DILI, 05 Fevereiru 2026 (TATOLI) – Institutu Jeosiénsia Timor-Leste (IGTL) halo Konferénsia Jeosiénsia Internasionál ba da-neen ne’ebé hala’o, entre loron 05 no 06 Fevereiru 2025, ho tema “Jeosiénsia ba Konstrusaun Nasaun: Dadus, Rekursu, no Reziliénsia ba Futuru Timor-Leste nian”.
Konferénsia ne’e halibur peskizadór sira nasionál no internasionál, akadémiku, desizór polítiku husi nasaun oioin hodi diskute kona-ba papél siénsia rai nian iha dezenvolvimentu nasionál no utilizasaun sustentavel husi rekursu naturál sira.
Prezidente IGTL, Job Brites dos Santos, afirma katak konferénsia ne’e nu’udar momentu signifikativu ida ba institutu no ba Timor-Leste, ho objetivu mak hametin papél siénsia no jeosiénsia nian iha konstrusaun nasaun ida ne’ebé reziliente liu, soberana no sustentavel.
Vizaun husi konferénsia ne’e hanesan manifestasaun konkreta ida husi misaun instituisaun nian, tanba aborda kestaun xave sira ne’ebé hamosu dezafiu boot sira ba nasaun no nia instituisaun sira ohin loron kona-ba papél husi levantamentu jeolójiku nasionál sira iha dezenvolvimentu internasionál, kontribuisaun husi jeosiénsia ba ekonomia, governasaun rekursu minerál no enerjétiku sira, tranzisaun enerjétika, redusaun risku dezastre nian, no transformasaun valór sientífiku husi koñesimentu públiku ba iha siénsia.
“Siénsia, partikularmente jeosiénsia hala’o papél krusiál ida iha planeamentu rejionál, protesaun komunitária, investimentu responsavel, no polítika públika bazeia ba evidénsia”, Job Brites hateten.
Nia fiar katak bainhira ema ida dezenvolve koñesimentu barak liután kona-ba rai-okos, no rekursu sira, nia iha kapasidade atu foti desizaun, negosia, no halo planu ho independente sai boot liután.
“Ita tenke atrai investimentu sim, maibé ita tenke atrai ho matenek, depende ba informasaun konfiavel, dadus sientífiku, transparénsia, no soberania. Koñesimentu hanesan xave ida hodi transforma potensiál iha valór tanjivel, hamenus risku, aumenta konfiansa husi investidór sira, no garante katak dezenvolvimentu fó benefísiu ba nasaun no ba povu Timor-Leste”, nia hateten.
Ministru Petróleu no Rekursu Minerál, Francisco Monteiro, subliña katak konferénsia ne’e la’ós de’it atividade akadémika ida, maibé espasu estratéjiku ida hodi ezamina papél importante jeosiénsia nian iha dezenvolvimentu nasionál, habelar kompriensaun kona-ba tendénsia sira kona-ba akizisaun no utilizasaun dadus, no diskute kona-ba prátika di’ak liu iha dezenvolvimentu no jestaun rekursu naturál sira.
Governante ne’e nota katak Timor-Leste hetan influénsia maka’as husi nia jeolojia. Koñesimentu kona-ba nia rezerva hidrokarbonetu riku sira iha impaktu diretu ba istória nasaun nian, husi luta atu hetan soberania.
“Konferénsia ida-ne’e hanesan testamentu ida ba ita-nia kompromisu atu transforma ita-nia patrimóniu jeolójiku ba fundasaun ida ba dezenvolvimentu sustentavel no moris-di’ak ita-nia povu nian,” ministru salienta.
Iha loron dahuluk konferénsia, iha diskusaun nivel altu kona-ba papél serbisu jeolójiku nasionál iha konstrusaun nasaun ho partisipasaun husi Prezidente Instituisaun serbisu jeolójiku sira no espesialista seniór husi mundu luzófonu no rejiaun Ázia-Pasífiku hodi fahe esperiénsia estratéjika no instituisionál.
Oradór sira ne’ebé sei ko’alia iha loron dahuluk mak Teresa Ponce de Leão, husi Laboratóriu Nasionál Enerjia no Jeolójia (LNEG) Portugál kona-ba papél levantamentu jeolójiku sira iha dezenvolvimentu nasionál;
Américo da Mata Lourenço Victorino husi Institutu Jeolójiku Angola, diskute lisaun sira ne’ebé aprende hosi levantamentu jeolójiku Angola nian, no Ma Yongzheng husi Coordinating Committee for Geoscience Program (CCGP) ko’alia kona-ba kooperasaun jeosiénsia rejionál.
Aprezentasaun téknika husi peritu lokál sira husi IGTL no instituisaun nasionál sira: Rui Soares (TimorGAP) kona-ba dadus jeosiénsia ba dezenvolvimentu petróleu no gás, Marcal Ximenes (IGTL) kona-ba idrojeolojia urbana; Bayu Pranata (BMKG Indonézia) kona-ba mitigasaun risku dezastre; Luke Wallace (Geoscience Australia) kona-ba jestaun sustentavel ba bee-rai-okos; Moises Soares destaka jeofízika ba redusaun risku; Joaquina Mendes ko’alia kona-ba enjeñaria jeolójika; Gualdino da Silva (ANP) kona-ba governasaun dadus; no Geovanio Almeida aprezenta kona-ba monitorizasaun sísmiku iha tempu-reál.
Iha loron daruak, hahú ho diskursu prinsipál sira husi Francisco Valdir Silveira (SGB Brazil) kona-ba knaar husi instituisaun jeosiénsia públika sira ba dezenvolvimentu sustentavel, Jorge Carvalho (LNEG Portugal) kona-ba utilizasaun dadus levantamentu jeolójiku ba utilizasaun rai no polítika públika, no sesaun dadeer nian husi Rafael de Araújo (ANM) kona-ba rekursu minerál sira, no seluk tan.
Konferénsia ne’e partisipa ka reprezenta husi: Timor-Leste, Portugál, Angola, rejiaun Ázia (CCOP), Indonézia, Austrália, Brazíl, Mosambike, Reinu Unidu, no Suésia, hodi afirma Timor-Leste nia pozisaun nu’udar sentru ba diskusaun jeosiénsia internasionál, enkuantu reforsa kapasidade sientífika nasionál iha jestaun rekursu naturál, mitigasaun risku dezastre, dezenvolvimentu no risku dezastre no dezenvolvimentu sustentavel.
Notísia relevante: IGTL no APC hametin kooperasaun hodi reforsa alerta dezastre iha Timor-Leste
Jornalista: Arminda Fonseca
Editora: Maria Auxiliadora
