DILI, 17 Jullu 2026 (TATOLI) – Ministru Petróleu no Rekursu Minerál (MPRM), Francisco da Costa Monteiro, hateten Governu kontinua akompaña situasaun iha Médiu Oriente molok foti desizaun kona-ba presu kombustivel ne’ebé daudaun públiku kestiona katak sei aas.
“Relasiona ho folin kombustivel ne’ebé daudaun sei sa’e, ami akompaña hela ho kuidadu tebes. Ami la haluha, ida-ne’e polítika Governu nian sei kontinua intervensaun sira ne’ebé nesesária, liuhusi dekretu-lei ba estabiliza presu mina nian”, Francisco Monteiro hateten iha Faról, ohin.
Nia dehan prekupasaun públiku nian katak iha semana rua ka tolu bá kotuk presu mina mundiál komesa tun, bainhira Prezidente Estadu Unidu Amérika, Donald Trump, ho Iraun asina akordu ida.
Tuir nia, presu petróleu brutu tun ona, maibé ne’e la nesesariamente konverte ba presu gazoél ka gazóleu, tanba maski folin tun maibé nia la’ós tun maka’as hanesan normál.
Tanba ne’e, nia esplika katak saida mak akontese iha Médiu Oriente, Strait of Hormuz, ne’e loke petróleu brutu mak sai, halo petróleu ne’e folin tun, maibé ema presiza refinaria sira halo tiha lai prosesamentu, tanba ne’e kompetisaun sei kontinua aas ein termu foti mina husi refinaria sira.
“Nia tun ne’e seidauk to’o presu Governu estabelese ona ne’e nia okos, entaun ita labele hasai lai dekretu- lei ne’ebé ita halo ne’e, tanba ita akompaña nafatin. Folin [mina] mundiál ne’e tun tiha semana ida ka rua de repente funu filafali, presu sa’e, entaun ita halo análize didi’ak mak foti desizaun, tanba Governu mós hakarak ita to’o iha faze ida bele hahú hasai ona dekretu-lei ne’e hodi normaliza filafali”, nia dehan.
Bazeia ba dadus ofisiál ne’ebé Organization of the Petroleum Exporting Countries (OPEC) fó sai, to’o loron 17 fulan-Jullu tinan 2026, folin referénsia mundiál mina-rai nian hatudu tendénsia ida ne’ebé estavel liu $79 kada barríl
Cesta Referénsia OPEC nian (ORB) ikus liu publika ho folin $81.05 kada barríl. Entretantu, futuru Brent Crude iha Bolsa Interkontinentál (ICE) negosia ho besik $84.86 kada barríl, enkuantu futuru West Texas Intermediate (WTI) iha CME Group/NYMEX negosia ho besik $79.78 kada barríl.
Nia dehan diferensa presu hirak ne’e reflete karaterístika husi mina-rai brutu idaidak no kondisaun komérsiu iha merkadu internasionál.
Antes ne’e, Konsellu Ministru kria dekretu-lei ne’ebé estabelese medida temporária hodi estabiliza folin kombustivel ne’ebé diploma ne’e define limite másimu ba folin ne’ebé fa’an ba konsumidór, hodi fiksa valór $1,50 kada litru ba gazolina, $1,65 kada litru ba gazóleu, kombustível aviasaun nian (avtur) $50 kada litru, no gás petrolíferu likidu (GLP) iha $4,2 kada kilograma.
Jornalista: Arminda Fonseca
Editora: Maria Auxiliadora
