OÉ-CUSSE, 05 dezembru 2023 (TATOLI – Profesór kontratadu sira iha Rejiaun Administrativa Espesiál Oé-Cusse Ambeno (RAEOA), husu ba Ministériu Edukasaun (ME) atu kansela serimónia tomada pose ba profesór na’in-24 iha Oé-Cusse Ambeno.
“Ami profesór kontratadu, hetan kontratu hosi Ministériu Edukasaun iha 2013 to’o 2022, lamenta ho servisu edukasaun Oé-Cusse, liuliu rekursu umanu iha Sekretáriu Rejionál Asuntu Edukasaun no Solidariedade Sosiál, ne’ebé halo diskriminasaun ba ami (kontratadu), maske durasaun servisu tinan 10-resin ona, maibé naran la tama iha lista ingresu ba rejime espesiál dosente,” Reprezentante profesór kontratadu Oé-Cusse, João Sila, relata liuhosi konferénsia inprensia hala’o iha Oé-Cusse, tersa ne’e.
Liuhosi konferénsia imprensa ne’e, nu’udar manorin kontratadu ne’ebé dezempeña funsaun hanesan profesór tinan 10-resin ona hato’o sira-nia lamentasaun no ejizénsia ba diresaun rejionál rekursu umanu iha Sekretaria Rejionál ba Asuntu Edukasaun no Ministériu Edukasaun atu rezolve iha tempu badak molok tomada pose iha loron 15 dezembru ne’e.
“Ami husu ba Diresaun Nasionál Rekursu Umanu Ministériu Edukasaun atu kansela lista naran 24, ne’ebé publika ona iha Jornál Repúblika, tanba laliu hosi verifikasaun maibé hili de’it tuir servisu rekursu umanu Oé-Cusse nia hakarak, tanba iha lista ne’e iha pesoál na’in-haat la merese atu hetan tomada pose tanba asume hela kargu nu’udar inspetór eskolár, no sira hahú kontratadu iha 2019 to’o agora,” portavós ne’e hateten.
Portavós ne’e, esplika, pesoál na’in-haat ne’ebé naran publika ona iha Jornál Repúblika maka hanesan, Agustinho M. Casenube, Armando Sali Colo, Suzana da Costa Ximenes Belo no Xisto Sonet Colo.
“Ligadu ho pesoál na’in-haat ne’e, ami (profesór) kontratadu iha Oé-Cusse husu ba Ministériu Edukasaun atu halo investigasaun ba pesoál rekursu umanu iha Sekretária Rejionál ba Asuntu Edukasaun, tanba Oé-Cusse profesór kontratadu barak maibé tanba saida maka haruka de’it na’in-24 ne’e,” nia afirma.
Notísia relevante:Profesór kontratadu 4.019 sei tama iha ingresu espesiál
Tuir nia, profesór kontratadu barak, hahú kedas iha loron 07 dezembru 2013 hosi Ministériu Edukasaun ho nível baxarellatu no lisensiatura, no dedika-an tinan 10-resin ona maibé naran la tama iha tomada pose.
Nune’e mós profesór sira-ne’ebé hetan kontratu ho nível edukasaun sekundáriu sira maka merese atu hetan ingresu espesiál tuir artigu 9 dekretu lei ba alterasaun estatutu karreira dosente.
“Ami-nia razaun profesór, ne’ebé uluk Ministériu Edukasaun kontrata ho abilitasaun litéraria sekundária moos, liutiha ona formasaun baxarellatu durante tinan tolu (3), iha 2022 liuhosi kooperasaun Ministériu Edukasaun ho UNTL ba formasaun INFORDEPE, ho rezultadu profesór na’in-180 maka hetan ona títulu akadémika ba profesór nian,” nia afirma.
Nia informa, totál profesór kontratadu iha Oé-Cusse hamutuk na’in-502, sira-ne’ebé kontratadu hahú hosi 2013 hamutuk na’in-268, maihosi primeiru no segundu siklu na’in-178, ensinu báziku na’in-48, ensinu sekundáriu na’in-29 no ensinu tékniku vokasionál na’in-tolu.
Iha 2015 totál profesór kontratadu hamutuk na’in-34, iha 2016 hamutuk na’in-25, kontratu iha 2019 iha na’in-12, ensinu rekorrente na’in-18, iha 2021 na’in-88 no iha 2022 maka na’in-58.
Notísia relevante:Profesór kontratadu 4.019 sei tama iha ingresu espesiál
Hatán ba ejizénsia ne’e, Xefe Departamentu Rekursu Umanu iha Sekretária Rejionál ba Asuntu Edukasaun no Solidariedade Sosiál, João Evaristo Bobo, informa, profesór kontratadu ihaOé-Cusse iha tuan no foun.
Tuir nia, sira-ne’ebé kontrata iha 2010 ba leten tama iha kontratadu nasionál hosi Ministru Edukasaun no iha ona númeru emis no paired hamutuk na’in-341.
Nune’e mós, hirak-ne’ebé kontrata iha RAEOA hahú iha 2014 ne’e hamutuk na’in-212, númeru paired iha ona hela númeru emis tanba nia prosesu ne’e submete ba ministériu tanba Komisaun Funsaun Públika maka hasai númeru emis nian.
“Agora sira-ne’ebé foin daudaun tama ingresu ne’e iha na’in-24, ida-ne’e submete naran iha mandatu diretór sesante nian, atu tama ba rejime espesiál, iha lei númeru 23/2010 atu tama iha asistente, maibé atu tama ba rejime espesiál, entaun sira tenke iha nível akadémika mínimu baxarelatu,” nia klarifika.
Agora sira seluk ne’e seidauk bele tama tanba sei iha rejime jerál téknika administrativu 204 ho tékniku profisionál 272.
“Desizaun ne’e hosi nasionál, ita hanesan téknika mak submete naran kompleta kedan ho nível akadémika, sé mak kompleta ona formasaun profesór sé mak seidauk kompleta, ita submete ba ministériu, maka verifika sé mak prienxe rekizitu sira,” nia informa.
Agora sira-ne’ebé maka rejime jerál ne’e tenke hanorin duni, maibé balu abilitasaun ne’e nível sekundáriu, maibé sira tenke partisipa iha formasaun profesór atu hetan títulu baxarelatu, maka foin bele tama iha kategória profesór.
Nune’e mós sira-ne’ebé seidauk kompleta kompleta formasaun akadémika tama iha kategória rejime jerál.
Notísia relevante:Xanana husu profesór 1.499 kontinua hanorin no orienta Ministra Edukasaun tenke rezolve problema
Jornalista: Abílio Elo Nini
Editór: Evaristo Soares Martins
