DILI, 13 setembru 2024 (TATOLI) – Prezidente Parlamentu Nasionál (PPN), Maria Fernanda Lay, informa, simu ona proposta ba alterasaun lei pensaun vitalisa no daudaun sei iha faze konsultasaun hafoin halo altersaun.
“Lei pensaun vitalisia ne’e seidauk iha diskusaun, tanba ne’e ita sei haree atu koa hotu ka, taka hotu kedas pensaun ba kotuk sira ne’e ka oinsá depois mak ita sei ko’alia, proposta iha ona, entaun ami sei halo konsultasaun depois mak halo diskusaun,” Fernanda Lay hateten ba jornalista sira iha Parlamentu Nasionál, sesta ne’e.
Tuir nia, importante tebes ba Parlamentu Nasionál atu halo alterassun ba lei pensaun vitalisa.
“Ha’u hanoin importante maibé ita labele haluha katak aprovasaun pensaun sira ne’e iha lejislatura anteriór, sei iha razaun ruma atu taka hotu tanba osan laiha, ba ha’u laiha problema,” nia tenik.
Nia dehan tan, “Proposta ba alterasaun lei pensaun vitalisia iha ona hein katak ami sei halo konsulta tanba lei pensaun vitalisia ne’e lá’ós ba deputadu sira de’it, ita bo’ot sira foku deputadu mais membru Governu mós hetan, titulár orgaun soberania mós hetan, tanba ne’e atu hamoos, hamoos hotu kedas ba ha’u laiha problema,” nia dehan.
Antes ne’e, Prezidente Repúblika, José Ramos Horta, kontinua preokupa ho lei pensaun vitalisa ne’ebé habokur de’it ema balun no ema balun kontinua moris iha sofrimentu, nune’e ejize Parlamentu Nasionál no Governu atu halo alterasaun urjente.
Tuir Horta, Presiza halo alterasaun ba Lei Pensaun Vitalisia tanba ne’e inmoral, labele konkorda ida ne’e, ida ne’e halo di’ak de’it ema balun, Nune’e Parlamentu Nasionál tenke konkorda atu halo alterasaun ba lei ne’e, tenke haree oinsa iha tinan 2025 tenke taka ona pensaun vitalisia, tanba pensaun vitalisia parte ida halo mohu ita nia osan.
Parlamentu Nasionál atu konkorda hodi halo alterasaun ba lei ne’e, nune’e hahú tinan 2026 tenke halo re-negosiasaun tanba klaru ko’a direitu arkeridu.
Molok ne’e, iha loron 30 Janeiru 2023, Parlamentu Nasionál ajenda no halo ona diskusaun iha faze jeneralidade ba proposta-lei númeru 14/V(2a)-Rejime Jurídiku Seguransa Sosiál ba Titulár Órgaun Soberania.
Tuir prosesu proposta-lei ne’e bainhira aprova ona iha jeneralidade mak meza plenária sei haruka hikas mai komisaun A trata asuntu Justisa no Konstituisionál, hodi hala’o audiénsia atu submete hikas ba meza PN mak ajenda fali diskusaun iha faze espesialidade ne’ebé diskute kle’an kada artigu.
Ho nune’e, bainhira proposta lei ne’e aprova mak sei halakon lei pensaun vitalísia hodi muda fali ba iha Rejime Jurídiku Seguransa Sosiál ba Titulár Órgaun Soberania.
Nune’e, rejime ne’e atu halo transferénsia hosi lei ida ba rejime ne’e direitu sira hotu kedas balun hasai tiha no balun halo transferénsia trata iha rejime.
Konseitu hosi rejime ne’e trata regula iha kriteiru sé mak bele hetan no labele hetan no oinsá mak atribui direitu ne’e haruka ba seguransa sosiál implementa no persentajen regulamentu mak sei ko’alia.
Hanesan baibain rejime ida la’o tiha ona seguransa sosiál funsionáriu públiku koa 4% inklui funsionáriu iha empreza privadu desde organizasaun rejista, depois to’o sira pensaun foti sira nia direitu.
Jornalista: Hortencio Sanchez
Editór: Florencio Miranda Ximenes
