DILI, 26 Abríl 2025 (TATOLI)—Papa Francisco hala’o vizita pastorál no vizita Estadu iha Timor-Leste hahú husi segunda-kuarta, 09-11 Setembru 2024. Iha Kuarta-feira (11 Setembru 2024), Papa Francisco hala’o enkontru ho reprezentante foinsa’e husi Dioseze Baucau, Dili no Maliana hamutuk 3.000 iha Sentru Konvensaun Dili (CCD, sigla portugés),
Iha enkontru ne’e, Papa Francisco hateten ba foinsa’e Timor-Leste atu bele hatene tanba foinsa’eida mak lahatene ne’e hanesan foinsa’e ida-ne’ebé reformadu. Nune’e mós, Papa Francisco husi foinsa’e timoroan sira atu tenke halo barullu no tenke erspeita ferik-katuas sira.
Papa Francisco hakotu nia jornada moris iha mundu iha segunda (21 Abríl 2025) iha Roma –Vatikanu. Timor-Leste no sarani Timor-Leste espresa nia sentimentu domin ba Papa Francisco ne’ebé iha tinan kotuk (2024) halo nia vizita pastorál iha Timor-Leste ne’e, hodi fó omenjaejn ikus liuhusi orasaun.
Atu hanoin hikas Papa Francisco nia mensajen ba sarni Timor-Leste moris nafation no labele mate, mak Agência TATOLI memória pasada ne’e hodu públika hikas Papa Francisco nia diskursu kompletu bainhira jhalao enklontru ho reprezentante foinsa’e Timor-Leste iha kuarta (11 Setembru 2024) liuba be’e;
DISKURSU HO MENSAJAN PAPA FRANCISCO BA FOINSA’E TIMOROAN SIRA
Dadeer di’ak!
Uluk knana’in, ha’u halo pergunta ida ba imi. Mai ita haree sé mak hatene hatán: saida mak foinsa’e sira halo? Dehan bá, Papa hatudu ba joven feto ida.
Joven feto hatán: “Sira haklaken Kristu”.
Di’ak. Saida tan mak foinsa’e sira halo?
Joven seluk ida hatán: “Sira haklaken Na’i Maromak nia futar liafuan”.
Perfeitu. Sá-ida tan?
Joven seluk ida hatán: “Hadomi malu”.
Hadomi. Foin-sa’e sira iha kapasidade boot atu hadomi. Saida tan mak foinsa’e sira halo?
Joven seluk ida hatán: “Ami presiza kuda dame iha ami-nia rain”.
Imi nunka bele haluha ida-ne’e. Di’ak tebes, di’ak tebes. Maibé iha buat ida-ne’ebé foinsa’e sira halo beibeik, foinsa’e husi nasionalidade oioin, foinsa’e husi relijiaun oioin. Imi hatene saida mak foinsa’e sira halo beibeik? Foinsa’e sira halo konfuzaun, foinsa’e sira halo barullu. Imi konkorda? Foin-sa’e sira hatán: Sim!
Obrigadu ba imi-nia saudasaun, imi-nia sasin no imi-nia pergunta sira. Ha’u agradese imi-nia dansa, tanba imi hatene katak dansa hatudu sentimentu ida ho isin tomak. Imi koñese ema foinsa’e ruma ne’ebé lahatene dansa? Moris né’e mai ho dansa. Imi nasaun ida nakonu ho ema foinsa’e sira. Ohin dadeer, ha’u dehan nuné’e ba Bispu ida: ha’u sei lahaluha tan imi-nia hamnasa. Keta para hamnasa! Imi, foinsa’e sira, imi mak maiória populasaun iha rai ida-né’e; ho imi-nia prezensa, imi hakonu rai né’e ho vida, ho esperansa no ho futuru.
Keta lakon entuziasmu fé nian. Imajina to’ok foinsa’e ida fé laiha, ho oin triste. Imi hatene saida mak hamonu ema foinsa’e ida? Visiu toman aat mak hamonu sira. Atensaun! Tanba sei mosu iha né’e ema sira-ne’ebé dehan katak sira faan felisidade, no sira faan droga ba imi ho buat barak ne’ebé halo imi feliz ba oras sorin balun de’it. Imi hatene ida-ne’e di’ak-liu ha’u, loos ka lae? Loos ka lae? Ha’u la rona… Foin-sa’e sira hatán: Lós.
