DILI, 05 marsu 2024 (TATOLI)-Jurista timor-oan husu Governu no Parlamentu Nasionál (PN) atu halo revizaun ba lei kriasaun Komisaun Anti Korrupsaun (CAC, sigla portugés), lei númeru 8/2009.
“Uluk kedan ha’u dehan, tempu ona, governu aprezenta esbosu lei ida ba Parlamentu Nasionál atu halo revizaun ba lei kriasaun Komisaun Anti Korrupsaun,” Sergio Quintas ba jornalista sira iha Tribunál Judisiál Primeira Instánsia Dili, tersa ne’e.
Sergio preokupa, durante ne’e institusaun CAC ne’e nia halo papél importante ba iha prevensaun kombate korrupsaun maibé to’o agora, atu besik tinan ida ona laiha komisáriu, ne’e difisil atu halo prevensaun no kombate korrupsaun.
“Ita haree de’it agora tanba de’it seidauk iha konsensu polítiku iha parlamentu nune’e to’o agora seidauk iha komisáriu ida atu lidera fila fali Komisaun Anti Korrupsaun. Tanba ne’e, Governu tenke haree ona situasaun sira ne’e atu halo alterasaun ba lei kriasaun CAC liuliu artigu ne’ebé fó biban ba halo eleisaun ba komisáriu CAC, tenke altera tiha ida ne’e para ba oin bele halo ona eleisaun ba Komisáriu CAC,” nia afirma.
“Sé lae Governu hili tiha tanba de’it laiha konsensu iha parlamentu ne’ebá, CAC laiha lideransa, Governu labele husik situasaun sira hanesan,” nia adianta.
Jurista Sergio Quintas hateten, CAC labele sein lideransa, CAC tenke iha lideransa, tanba iha lei kriasaun CAC ne’e klaru katak atu inísia prosesu investigasaun ba aktu krimi korrupsaun ne’e Komisáriu mak tenke foti desizaun, la’ós funsionáriu ka investigadór.
“Sé de’it mak Governu nomeia ne’e nia tenke sai hanesan lideransa ba CAC para halo institusaun ne’e sai dinámiku liután. Se lae, CAC labele halo buat ida, tanba lei kriasaun CAC klaru tanba atu orienta investigadór ruma atu halo relatóriu ruma ne’e tenke mai hosi Komisáriu CAC, la’ós mai hosi diretór ga funsionáriu,” nia salienta.
Tanba ne’e maka, tuir jurista timoroan ne’e, Governu liuhosi ekipa traballu ba iha reforma justisa tenke haree ona ba kestaun ne’e tau konsiderasaun ba lei sira hanesan lei CAC hodi ba oin bele halo alterasaun nune’e fó kbiit ba CAC atu halo servisu ne’ebé di’ak liután liga ba servisu prevensaun korrupsaun.
“Ita labele ho situasaun sira hanesan ne’e to’o bainhira mak ita eskolla Komisáriu CAC. Uluk kedas, se laiha konsensus dala di’ak tenke revizaun ba estatutu CAC ne’e rasik,” nia afirma.
Jurista ne’e hateten, servisu Komisaun Anti-Korrupsaun ne’e importante tanba krimi ne’ebé mak liga ho korrupsaun krimi, korupsaun no administrasaun danoza no krimi sira ne’ebé ho karakter subsesente ka krimi hirak ne’ebé liga ba korrupsaun, ne’e CAC mak sai hanesan inisiadór ba investigasaun ba kazu sira ne’e.
“Ministeriu Públiku ne’e hein no simu de’it hodi halo akuzasaun de’it tanba sira mak nu’udar akuzadór. Maibé, atu akuza buat ruma ne’e tenke inísiu mai hosi CAC mak halo investigasaun,” nia konklui.
Entretantu, Programa Governu Konstitusionál da-sia, kompoin área prinsipál neen. Entre área sira ne’e, inklui kombate korrupsaun.
Notísia relevante:PN ajenda eleisaun komisáriu CAC iha 05 marsu
Jornalista: Natalino Costa
Editór: Rafael Ximenes de A. Belo
