DILI, 20 dezembru 2024 (TATOLI)–Ministériu Edukasaun (ME), sesta ne’e, lansa ona uniforme eskolár nasionál ba estudante sira husi ensinu Pre-eskolár, Ensinu Báziku, Ensinu Sekundáriu Jerál inklui Tékniku Vokasionál, nune’e eskola hotu iha territóriu tomak bele implementa.
Primeiru Ministru (PM), Kay Rala Xanana Gusmão, prefere haree didi’ak molok implementa tanba mosu preokupasaun barak husi estudante nia família.
“Ha’u rona Sua Exelénsia Ministra Edukasaun dehan fali ami eskolla buat hotu mutin ne’e tanba fásil para sira sosa, ooh ne’e komplikadu oituan, sira sosa tiha lori tan ba ema tau ida-ne’e ida ne’ebá, imi bá dehan inan-aman sira katak fa’an karau, bibi hodi sosa iha loja, sosa tiha lori mai entrega ba sira hodi suku. Ida-ne’e mak halo ha’u konfuzu tebes, iha Timor laran tomak se mak bele sosa, difísil boot tebes, dehan katak família balun kbiit laek, família balun oan lima neen, eskola iha ensinu báziku no pasa hamutuk, ha’u la hatene. Lansamentu ida-ne’e ha’u hanoin katak susar oituan, aranja problema barak ba família sira, tanba ida-ne’e la hatene loos, ne’ebé ha’u husu ita-boot sira haree didi’ak ba, ita atu tau metin kedas ida-ne’e lae,” PM Xanana hateten liuhusi diskursu iha ámbitu lansamentu uniforme eskolár nasionál, iha salaun Ian Martin NFORDEPE, Balide.
Xefe Governu nota, eskola sei hahú tinan letivu foun iha loron 07 janeiru 2024, tanba ne’e nia husu haree didi’ak hodi la hamosu konfuzaun
“Ha’u tauk mak komplikasaun ba ita atu kria, tanba ita tau barak dehan waao hodi dehan úniku iha mundu, mais depois nia problema sira mós úniku iha mundu, la hatene, imi hanoin didi’ak ba, tanba loron 07 janeiru la kleur, ema serbisu maka’as mak agora ne’e to’o 31 dezembru, buat barak hanesan ne’e ema sei hakilar ita, hanoin di’ak mak buat di’ak ne’e sei implementa ka lae,” nia akresenta.
Notísia relevante : ME hakarak prodús uniforme eskolár ne’ebé ho presu asesível
Ministra Edukasaun, Dulce de Jesus Soares, hateten, iha farda modelu haat hanesan kór matak no mutin ba estudante Pre-eskolár, kór mutin no xokolate ba estudante Ensinu Báziku no azul eskuru no mutin ba ensinu Sekundáriu Jerál no iha mós kór metan no mutin nafatin ba Ensinu Sekundáriu Jerál ho ensinu Sekundáriu Tékniku Vokasionál, maibé farda kór mutin aplika ba nível ensinu hotu.
Estudante iha Ensinu Sekundáriu Tékniku Vokasionál tanba iha teoria no prátika mak sei iha tan farda kór verde eskuru ne’ebé ho kombinasaun kalsa metan.
“Ita iha ne’e fábrika prodús hena laiha mak ami mak sei hasai hena ezemplu hodi ko’a pedasuk nune’e entrega ba eskola mak inan-aman sosa tuir. Objetivu husi ida-ne’e atu hafasil inan-aman sosa iha loja roupa, ou karik hetan iha obralan ne’ebé ho folin baratu,” nia tenik.
Aleinde ne’e, kada eskola sei hili tais tuir prefeénsia hodi tau ba gravata, haree ba Timor-Leste iha tais oin-oin.
“Entaun kada eskola mak sei eskola hodi uza. Nune’e ohin lansa no anu letivu hahú implementa ka uza maibé karik la fulan-janeiru entaun bele iha fevereiru ka marsu maibé estudante foun ba tinan 2025 tenke uza ona farda foun ne’e. Ba sira ne’ebé karik iha oitavu ano ba kraik bele mantein ho sira-nia farda ne’e tanba hodi uza de’it ona ba tinan ida hotu ona. Ita fó liu importánsia ba estudante foun 2025,” Ministra esplika.
Farda oin ida ne’e hodi uza ba semana ida nian, maibé la presiza semana ida nia-laran atu hatais farda maibé loron ida rua livre hodi fó tempu ba inan-aman fase roupa. Aban mai mak bokon manorin labele halo sansaun ba sira.
Ministra Edukasaun hatán ba Primeiru-Ministru nia preokupasaun, katak iha buat barak mak tau iha farda ne’e.
“Saida mak ita halo mak Bandeira ne’e la presiza sablon, maibé ita-nia Eskola Tékniku Vokasionál Becora, departamentu Arte Gráfika ne’ebé bele sablon no sira sablon iha hena mutin depois fahe ba eskola no inan-aman sosa mak suku de’it. Entaun ohin ami esplika nune’e ba Primeiru-Ministru,” nia katak.
ME rasik sei halo inspesaun nune’e labele difikulta ba ekonomia inan-aman nian.
Diretór Jerál Eskola Ensinu Sekundáriu Jerál, Deolindo da Crus, hateten, ME iha ona tabela kustu farda.
“Másimu mak $21, labele liu, maibé ida-ne’e presu ida-ne’ebé ita regula, maibé depende ba família ida-idak, karik nia hakarak hena kualidade ne’e depende,” nia dehan.
Jornalista : Osória Marques
Editora : Julia Chatarina