Di’ak. Obrigadu!
Ha’u hakarak imi kontinua nune’e ba oin ho ksolok ema foinsa’e nian. Maibé imi keta haluha katak imi mak herdeiru ba sira ne’ebé la’o iha imi-nia oin haríi Nasaun ida-ne’e. Tanba ne’e, imi labele lakon imi-nia memória, memória kona-ba sira-ne’ebé la’o uluk iha imi-nia oin, no ho sakrifisiu boot harí Nasaun ida-né’e.
Iha buat rua (2) mak kona ba ha’u-nia laran, bainhira ha’u liu iha estrada, kona tebes duni ha’u nia fuan. Buat rua (2) né’e mak rai ida-né’e nia foinsa’e sira, no sira-nia hamnasa. Imi povu ida ne’ebé hatene hamnasa. Kontinua nuné’e! Keta haluha.
Ema foinsa’e ida tenke mehi. Maibé, imi balun bele husu: Santu Padre, oinsá mak ita bele mehi? Hemu alkól? Foin-sa’e sira: Lae! Lae! Se imi hemu tua, imi hetan mak mehi-aat no todan. Ha’u konvida imi atu mehi di’ak, atu mehi buat boot. Foinsa’e ida-nebé la mehi, nia sai ona reformadu husi vida.
Husi imi-nia leet, iha foinsa’e ruma reformadu ona? Foin-sa’e sira: Lae! Foin-sa’e sira presiza halo barullu, atu hatudu vida ne’ebé sira iha. Foinsa’e ida la’o iha vida nia dalan klaran. Foinsa’e sira iha klaran, entre labarik ki’ik-oan sira ho sira ne’ebé ferik-katuas liu. Imi hatene saida mak sosiedade ida nia rikusoin furak liu? Imi hatene ka lae? Mak ema ferik-katuas sira, avó sira.
Husi sorin ida, imi foin-sa’e sira, no husi sorin balu, ferik-katuas sira. Avó sira, ema tinan boot sira mak fó matenek ba foinsa’e sira. Imi respeita sira ne’ebé ferik-katuas ka lae? Foin-sa’e sira: Sim! Iha istória, ferik-katuas sira mak la’o beibeik iha ita foinsa’e sira nia oin, loo ka lae? Ema ferik-katuas sira mak murak ida. Povu ida-nia murak rua mak labarik ki’ik-oan sira no ferik-katuas sira. Imi komprende ka lae?
Dehan mai: Saida mak povu ida-nia murak rua ne’ebé boot liu? Foinsa’e sira hatán: Labarik ki’ik-oan sira ho ferik-katuas sira. Labarik ki’ik-oan sira ho ferik-katuas sira. Tanba ne’e mak sosiedade hanesan imi-nian, ho labarik ki’ik-oan barak, presiza kuidadu sira. Sosiedade ida-ne’ebé iha ema ferik-katuas barak, tenke respeita no haree sira, tanba sira mak memória.
Ha’u konta istória ida ba imi: iha familia ida, sira han hamutuk, aman, inan, oan sira, ho avó nebé katuas lós ona. Wainhira avó han, tanba katuas ona, nia hafo’er-aan, no husik hahan monu beibeik. Tanba né’e mak aman né’e halo meza ida tau iha dapur atu avó bele han mesa-mesak. Nia esplika ba familia, katak, nuné’e avó la han hamutuk ona ho sira, sira bele konvida ema mai han hamutuk ho sira no sira sei la moe tanba avó nia hahalok.
Imi hanoin didi’ak. Loron balun liu tiha, aman ne’e fila mai uma, nia hetan nia oan ki’ik-oan tinan lima, halimar ho ai-kabelak balun. Aman husu ba nia: “Ó halo saida ho ai-kabelak sira né’e”? Nia hatán: “Ha’u halo meza ida”. “Atu halo ssaida”? “Ba wainhira ó katuas, no tenke han mesak karik”.
