DILI, 22 Setembru 2025 (TATOLI)–Ministériu Edukasaun (ME) hamutuk ho Komisaun Funsaun Públika (CFP) no Institutu Nasionál Seguransa Sosiál (INSS) rejista ona profesór hamutuk na’in-258 ne’ebé tama lista lisensa prolongada.
Diretór Nasionál Rekursu Umanu ME, João Amaral hateten, entre profesór na’in-258 ne’ebé lisensa prolongada, iha profesór na’in-22 hosi Munisípiu Likisá mak hatama uluk ona dokumentu ba Ministériu Edukasaun atu reforma, maibé restu sei iha prosesu nia laran.
“Ami rejista profesór ho kategoria moras kle’ur hamutuk 258, maibé na’in-22 de’it mak hatama dokumentu ba Ministériu Edukasaun. Ba restu, ami hein dokumentu husi munisípiu sira mai ministériu hodi hato’o ba Komisaun Funsaun Públika no Institutu Nasionál Seguransa Sosiál hafoin foti desizaun,” nia dehan ba TATOLI iha Balide, Dili, Segunda ne’e.
Notísia relevante: INSS simu ona proposta funsionáriu reformadu husi KFP
Diretór ne’e informa katak prosesu kualifikasaun ba profesór sira-ne’ebé moras prolongadu iha munisípiu 13 inklui Oekusi kompostu husi Munisípiu Aileu iha profesór na’in-11, Ainaru na’in-ualu (8), Baukau na’in-39, Bobonaru na’in-29, Kovalima na’in-28, Díli na’in-55, Ermera na’in-tolu (3), Lautein na’in-tolu (3), Manatutu na’in-18, Likisá 30, Manufahi 19, Oekusi neen (6) no Vikeke iha ema na’in-sia (9).
“Sira-ne’e mak afeta ba moras prolongada, hodi labele ativu iha eskola hodi hanorin estudante sira,” nia dehan.
João akresenta profesór sira-ne’e maihusi ensinu báziku primeiru, segundu no terseiru siklu.
Entretantu, Estatutu Funsaun Públika depoiz hetan autorizasaun husi Parlamentu Nasionál ho Lei númeru 7/2024 no halo ona alterasaun ho Dekretu-lei 9/2025, ne’ebé fó ona dalan ba funsionáriu sira-ne’ebé mak atinje ona tinan 65 atu reforma.
Lei ne’e foin promulgada iha tinan-ne’e no tuir planu hahú Janeiru 2026 funsionáriu hotu ne’ebé mak atinje ona tinan 65 sei hetan reforma obrigatória.
Manorin la tama kuaze fulan neen ka hitu
Entretantu, Adjuntu Inspetór Jerál iha Ministériu Edukasaun (ME), Rodolfo Henrique Aparício rekoñese manorin balun la tama hanorin kuaze fulan neen (6) ka hitu (7).
“Ami hetan tiha ona karta ida-ne’e katak kuaze fulan neen ka hitu manorin ne’e la tama servisu ka hanorin estudante sira. Entaun, normalmente kuandu la tama servisu, tenke halo kanselamentu ba ninia saláriu no ninia servisu, tanba tuir Lei Estatutu Funsaun Públika, ba pesoál funsionáriu ne’ebé mak la tama servisu durante loron 21, tenke halo kanselamentu. Nia iha obrigatóriu hodi fó filafali osan Estadu nian ne’ebé mak nia simu la hala’o ninia kna’ar. Ninia prosesu agora la’o hela,” Rodolfo informa.
Nia hatutan kualker funsionáriu públiku kuandu la kumpre karga oráriu, sei hetan sansaun dixiplinár bazeia ba atu ne’ebé sira komete.
“Kuandu ema ruma hanesan funsionáriu Governu nian mak la halo servisu, nia falta ka la halo servisu liu loron ne’ebé determina tuir lei, nia sei hetan sansaun bazeia atu ne’ebé sira komete no ita sei prosesa,” nia dehan.
Antes ne’e, Diretór Edukasaun Munisípiu Dili, Sabino da Costa hatete Edukasaun Munisípiu Dili laiha kompeténsia atu foti medida direta, maibé hato’o ona relatóriu ba parte relevante mak foti medida hasoru profesór sira-ne’e.
“Prosesu ne’e orsida parte kompotente iha Ministériu Edukasaun mak foti desizaun. Ita só halo relatóriu de’it entrega ba sira. Atu hapara ne’e parte relevante mak hatene,” nia dehan.
Nune’e mós, Diretór Nasionál Ensinu Sekundáriu Tékniku Vokasiónál, Fernando Mouzinho Gama hateten manorin ne’ebé la kumpre karga oráriu hodi la tama saladeaula, Ministériu Edukasaun hamutuk ho Komisaun Funsaun Públika (KFP) sei fó notifikasaun nu’udár funsionáriu Públiku.
“Ita bazeia ba iha lista prezensa. Karik funsionáriu públiku ida, liuliu manorin mak la prenxe tuir karga oráriu hanesan oras 24 iha saladeaula, automatikamente sei hetan sansaun liuhosi Komisaun Funsaun Públika,” nia esklarese.
Nia hatutan parte inspesaun hamutuk ho KFP sei tun bá halo identifikasaun, karik nia la kumpre regra nu’udár funsionáriu públiku, mak sei fó notifikasaun.
Iha parte seluk, Diretora ESTV Bekora, Benedita de Almeida husu Ministériu Edukasaun atu koloka manorin espesífiku ba matéria kímika, nune’e bele hanorin estudante sira.
“Kona-ba manorin ne’e, nia hanorin matéria kímika, ne’ebé muda husi Eskola 04 Setembru nian. Nia mai aprezenta-aan, iha loron 24 Fevereiru, maibé to’o agora la mai tiha de’it atu hanorin. Ami hato’o kedas karta ba Diretór Edukasaun Munisípiu Dili, tanba profesór ne’e laiha justifikasaun ruma mai eskola, hodi abandona de’it labarik sira,” nia esplika.
Nia haktuir, daudaun ne’e estudante voluntáriu mak taka hodi hanorin hela, nune’e labele abandona estudante sira.
Jornalista: Osória Marques
Editór: Xisto Freitas da Piedade
