DILI, 28 Fevereiru 2026 (TATOLI)—Manorin na’in hamutuk 1.143 ba Ensinu Báziku, rekrutadu husi programa Bolsa Kandidatu, Sábadu ne’e, simu pose.
Ministra Edukasaun, Dulce de Jesus Soares, ne’ebé akompaña hosi Vise Primeiru-Ministru no Ministru Koordenadór Asuntu Sosiál no Ministru Dezenvolvimentu Abitasaun Rurál, Mariano Assanami Sabino, Prezidente Komisaun Funsaun Públika, Agostinho Letêncio de Deus, Prezidente Komisaun G trata Asuntu Edukasaun, Juventude, Desportu no Kultura iha Parlamentu Nasionál, Armando dos Santos Lopes, fó pose ba manorin sira.
“Ohin loron marka istória importante ida, ho númeru emposadu (manorin) barak tebes durante istória programa Bolsa Kandidatu manorin nian. Serimónia toma pose ne’e formaliza integra manorin foun hamutuk 1.143 iha rejime karreira dosente, ne’ebé maka sei asegura kontinuidade aprendizajen iha eskola sira iha Ensinu Báziku ne’ebé manorin husik hela tanba sira tama ba idade reforma obrigatóriu no moras prolongada,” Ministra Dulce hato’o ba Jornalista sira hafoin serimónia pose iha salaun Zinajiu, Kolmera.
Biban ne’e, Governante ne’e husu ba emposadu sira atu hanorin labarik ho fuan no laran tanba labarik mak futuru nasaun.
“Iha mundu ema matenek barak no ema sai deputadu, Prezidente Repúblika, Primeiru-Ministru ne’e tanba ita-boot sira nia dedikasaun. Tanba ne’e iha Ensinu Báziku ita-boot sira tenke hanorin numerasia no literasia, tanba ida-ne’e mak baze ba sira hodi aprende,” nia akresenta.
Notísia relevante : ME planeia koloka profesór bolsa kandidatu ensinu báziku iha Fevereiru ne’e
Emposadu sira balun desloka ona lorokraik ne’e no balun aban ba fatin hala’o knaar, ne’ebé sei akompaña husi dirijente kada edukasaun munisípiu nian.
“Bainhira to’o iha imi-nia fatin, karik iha problema ruma labele tau iha Facebook, maibé komunika dirijente sira iha Ministériu Edukasaun. Rede sosiál sei la rezolve ita-boot sira-nia probelema, ami mak sei rezolve. Tanba ne’e importante mak koordena malu no komunika malu,” Ministra fó hanoin.
Ministériu Edukasaun (ME) atu asegura prosesu ho lalais no bazeia ba méritu, utiliza lista rezerva Bolsa Kandidatu Ensinu Báziku hamutuk 911 hodi troka manorin reformadu sira inklui halo xamada atu husu konkordánsia Bolsa Kandidatu hamutuk 505 husi Ensinu Sekundáriu atu hanorin fali iha Ensinu Báziku.
Aleinde ne’e, kandidatu ba Bolsa Ensinu Sekundáriu sira ne’ebé iha desizaun rejeita ba kolokasaun ne’ebé ME prepara ona maka sei la afeta ba sira-nia seriasaun ka la hatun sira-nia ranking.
Kandidatu 92 rejeita kolokasaun
ME hahú husi loron 22 Janeiru to’o 06 fevereiru 2026 halo xamada ba Bolsa Kandidatu hodi husu sira-nia aseitasaun ho desizaun kolokasaun bazeia ba kuadru pesoál. Nune’e, husi xamada dahuluk ba kandidatu 1.181, iha na’in-92 maka rejeita.
Nune’e, tanba iha kandidatu barak maka rejeita, nune’e, ME kontinua halo tan xamada daruak ba lista rezerva Bolsa Kandidatu seluk, ne’ebé sei iha hodi prenxe vaga 92 ne’ebé hetan rejeisaun iha xamada dahuluk.
Kandidatu 55 mak aseita no 38 mak rejeita. Ikus, lista finál ba pose no aseitasaun hamutuk manorin 1.143, ne’ebé mak ingresa ba karreira dosente, kompostu husi feto hamutuk 655 no mane 488.
Husi manorin 1.143 fahe ba Munisipiu Aileu 34, Ainaru 71, Ataúru na’in-sia, Baukau 122,
Bobonaru 104, Kovalima 83, Dili 243, Ermera 87, Lautein 90, Likisá 51, Manatutu 52, Manufahi 65, Vikeke 110 no Oekusi 23.
ME husi tinan 2024 to’o ohin loron halo ona teste ba programa Bolsa Kandidatu hamutuk dala-tolu. Husi inísiu to’o ohin loron, Bolsa Kandidatu hamutuk 3.732 hetan ona pose no integra nu’udar funsionáriu rejime karreira dosente. Sira ne’e hotu koloka ona ba eskola sira iha nível eskolaridade hotu-hotu iha territóriu.
Hosi totál emposadu ne’ebé ohin simu pose ba kolokasaun pur ensinu maka Ensinu Pre-Eskolár hamutuk 288, Ensinu Báziku Filiál hamutuk 1.937, Ensinu Báziku Sentrál hamutuk 858, Ensinu Sekundáriu Jerál hamutuk 485, Ensinu Sekundáriu Tékniku Vokasionál hamutuk 103, CAFE hamutuk 61.