Sosiedade ida-nia murak rua ne’ebé boot liu mak labarik ki’ik-oan sira no avó sira. Sosiedade nia murak rua boot liu mak saida? Hotu-hotu hamutuk: Foin-sa’e sira hatán: “labarik ki’ik-oan sira ho avó sira”. Haree labarik ki’ik-oan sira ho avó sira, bele ka lae? Mai ita agora basa-liman ba ita nia avó sira.
Iha rai hamnasa-na’in ida né’e, imi iha istória eroizmu furak, fé, martíriu, no liuliu, perdaun ho rekonsiliasaun. Ha’u husu ba imi: iha istória tomak nia laran, sé mak iha kapasidade atu perdua no hakarak rekonsiliasaun? Hanoin didi’ak. Ema né’e sé? Sé? Foin-sa’e sira hatán: Jesus! Jesus! Jesus, ita-nia maun, ne’ebé hakarak ita hotu mai hamutuk, loos ka lae? Ko’alia kona-ba rekonsiliasaun, ha’u hakarak atu hameno buat tolu ba imi: liberdade, kompromisu no fraternidade.
Iha lia tétun, ema ko’alia kona ba “ukun rasik-aan”, katak, ema ida-idak iha kapasidade atu ukun nia aan-rasik. Joven mane ida, jovem feto ida-ne’ebé la konsege ukun nia-aan, ne’ebé la konsege moris “ukun rasik-aan”, nia saida? Foinsa’e sira: “Nia ema ne’ebé dependente ba ema seluk”.
Di’ak. Mane ida, feto ida, joven mane ida, joven feto ida-ne’ebé la ukun nia-aan rasik, nia atan, dependente, nia la livre. Ema foinsa’e ida bele sai atan ba saida? Atan ba saida? Atan ba pekadu, atan ba telemovel…(Uitoan tan ha’u sei ko’a-lia kona ba telemovel). Sada tan? Bele sai atan ba saida tan? Foinsa’e ida hatán: Atan ba arrogánsia”.
Di’ak! Foinsa’e ida nuné’e beibeik, nia sai foinsa’e arrogante. Foinsa’e ida-ne’ebé la nuné’e, foinsa’e komprometidu, foinsa’e ne’ebé servisu, nia oinsá? Dehan mai! Foinsa’e ida-nebé servisu, nia oinsá? Furak tebe-tebes! Foinsa’e ida hatan; Ema-nebé gosta simplisidade. Saida tan? Iha responsabilidade. Foinsa’e ida-ne’ebé gosta hamutuk ho nia maun-alin bin-feton sira, iha responsabilidade, nia mak foinsa’e ida-ne’ebé hadomi nia rain. Né’e importante tebe-tebes.
Iha buat seluk ida-ne’ebé Rogéria ho Cecília Efranio sira temi, wainhira ko’alia kona-ba oinsá importante tebe-tebes atu kuidadu ita hotu nia uma, no haree unidade familia. Ema foinsa’e ida presiza komprende katak sai livre la’ós halo buat ne’ebé ita hakarak, maibé atu sai responsável. Responsabilidade ida mak aprende atu kuidadu ita hotu nia uma. Tanba né’e mak foinsa’e ida presiza kompromete sira nia-aan.
Iha dadolin oriental ida dehan: tempu difisil sira mak halo ema forte. Haree ba imi-nia inan-aman sira, ba imi-nia avó sira, ne’ebé tenke enfrenta tempu difisil atu lori liberdade ba imi-nia Nasaun. Né’e mak razaun tanbasá mak imi tenke aprende atu hasoru momentu difisil sira.
