VIKEKE, 04 Fevereiru 2026 (TATOLI)—Reprezentante Food Agency Organization (FAO) iha Munisípiu Vikeke, Zaulino Sarmento Gomes, informa FAO sei implementa projetu pilotu ba transformasaun sistema ai-han (hare) iha Munisípiu Vikeke.
“Iha tinan ne’e ita sei implementa projetu pilotu ba transformasuan sistema ai-han ne’ebé sei servisu hamutuk ho Sevisu Agrikultura Munisípiu Vikeke no Asosiasaun Fini iha Postu Uatulari. Objetivu husi projetu ne’e, atu hadi’a produsaun, nutrisaun no hadi’a ai-han família,” Zaulino ba TATOLI iha Postu Vikeke Vila, Kuarta ne’e.
Reprezentante FAO iha Munisípiu Vikeke ne’e hatutan projetu pilotu ne’e sei envolve husi grupu hamutuk 28, kada grupu mínimu ema na’in-20 no másimu ema na’in-25.
“Agora daudaun ami koordena ona ho parte koordenadór estensionista Postu Uatulari halibur ona grupu hamutuk 26 nia list. Ami sei hein tan grupu rua atu kompleta grupu 28,” nia subliña.
Zaulino dehan, bainhira grupu sira-ne’e rekollidu, ekipa FAO no SMAPPF Munisípiu Vikeke sei halo sosializasaun ba projetu pilotu transformasaun sistema ai-han ne’e ba grupu sira, atu sira bele iha koñesimentu ba implementasaun hare.
“Bainhira ami sosializa hotu, hafoin ita implementa tanba programa ne’e ami sei hetan apoiu asisténsia téknika husi Servisu Ministériu Agrikultura, Peska, Pekuária no Floresta (SMAPPF) Vikeke. Kona-ba área natar ne’e ami seidauk rejista. Natar ne’e parte grupu sira sira mak sei prepara. Fini mós ami seidauk define, maibé fini parte SMAPPF Vikeke mak sei prepara,” nia hato’o.
Nia esplika projetu transformasaun sistema ai-han ne’e sei utiliza sistema Pratika Agrikultura Di’ak (PAD), katak sei kuda hare liña ne’ebé akompañadu husi SMAPPF Vikeke no FAO rasik, depoiz kolleta hotu sei kuda fali legume (modo) iha natar laran hodi hadi’a fali nutrisaun rai, atu halo fali natar rai iha nutrisaun hodi hasa’e produsaun hare.
“Tanba ita-nia baibain kolleta tiha hare ita hatama fali karau, entaun rai nia bokur laiha. Entaun ita liuhusi fali meiu konservasaun agrikultura mak kuda legume hodi habukur rai. Karik ita-nia bee sufisiente, tinan ida ita bele halo natar dala rua. Ho ida-ne’e ita bele hasa’e produsaun tanba dalabarak ne’e ita kada tinan halo natar dala ida de’it,” Zaulino subliña.
“Kona-ba hadi’a nutrisaun, bainhira ita halo tiha produsaun hare, ita konsume uluk iha família laran para hadi’a nutrisaun, tanba dalabarak ne’e ita-nia agrikultór sira fa’an tiha hare lokál ne’ebé nakonu ho nutrisaun, depoiz sosa fali foos saku, entaun implika ba ita-nia nutrisaun tanba ema-nia foos rai kle’ur no uza ai-moruk kímiku,” nia hatutan.
Daudaun ne’e, tuir nia, FAO seidauk rekolla dadus natar, maibé iha fulan-Fevereiru ne’e rekolla hotu grupu sira mak foin rekolla dadus natar.
Tuir planu, Zaulino tenik, projetu sei implementa iha fulan-Marsu 2026.
Iha fatin seluk, Koordenadór Estensionista Postu Uatulari, Francisco Tilman Belo haktuir, kona-ba implementa projetu pilotu transformasaun sistema ai-han liuliu ba hare ho intensaun hasa’e produsaun hare.
Tuir dadus, grupu husi kada suku mak hanesan Suku Uaitame grupu hamutuk lima-lima (5), Suku Makadike de Cima grupu rua (2), Makadike de Baixo grupu rua (2), Makadike Uaitame grupu rua (3), Matahoi grupu haat (4), Suku Afalokai grupu hitu (7), Babulu grupu rua (2) no Suku Vessoru grupu tolu (3) ho totál hamutuk 28.
Jornalista: Vitorino Lopes da Costa
Editór: Xisto Freitas da Piedade
