DILI, 27 fevereiru 2023 (TATOLI)—Deputadu hosi bankada Fretilin iha Parlamentu Nasionál (PN), Antoninho Bianco, fó hanoin ba Governu liu hosi komemorasaun loron nasionál veteranu iha 03 marsu atu koordena ho Governu Indonézia hodi buka tuir restu mortál erói sira nian hanesan Nicolau Lobato ho sira seluk hodi bele haloot iha fatin dignu.
Notísia Relevante: Riak Leman husu timoroan tau importánsia ba loron nasionál veteranu
“Agora ita atu komemora loron nasionál ba veteranu ba dala-neen iha 03 marsu, hosi Fretilin aproveita fó hanoin ba ita-nia maluk sira iha parte Indonézia nian hanesan uluk iha ne’e, ita bele kria komunikasaun fó hanoin karik la’ós intervensaun bebeik iha ne’e, maibé através karta hosi instituisaun relevante liga ho sira hodi bele iha esforsu hamutuk óinsa ita-nia erói sira-ne’ebé balun seidauk hetan (nia restu mortál) karik sira bele hatudu,” Deputadu Antoninho Bianco hato’o liu hosi reuniaun plenária PN, segunda ne’e.
Tanba ne’e, loron istóriku ita komemora ba dala-neen iha tinan ne’e atu valoriza ita-nia erói no veteranu nian.
Iha parte seluk, iha komemorasaun ne’e, nia aproveita hato’o ba povu tomak tenke moris hakmatek no preparasaun atu ba eleisaun parlamentár, povu tomak prepara an iha estabilidade, unidade atu bele garante ezersesira-nia direitu votu sira ne’e.
Deputadu Fretilin, David Dias Ximenes ‘Mandati’, hateten iha komemorasaun loron nasionál veteranu ne’e kontinua ezije ba Governu atu buka tuir restu mortál erói sira-nian hanesan Nicolau Lobato, António Carvarinho, Inácio Juvinal, Inácio Fonseca, Hermegildo Alves, Amadeus Santos, Ran Kadalak, David Daitula, João Baptista, Sebastião Sarmento ho sira seluk tan.
“Hau haree ita la fó importánsia ida, husu ba kapituan eis militár Indonézia ne’ebé uluk mai ne’e agora sei iha, se lae sira laiha tiha, agora daudaun sira iha ne’eba ko’alia violasaun direitu umanu iha de’it akontesimentu 12, Timor-Leste la tama nune’e ita tenke fó hatene, eróiu sira-ne’ebé ita deve sira hodi ohin loron ita mak iha ne’e orsida soke malu ho kargu (jabatan) sira-ne’e, ita haluha tiha sira,” nia dehan.
Nune’e, nia dehan, presiza esforsu Governu nian hodi koordena ho Governu Indonézia lu-iliu eis militár Indonézia sira-ne’ebé uluk mai ne’e sei moris sira hatene, hodi bele haloot restu mortál sira hodi valoriza ho dignu.
Deputadu PLP, Cornelio Gama L7, hateten haree ba tema ba komemorasaun loron nasionál veteranu 03 marsu tinan ne’e atu hametin unidade mak dahuluk hametin unidade mai hosi ukun-na’in no lidér sira presiza hamutuk mezmu iha diferensa oioin hodi hamutuk dezenvolve nasaun ne’e hodi lori dezenvolvimentu ba moris di’ak povu nian iha nesesidade báziku sira hanesan saúde, edukasaun, infraestrutura bázika.
No ba joven sira presiza foku ba estudu aproveita tempu ho didi’ak tanba futuru oin mai nasaun ne’e iha joven sira-nia liman atu lidera no haree atividade saida mak iha kontinua hala’o no preve an hosi kria konflitu.
Deputadu Cornelio Gama “L7” hateten, nu’udar deputadu no veteranu kontinua hato’o lian veteranu iha uma fukum PN ba Governu atu bele tau atensaun ba veteranu, martir no faluk sira-ne’ebé iha tempu ukun an ne’e kontinua la hetan atensaun hosi Estadu.
Nia informa, restu mortál erói luta libertasaun hamutuk 690 rai iha nia rezidénsia iha Laga-Baucau hahú hosi tinan 2010 to’o iha 2022 no agora entrega hikas ona hodi rai iha jardin erói ne’ebé Governu konstrrui.
Nia husu mós atu Estadu atu rekolla restu mortál sira seluk ne’ebé balun kontinua rai la hetan atensaun hodi ba rai iha osoáriu sira nune’e bele iha fatin dignu.
Iha parte seluk, nia mós husu Governu atu rezolve ona verifikasaun dadus veteranu rejista tinan 2009 ho fó valoriza, veteranu sira nia sakrifísiu tanba to’o balun hakotu ona iis, nune’e presiza verifika prioridade, maibé parte seluk mós presiza verifika ho kuidadu hodi haree sé mak merese duni atu hetan.
Jornalista : Nelson de Sousa
Editór : Cancio Ximenes