Lia ikus ida, molok ita fahe malu. Iha valór ida-ne’ebé importante ba imi atu aprende: fraternidade. Sai maun-alin, la’ós inimigu. Ema ferik-katuas sira, imi-nia inan-aman no avó sira, bele iha ideia diferensa, maibé sira haree malun nu’udar maun-alin. Kaer ideia ne’ebé la hanesan: ida-né’e ba foinsa’e sira di’ak ka lae? Foinsa’e sira hatán: “Sim, di’ak”. Ideia la hanesan né’e atu halo saida? Atu istória-malu ho sira seluk ka atu respeita malu? Ó hanoin karik nuné’e–ha’u pertense ba relijiaun ida-né’e, ó pertense ba relijiaun ida-ne’ebá, ita xoke hasoru malu. Lae, ita presiza respeita malu. Mai ita repete hamutuk fali: ita presiza respeita malu.
Ha’u hakarak halo pergunta ida: rai kunan–né’e atitude di’ak ka lae? Foinsa’e sira hatán: “Lae!”. Atitude lolóoo mak hadomi no serbí. Mai ita repete hamutuk: “rai kunan, lae. Domin no serbí mak loos!” Dala ida tan, ha’u seidauk rona didi’ak. Foinsa’e sira repete. Joven mane ida ka joven nfeto ida istória-malu ho joven seluk ida, saida mak ita sei halo? Ha’u la rona! Imi dehan saida? Mai ita repete hamutuk: domin ho rekonsiliasaun… Foinsa’e sira repete: Domin ho Rekonsiliasaun.
Iha buat ida, ha’u la hatene akontese iha rai ida-né’e ka lae, maibé iha rai seluk akontese: bullying, halo trosa, halo kazoada. Iha né’e iha bullying? Bullying mak atitude ida-ne’ebé aproveita ema seluk nia frakeza. Tanba nia oin-aat, tanba nia bokur, tanba nia la’o ladi’ak…atitude bullying né’e atitude aat, tanba nia uza ema seluk nia frakeza. Iha Timor-Leste né’e iha bullying ka lae? Ha’u husu favór, hahú ohin ba-oin, labele iha tan bullying.
Foinsa’e doben sira, imi iha obrigasaun atu sai duni herdeiru ba istória furak uluk nian. Lori istória né’e ba oin. Aten barani! Aten barani atu lori sasán ba oin! Se imi diskute ka istóoria-malu karik, halo fali rekonsiliasaun. Ha’u agradese buat hotu-hotu ne’ebé imi halo ba imi-nia pátria, ba Maromak nia povu. Keta haluha saida mak grasa foin dehan ba ita: ita presiza hadomi malu, maske iha diferensa etnika ka relijiosa. Imi komprende ida-né’e? Foinsa’e sira hatán: “Sim!” Rekonsiliasaun, moris hamutuk ho diferensa hotu-hotu. Né’e importante. Imi konkorda? Foinsa’e sira hatán: “Sim!”
Molok atu taka, ha’u hakarak fó konsellu ida ba imi: halo barullu, halo konfuzaun! Konsellu ida segundu mak: respeita no rona ferik-katuas sira, bele ka lae? Na’i Maromak haraik bensaun wa’in ba imi. Obrigadu tanba imi mai hamutuk iha né’e. Obrigadu ba imi-nia kanta no dansa ne’ebé furak tebe-tebes. Oinsá? Deskulpa, ha’u mak haluha tiha ona. Konsellu rua ohin né’e sá-ida? Ida primeiru? Ida segundu? Halo konfuzaun, halo barulhu, ho respeita ferik-katuas sira. Hau harohan ba Na’i Maromak atu imi kaer metin nafatin imi-nia ksolok, atu Na’i Maromak fó protesaun nafatin ba imi.
Obrigadu ba imi-nia laran ksolok, obrigadu ba imi-nia hamnasa. Ha’u fó konselhu rua ba imi. Foinsa’e sira tenke halo barullu no rfespeita ferik-katuas sira Foinsa’e sira tenke kria konfuzaun, foinsa’e sira tenke respeita ferik-katuas sira, bele ka lae? Hotu-hotu hamutuk: primeiru, konfuzaun; segundu, respeita ferik-katuas sira. Obrigadu imi mai hamutuk iha né’e. Ha’u husik rai hamnasa-na’in ida-né’e no lori imi-nia oin no imi-nia esperansa iha ha’u nia fuan. Na’i Maromak haraik bensaun wa’in ba imi hotu.
TATOLI