Proporsaun kolokasaun pur munisípiu hahú hosi tinan 2024 to’o ohin loron mak Munisípiu Aileu iha 176, Ainaru iha 219, Ataúru, Bobonaru iha 358, Baukau iha 334, Ermera iha 528, Dili iha 474, Kovalima iha 209, Lautein iha 268, Likisá iha 211, Manatutu iha 214, Manufahi iha 201, Vikeke iha 316, Oekusi iha 163 no CAFE iha territóriu hamutuk 61.
“Kona-ba lista espera ita sei iha lista Bolsa Kandidatu ba siklu 1.º e 2.º Ensinu Básziku hamutuk 82 no lista espera ba bolsa Ensinu Sekundáriu no Tékniku Vokasionál hamutuk 191. Barak liuhusi númeru bolsa ne’e mak kandidatu ne’ebé rejeita ho xamada kolokasaun ne’ebé durante ne’e ita halo no anteriór, tanba balu hetan ona serbisu iha fatin seluk, balun fali ba serbisu iha rai-li’ur, no balun tanba asuntu família no saúde sira la aseita ho desizaun kolokasaun,” Ministra esplika.
Hanorin ho reponsabilidade
Vise Primeiru-Ministru no Ministru Koordenadór Asuntu Sosiál no Ministru Dezenvolvimentu Abitasaun Rurál, Mariano Assanami Sabino, hateten, Governu mai ho vizaun hodi hadi’ano karik iha problema buka solusaun.
“Halo ona kolokasaun ba eskola sira, maski ba iha área rurál, hanorin ba ho responsabilidade hanorin ho esperansa lori timoroan bá oin, hadi’a sira-nia futuru hodi sai lideransa ne’ebé dezenvolve nasaun,” Vise Primeiru-Ministru Assanami fó hanoin.
Nia dehan, Estadu nia rekursu prinsipál mak ema, tanba ne’e Governu sei hadi’a no garante manorin sira-nia problema, tanba manorin mak erói ba nasaun no transforma ema hotu.
“Imi la’os de’it fó matenek, maibé forma sira, forma sira-nia karaktér, atitude no forma sira-nia dimensaun físiku, mentál, espirituál no intelektuál, tanba sá ami hili manorin mak atu bá iha área rural sira, tanba imi mak hanorin ho responsabilidade no domin, la haree ba saláriu, tanba manorin hanesan vokasaun ida mak lori imi bá iha fatin ne’ebé laiha bee, laiha fatin di’ak, maibé Governu sei tau-matan nafatin,” Assanami enkoraja.
“Labele hanorin siénsia de’it maibé mós atitude”
Prezidente Komisaun G ne’ebé trata Asuntu Edukasaun, Juventude, Desportu no Kultura iha Parlamentu Nasionál, Armando dos Santos Lopes, husu ba emposadu sira katak matenek ho hahalok tenke la’o hanesan.
“Entaun labele hanorin siénsia de’it maibé mós atitude. Dedika ita-boot sira-nia an iha hanorin ba labarik sira maibé labele hanorin siénsia de’it, presiza hanorin ho hahalok ema nian ba labarik tanba kuandu matenek ona mak hahalok ladi’ak, ne’e labele,” nia rekomenda.
Prezidente Komisaun Funsaun Públika, Agostinho Letêncio de Deus, dehan manorin tenke preparadu iha karreira foun no iha hanorin.
“Ita-boot sira ohin hahú ba iha pájina foun, iha ita boot sira-nia karreira. Iha karreira foun buat ne’ebé mak tenke halo tenke preparadu lorloron, profesór sira la’ós prepara de’it momentu imi hanorin, maibé halo balansu no hasai tiha kolonializmu sira iha ita-nia oan nia kakutak, imi mak sei kuda iha oan nia kakutak oinsá aban bainhira sira bele serví nasaun, tanba ne’e sai profesór tenke hahú kuda husi atitude,” nia katak.
ME hamutuk ho Komisaun Funsaun Públika (KFP) iha hela programa kona-ba kapasitasaun karater atu hanorin muda atitude ba atitude funsionáriu públiku hodi serví Estadu, tanba edukasaun importante ba nasaun.
“Sein edukasaun labele iha transformasaun ba nasaun iha futuru. Transformasaun mai husi manorin sira, husi ita-nia hanoin no mudansa mak bele trasforma sosiedade liuliu ita-nia oan sira, kona-ba dezenvolviemntu edukasaun. Tanba profesór iha nia misaun atu eduka no valoriza impaktu lorloron ba traformasaun, liuliu futuru nasaun sai manorin atu konstrui mehi eroi sira nian, eroi uluk mehi nasaun atu sai forte agora imi mak kontinua mehi ida-ne’e mak atu atije, ida-ne’e ezije imi-nia pasiénsia no dedikasaun, hanorin la’ós oportunidade, la’ós manán iha teste, maibé hanorin ne’e vokasaun,” Letêncio tenik.
Jornalista : Osória Marques
Editora : Julia Chatarina
