DILI, 17 agostu 2024 (TATOLI)—Embaixada Repúblika Indonézia iha Timor-Leste (KBRI, sigla indonéziu), sábadu ne’e, komemora loron proklamasaun independénsia Repúblika Indonézia ba dala-79 (17-agostu-1945) ho serimónia hasa’e bandeira no iha tempu hanesan halo lansamentu ba pasaporte eletróniku iha servisu imigrasaun.
Embaixadór Repúblika Indonézia ba Timor-Leste, Okto Dorinus Manik, hateten, lansamentu ne’e nu’udar esforsu ida husi Adidu Imigrasaun Embaixada Indonézia, Andika Pandu Kurniawan, ne’ebé enkoraja Embaixada Indonézia iha Dili hodi hola parte fornese servisu imigrasaun pasaporte eletróniku ka e-passport ba sidadaun Indonézia (WNI, sigla indonéziu) iha Timor-Leste.
“Iha biban ne’e ami mós lansa ona e-passport, nune’e servisu imigrasaun uza e-passport ida-ne’e halo atu fasilita servisu imigrasaun iha fronteira, ezemplu karik sira hakarak bá Austrália ka fila bá Indonézia, konserteza servisu ne’e sei fásil no lalais liu, ami komprometidu atu kontinua hala’o servisu no protesaun di’ak liu ba sidadaun Indonézia iha Timor-Leste,” Embaixadór Okto hateten iha resintu KBRI, Palapaço.
Notísia relevante : Jullu 2024, KBRI realiza festivál ho atividade haat iha Oé-Cusse
Nia dehan, servisu pasaporte eletróniku ne’e sei hahú loke iha loron 19 agostu 2024, nune’e sidadaun Indonézia ne’ebé presiza renova pasaporte bele prosesa direitamente iha KBRI tuir rekezitu ne’ebé prevee ona.
Servisu ne’e estabelese ona iha reprezentasaun Indonézia iha Tokyo, Singapura, Koreia Súl, Olanda, Arábia Saudita, Estadu Unidu Amérika, Dinamarka no Alemaña mós lansa ona servisu pasaporte eletróniku.
Iha biban hanesan, serimónia hasa’e bandeira ne’e hahú ho prezensa Embaixadór Okto Dorinus nu’udar komandu ba serimónia, tuir kedas ho leitura testu proklamasaun, momentu silénsiu ba luta na’in sira, paskibra hitu hasa’e bandeira no ramata ho kanta husi koru Flobamora nian ne’ebé lori knanuk nasionál sira.
“Ohin dadeer ami kompleta serimónia hasa’e bandera iha ámbitu loron independénsia Repúblika Indonézia ba dala-79 iha Embaixada Indonézia Dili, ida-ne’e hanesan atividade anuál maibé iha loron ida-ne’e iha buat ruma espesiál tanba serimónia bandeira dahuluk mós hala’o ona iha Ibu Kota Nusantara (IKN), ne’ebé sei sai hanesan kapitál Repúblika Indonézia nian, ha’u agradese tanba ami konsege hala’o serimónia elevasaun ho sidadaun Indonézia tomak iha Timor-Leste,” Diplomata ne’e tenik.
Nia orgullu ho prezensa sidadaun Indonézia ne’ebé hatais roupa tradisionál hatudu entusiazmu a’as tebes no hatudu diversidade, maski sira mai husi lisan no relijiaun oin-oin, maibé hotu-hotu ida de’it ho Repúblika Indonézia.
“Ida-ne’e aliña ho tema tinan ida-ne’e nian, Nusantara Foun, Indonézia Avansadu, ho ida-ne’e ita iha kompromisu atu halo Indonézia avansadu, husi komponente sosiedade hotu serbisu hamutuk ba Indonézia ida de’it,” nia louva.
Selebrasaun loron independénsia Repúblika Indonézia ba tinan ne’e iha KBRI, taka atribuisaun prémiu ba sidadaun Indonézia ne’ebé hatudu vestuáriu di’ak liu no hetan billete voo bá-mai Dili-Bali ne’ebé fornese husi empreza aérea Timor-Leste, Aero Dili.
Iha sorin seluk, Pastór Urbanus Useng Bunga Lolon, ne’ebé hetan servisu pasaporte eletróniku dahuluk, agradese tebes tanba servisu ne’e bele fasilita WNI sira iha Timor-Leste.
“Ha’u mesak mak simu ida-ne’e iha lansamentu, nu’udar sidadaun Indonézia, ha’u apresia tebes ho durasaun e-pasaporte ne’e durante tinan-10 nia laran,” Pastór Urbanus dehan.
KBRI daudaun ne’e rejista sidadaun Indonézia iha Timor-Leste hamutuk 10.000-resin, ne’ebé hala’o knaar nu’udar emprezáriu, traballadór, profesór, dosente, figura relijioza inklui sira ne’ebé kaben ho timoroan.
Jornalista : Hortencio Sanchez
Editora : Julia Chatarina
