DILI,10 outubru 2022 (TATOLI)-Sentru Nasionál Chega, Institutu Públiku (CNC,I.P, sigla portugés), segunda ne’e, fó ona formasaun kona-ba kontiudu Chega iha istória no diretu umanu ba professór ensinu báziku siklu II hamutuk na’in 58 maihosi munisípiu 11 la inklui Dili ho RAEOA.
Diretór Divizaun Edukasaun no Formasaun CNC,I.P, Vicente Borges Maia, hateten programa formasaun ne’e realiza bazeia ba rezultadu avaliasaun ne’ebé halo husi Sentru Nasionál Chega ho Ministériu Edukasaun Juventude no Desportu (MEJD) tanba persiza duni atu fó formasaun suplementár ba profesór sira iha área diretu umanu no istória ne’ebé liga ho violasaun diretu umanu hahú hosi tinan 1975 to’o 1999.
“Bazeia ba rekomendasaun hosi avaliasaun iha tinan ne’e, sentru Chega halo kooperasaun ho Ministériu Juventude Desportu, liuhosi INFORDEPE hodi elabora matéria dedatíku sira hodi fó formasaun no ohin realiza duni formasaun ba profesór sira,” nia dehan ba jornalista sira iha salaun CNC Balide Dili.
Tuir loloos formandu hamutuk na’in 115 maka ohin partisipa iha formasaun ne’e, maibé professór na’in 57 la partisipa iha formasaun faze ínisiu ne’e. No tuir planu formasaun ba professór sira ne’e sei kontinua implementa iha tinan 2023.
Governu liuhosi MEJD iha obrigasaun atu dezenvolve matéria edukasaun istória no diretu umanu ba ensinu báziku to’o ensinu superiór. Tanba ne’e, maka CNC servisu hamutuk ho MEJD hodi dezenvolve matéria ne’e hodi jerasaun foun sira iha.
“Parte hosi ida ne’e mak ita hahú identifika katak iha ona matéria ne’e foin hahú iha Ensinu Báziku siklu II iha sextu anu, entaun iha sextu anu, iha ona matéria ne’ebé hosi kontiudu relatóriu Chega, tanba ne’e atu asegura katak, matéria sira ne’e hanorin ho di’ak, entaun ita presiza matéria suplementár no formasaun ba profesores sira, atu nune’e kontiudu ne’ebé iha ona bele hanorin ho di’ak,” nia hateten.
Iha tempu hanesan, Vise-Prezidente Gabinete, Formasaun Profesionál Kontinua, Rui da Costa Belo, reforsa objetivu hosi formasaun ne’e atu manorin sira tenke hatene istória liga ho violasaun diretu umanu hahú hosi tinan 1975 to’o Timor-Leste hetan ninia independensia iha 1999.
“Ida ne’e mak ita hatene relatóriu Chega ita-nia maun boot sira hot-hotu se la sala mai konfesa iha ne’e, lider partidu hothotu hanesan FRETILIN, APODETE, UDT mai konfese iha ne’e, entaun hosi sira-nia konfesa maka tama iha kontiudu relatóriu chega, relatóriu chega hosi 1975 to’o 1999 para bele transmite ho di’ak ba ita-nia futuru jerasaun foun sira, atu nune’e sira labele haluha istória,” nia hateten.
Entretantu, iha abertura formasaun ne’e, Sentru Nasionál Chega ho Ministériu Edukasaun Juventude no Desportu, liuhosi INFOREDEPE lansa manuál tolu (3), hanesan manuál manorin, kontiudu Chega iha istória no Direitu umanu.
Entertantu formasaun ne’e hahú iha loron 10 fulan-outubru no sei remata iha loron 15 fulan-outubru 2022.
Jornalista: Nelia Fernandes
Editór : Agapito dos Santos
