dehan.
Jerente hosi Empreza Loja Kreativu Furak, Yati Zaka, dehan empreza sei hadia dokumentu hafoin lori fila fali dokumentu ba Ezekuitivu atu halo pagamentu.
“Karta husi MCI ami simu ona tanba ne’e ami koopera ho sira atu hadia no tempu badak, ami submete fila fali nune’e bele halo ona pagamentu ba foos subsídiu ne’e”, Yati Zaka afirma.
Nia informa, antes ne’e dokumentu kopia submete ona no laiha reklamasaun maibé MCI verifika katak presiza dokumentu orijinál.
“Husi inísiu, ami hatama relatóriu iha fulan-Novembru ne’e laiha komplain husi MCI katak dokumentu tenke orijinál maibé to’o mai iha fim de março foin bolu no fó hatene mai ami katak persiza dokumentu orijinál maibé ami koopera hodi hadia fila fali dokumentu hatama hafoin ami hetan pagamentu”, nia hateten.
Diretora Nasionál Regulasaun Komersiál (DNRK) Manuela da Silva Tilman, verifikasaun dokumentu ho forma eletrónika no fíziku.
“Ha’u hakarak hateten katak buat hotu ami verifika ona, ami verifika los ona, maibé nia problema iha dokumentu mak empreza sira fó ba ami ne’e la kompleta, tanba ami verifika ida por ida iha ne’eba, ami haree katak normalmente bainhira empreza ida hola foos iha nota ne’e tenke mosu empreza nia naran, nia presu, nia kuantidade no nia kilograma, maibé dokumentu ne’ebé sira fó ba ami ne’e buat sira ne’e laiha”, nia informa.
Nia esplika, bainhira empreza ida ba hola foos, nia tenke priénxe deklarasaun, agora deklarasaun sira ne’e iha dokumentu empreza tolu nian, maibé ami haree barak liu mak nota deklarasaun ne’ebé empreza lokál sira sosa atu lori ba munisípiu, iha nia resivu lolos mosu empreza nia naran, maibé ida-ne’e mós laiha, depois nota pagamentu invoice, ne’e la mosu iha ne’eba. Aleinde ida-ne’e mós sira la anexa sira-nia dokumentu lisensa atividade, entaun ida-ne’e mak prejudika tebes MCI atu bele prosesa.
“Ba ami laiha problema, tanba ami-nia tékniku sira preparadu no ami verifika hotu ona, agora daudaun ita boot haree iha ami-nia meza, sira-nia dokumentu sira ne’e ami tenke fó fila hotu kedas tanba ami presiza sira kompleta sira-nia dokumentu. Ha’u fó ezemplu kiik de’it, dokumentu ida-ne’e agora iha deklarasaun ne’e hateten katak empreza nia naran oin seluk ida, maibé mosu fali iha nota invoice ne’e naran seluk ida, entaun ida-ne’e prejudika tebes ba ami atu prosesa”, nia relata.
Ho problema ne’e, ekipa husi Diresaun Nasionál Regulasaun Komersiál (DNRK) kontaktu ona empreza sira no manda ona karta ba sira atu husu hodi koopera, atu bele aselera pagamentu.
“Ami kontatu ona empreza no ami rasik manda ona karta ba empreza atu husu koopera ho ami lalais no oinsá sira bele prepara dokumentu sira ne’e atu ami bele prosesa no manda sira-nia dadus ne’e ba MKAE”, nia konklui.
Jornalista : Felicidade Ximenes
Editór : Zezito Silva
