DILI, 13 Maiu 2026 (TATOLI)–Sekretáriu Estadu Terra no Propriedade, Jaime Xavier Lopes, klarifika despezu administrativu ba uma-kain 25 iha Aldeia Postu Penál Aimutin, Suku Komoro, Postu Administrativu Dom Aleixo, Munisípiu Dili, iha Tersa (12/05).
Tuir Sekretáriu Estadu Terra no Propriedade katak sasán no rai Aimutin ne’e Estadu nian tanba ne’e laiha indeminizasaun ba uma-kain 25 ne’e.
“Prosesu despezu administrativu iha Aimutin horisehik ne’e nia prosesu kle’ur tiha ona. Ha’u esplika uitoan rai ne’e nia istória ne’ebé horisehik akontese despezu administrativu ne’e. Iha tempu Indonézia, ha’u mak sukat, bazeia ba pedidu hosi PT Widya Satria, ne’ebé sukat iha hektare 50. Tuir lei númeru 01/2003 katak rai ne’e abandonadu ne’ebé mak Indonézia husik. Sasán no rai ne’ebé Indonézia no portugés husik, ne’e fó opurtunidade ba Terra no Propriedade atu administra,” Governante ne’e klarifika ba TATOLI iha nia kna’ar fatin, Kuarta ne’e.
Nia esplika iha Tribunál Primeira Instánsia Estadu manán, sira (okupante) hasai rekursu bá Tribunál Rekursu más Estadu manan nafatin. To’o ikusmai halo negosiasaun ho sira (okupante), la konsege hetan solusaun, entaun buat ne’e lori bá lori mai sai tinan naruk tiha, tan ne’e desizaun ikus halo despezu administrativu tuir lei haruka.
“Lei mak haruka ita halo despezu administrativu ba uma-kain 25 ne’e. Maibé horisehik akontese ema balun dehan eviksaun, lae. Ida-ne’e despezu administrativu. Tanba ita fó notifikasaun loron 90 (fulan tolu) para hamamuk fatin maibé hanesan horisehik la hamamuk mak Governu tenke ezekuta tuir lei,” nia haktuir.
Jaime Xavier fundamenta katak okupante sira okupa rai ne’e la’ós tempu Indonézia kedas, tanba iha tempu ne’ebá rai ne’e mamuk hela.
Membru Governu ne’e informa katak loloos Governu fó apoiu umanitáriu ba okupante sira maibé okupante sira lakohi koopera.
“Rai ne’e Estadu entaun Estadu labele halo indemnizasaun ba sira. So iha mak ajuda umanitária ba uma sira-ne’e, maibé sira la koopera ho Estadu entaun sei laiha umanitária,” Jaime dehan.
Nia apela ba komunidade katak lei mak matadalan, tan ne’e ema hotu tenke kumpre lei.
Jornalista: Osória Marques
Editór: Xisto Freitas da Piedade
