DILI, 23 fevereiru 2023 (TATOLI)— Fundu Global iha Zeneva sei apoiu orsamentu milliaun $15,59 ba Timor-Leste hodi kombate moras HIV-SIDA, malária no Tuberkuloze (TBC,sigla portugés).
Prezidente Asembleia Nasional Fundu Global iha Timor-Leste (CCM, sigla inglés), Filipe da Costa, hateten Fundu Global ne’ebé apoiu TL hodi kombate ba programa moras HIV-SIDA, malária no TB ne’e la’os foin maibé apoiu ne’e lao ona tinan 20.
“Daudaun ne’e TL sei implementa hela fundu ne’ebé apoiu iha tinan 2021 nian ne’ebé TL hetan milliaun $15 no COVID-19 tama tan mai, ita hetan tan milliaun $5,7. Ho ida ne’e, hahú hosi 2021 to’o 2023 ne’e ita hetan ona milliaun $21 ba moras HIV-SIDA, Tuberkuloze, Malária inklui fundu COVID-19. Agora ita hetan tetu hosi Fundu Global ba tinan 2024-2026 hamutuk milliaun $15,59 nafatin ba kombate moras HIV-SIDA, TBC no malária,” Filipe da Costa, dehan ba Agência Tatoli, iha salaun CNE, Dili, tersa ne’e.
Nia dehan, haree ba Timor-Leste atu hetan fundu milliaun $15,59 hosi Fundu Global mak ohin CCM hamutuk ho parte Ministériu Saúde no parseiru sira ne’ebé implementa programa malária, HIV-SIDA no TBC hodi halo proposta husu fundu hosi Fundu global ninian no haree mós aprova proposta hosi sira ne’ebé implementa fundu global.
“Tinan ida ne’e, Timor-Leste simu tan fundu hamutuk milliaun $15,59 atu implementa hahú hosi janeiru 2024 to’o dezembru 2026. Orsamentu ida ne’e hosi Fundu Global haruka mai hanesan, envelope fiskál ka tetu orsamentu mai ita fahe ba moras tolu hanesan HIV-SIDA hamutuk milliaun $3,3 Tuberkuloze milliaun $8,3 no malaria milliaun $3,9,” Filipe dehan.
Maibé hafoin CCM haree katak orsamentu ne’ebé Fundu Global haruka mai la aloka tuir Timor-Leste nia nesesidade. Ho ida ne’e, CCM realiza fali reuniaun ida halo fali proposta muda filafali tetu orsamentu ida ne’e atu hatun oituan fundu ba malária ninian no hasa’e fali fundu iha HIV-SIDA.
“Ami propoin fali tetu orsamentu ba Fundu Global mak ba HIV-SIDA ba montante milliaun $3,48, Tuberkuloze milliaun $7,58 no malária milliaun $3,03 nomos aumenta tan fundu foun ida ba haforsa sistema informasaun saúde nian hamutuk milliaun $1,5. Ho ida ne’e, totál fundu hamutuk milliaun $15,59” nia hateten.
Hosi tetu orsamentu ne’ebé Timor-Leste hato’o ba laiha objeksaun hosi Sekretariadu hosi Fundu Global iha Zeneva tanba ne’e mak ohin CCM halibur filafali parseiru sira ne’ebé hothotu servisu iha área kombate malária, tuberkuloze no HIV-SIDA atu prepara proposta ba implementasaun.
“Ami sei rona hamutuk estratéjia hosi Fundu Global nian no sei rona estratejia hosi Ministériu Saúde no haree mós estratéjia moras tolu ne’e kada idaidak nian. Ami mós bele haree progesu sira durante ne’e to’o iha ne’ebé no haree mós planu ba oin no dezafiu saida tan mak iha,” nia hateten.
Nia hateten, ekipa ohin ne’e sei tuur hamutuk deside pontu prinsipál sira ne’ebé tenke tama iha proposta atu haruka filafali ba Zeneva. Liuhosi workshop ohin proposta sira ne’e sei elabora iha fulan oin no CCM sei halo submensaun iha loron 28 maiu 2023.
“Karik proposta ne’e mak aprova hosi Fundu Global iha dezembru 2023 ne’e hatudu katak janeiru 2024 Timor-Leste bele hahú simu ona fundu milliaun $15,59 ne’e,” nia tenik.
Nia mos fo agradese tanba Timor-Leste hetan apoiu hosi Fundu Global durante tinan 20 ona ho nia fundu totál milliaun $94 no iha progresu boot kombate ba moras tolu ne’e.
Iha fatin hanesan, Diretora Jerál Prestasaun Saúde, Odete da Silva Viegas, hateten, ba programa tolu hanesan HIV-SIDA, malária no Tuberkuloze ne’e rasik implementa desde 2003 to’o agora Ministeriu Saude konsege hetan fundu hosi Fundu Global hamutuk milliaun $83.
“Ohin enkontru ida ne’e atu haree fali fundu ne’ebé mak Fundu Global sei fó tan ba Timor-Leste hamutuk milliaun $15 resin iha tinan 2024-2026,” nia heteten.
Progresu boot ba moras tolu ne’e mak espera iha tinan ne’e rasik saida mak parte saúde hatudu iha fulan neen mai sei hatama sertifikasaun malária nian, katak Timor-Leste livre hosi moras malária.
Daudaun ne’e, ekipa mós prepara hela hakarak to’o 2027 elimina TBC. Ida ne’e ekipa agora la’o makaas hela hodi diminui kazu sira ne’ebé hetan iha komunidade oinsá sira bele asesu ba diagnóstiku no tratamentu.
“Atu kombate moras TBC mak ema ne’ebé hetan moras TBC nia família mós hetan hotu ai-moruk profilaksis atu nune’e preve ba oin labele hetan tan moras TBC,” Odete dehan.
Nia hateten, moras ba HIV-SIDA no TBC ninia númeru aumenta ida ne’e hatudu katak ekipa servisu duni iha terrenu tanba dala-barak mós maluk sira ne’ebé hetan moras ida ne’e sira subar, maibé ho esforsu saúde nian hahú deteta barak ona.
“Ba oin mak nafatin hanesan, ita sei kombate moras HIV-SIDA no TBC ne’e rasik,” nia hateten.
Jornalista : Arminda Fonseca
Editora : Armandina Moniz
