BOBONARO, 11 fevreiru 2022 (TATOLI) – Ministériu Agrikultura no Peska (MAP) munisípiu Bobonaro liuhosi Departamentu Pekuária no Veterinária iha tinan 2021 konsege halo vasinasaun ba animál hamutuk 53.985 hodi halo prevensaun hosi moras.
Hosi númeru 53.985 ne’e kompostu hosi manu lokál 51.828, fahi 466 no karau 1.691 ne’ebé mak hakiak hosi komunidade munisípiu refere.
“Ami halo vasinasaun ne’e ba manu lokál durante fulan-tolu, iha marsu ne’e vasina manu lokál 17.035, jullu 17.272 no fulan-novembru 17,521. Karau no fahi tinan ida ita halo vasinasaun dala-ida de’it iha fulan-outubru no novembru ne’e hamutuk 2.157,” Xefe Departamentu Pekuária no Veterinária munisípiu Bobonaro, Eugénio Borges, ba Agência Tatoli, iha kna’ar-fatin, sesta ne’e.
Ai-moruk vasinasaun ne’e apoia hosi Ajénsia To’os ba Moris Di’ak (TOMAK) kada tinan distribui totál doze 22 hodi implementa ba iha programa pilotu ba grupu tarjetu sira iha postu administrativu Maliana maka suku tolu mak hanesan Raifun, Lahomea, Ritabou, Odomau no Tapo-memo.
Hosi parte postu admimnistrativu Cailaco implementa iha suku Atudara, Genulai no Gololo, no postu administrativu Atabae iha suku Rairobo no Atabae.
Enkuantu vasinasaun ba fahi no karau Governu Sentrál mak halo distribuisaun kobre postu administrativu neen.
Tipu vasinasaun ne’ebé mak tékniku sira utiliza hodi vasina animál sira ne’e mak hanesan ba fahi vasina marka kólera suína (hog cholera) doze ida bele vasina Fahi 50, karau marka septicemia epizoótica doze ida bele vasina karau 50 no ba manu marka newcastle disease doze ida bele vasina manu 8 0 to’o 100.
“Vasinasaun ne’e gratuita, balu ne’ebé presiza bele mai fó hatene iha eskritóriu, ami hameno hela sira loron vasinasaun nune’e kalan sulan animál sira-ne’e depois aban ne’e ekipa sira bele ba ona halo vasinasaun, tanba ami ta’uk kuandu sira la sulan animál entaun ai-moruk ne’e ita lori ba iha temperatura manas mak la vasina ne’e ladi’ak ona,” nia esplika.
Iha fulan ne’e ekipa MAP sei tún ba terrenu hodi fó formasaun komunidade sira oinsá maneira atu utiliza, no maneira kahur ai-moruk sira, tékniku oinsá sona ai-moruk ba animál nia isin, nune’e bele halo vasinasaun rasik ba sira-nia animál tuir kalendáriu ne’ebé iha.
Responsável ne’e fó-sai katak, durante halo vasinasaun sempre hasoru difikuldade liu mak kona-ba jeleira atu rai ai-moruk, tanba vasinasaun hirak-ne’e presiza rai iha temperaturu 2,89 grau-sélsiu.
MAP munisípiu Bobonaro mós enfrenta difikuldade kona-ba transporte no kombustível tanba daudaun ne’e iha de’it motorizada tolu no kareta ida maibé kondisaun ladún di’ak atu halo operasaun, nune’e obrigatóriu tékniku sira balu utiliza de’it transporte privadu hodi halo serbisu iha terrenu.
“Transporte ne’e dalaruma ita haruka tékniku sira ba-mai mós ladi’ak, entaun ita haruka sira taka malu de’it, dalaruma motorizada ida ema na’in-rua sa’e hamutuk. Problema hirak-ne’e ami aprezenta beibeik ba nasionál, maibé ida-ne’e la sai obstákulu mai ami atu halo serbisu,” nia katak.
Totál tékniku veterinária no pekuária hamutuk na’in-15 ne’ebé destaka iha postu administrativu Atabae na’in-ida, Balibo na’in-rua, Bobonaro na’in-rua, Lolotoe na’in-ida, Cailaco na’in-rua no restante iha postu administrativu Maliana.
Jornalista : Sérgio da Cruz
Editór : Evaristo Soares Martins
