DILI, 19 Marsu 2026 (TATOLI)—International Commite of the Red Cross (ICRC) hakarak promove lei umanitária internasionál iha Timor-Leste liuhusi servisu parseria ho liña ministeriál sira hanesan Ministériu Justisa, Ministériu Defeza no Ministériu Negósiu Estranjeiru no Kooperasaun.
Xefe delegasaun Kruz Vermela Internasionál Indonézia no Timor-Leste, Martin de Boer, hateten enkontru ida-ne’e sira husu Krúz Vermella Internasionál ba delegasaun rejionál Indonézia ho Timor-Leste, ne’ebé onra boot ba sira atu hasoru malu ho Primeiru-Ministru, Kay Rala Xanana Gusmão.
“Enkontru ida-ne’e ami halo diskusaun kona-ba atividade krúz vermela nian iha tempu pasadu no mós asuntu seluk mak promove lei umanitária internasionál ba tempu agora, ne’ebé foka ba lei konflitu armadu (funu nian) entaun ita atu haree oinsá hasa’e kapasidade ba iha forsa armada sira tanba ne’e mak sira servisu hamutuk ho liña ministériu balun hanesan, MJ, MNEK no MD (F-FDTL),” Xefe delegasaun ne’e informa ba jornalista sira iha Palásiu Governu, ohin.
Nia afirma, kada nasaun ida-idak sempre iha sosiedade nasionál mak Krúz Vermella Timor-Leste ne’ebé sei foka liu ba krize umanitária ne’ebé akontese iha rai-laran, enkuantu Kruz Vermela Internasionál nia sei haree liu ba iha situasaun konflitu armadu.
Iha biban ne’e, tuir Prezidente Krúz Vermella Timor-Leste, Madalena Hanjam, reforsa importante tebes prezensa husi krúz vermella nian tanba sira-nia partisipa ne’e hanesan komité ida durante funu iha mundu tomak, maske daudaun ne’e Timor-Leste laiha konflitu maibé tenke suporta bele iha lian hodi defende umanitária iha mundu tomak.
“Tanba ne’e mak iha internationál umanitary law ne’e tenke sai sensibilizadu iha mundu tomak inklui iha Timor-Leste mós tama iha nasaun pós konflitu,” nia dehan.
Aleinde ne’e, nia dehan, durante enkontru Krús Vermella Timor-Leste mós atualiza progresu husi atividade balun ne’ebé sira hala’o hodi ajuda povu no planu prioridade ba futuru oin mai, espesialmente dada bee-moos ba komunidade, hadi’a uma dignu ba komunidade, empodera juventude sira iha munisípiu hotu-hotu.
“Krúz Vermella nia papel la’ós de’it apoia umanitária iha Timor-Leste maibé mós sira apoiu umanitária ba nasaun parséria sira hanesan iha Singapura, Indonézia, Austrália no Brunei Darussalam,” nia informa.
Entretantu, daudaun ne’e Krúz Vermella Timor-Leste iha ninia joven voluntáriu ne’ebé treinadu hamutuk 2.000 no totál funsionáriu CVTL hamutuk 200.
Jornalista : Alexandra da Costa
Editór : Cancio Ximenes
