iklan

POLÍTIKA

FRETILIN-CNRT iha ona konkordánsia ba eleisaun komisáriu CAC

FRETILIN-CNRT iha ona konkordánsia ba eleisaun komisáriu CAC

Xefe bankada FRETILIN, Deputadu Aniceto Longuinhos Guterres. Imajen Tatoli/António Daciparu.

DILI, 18 marsu 2024 (TATOLI)—Xefe Bankada FRETILIN, Deputadu Aniceto Longuinhos Guterres Lopes, hateten bankada FRETILIN ho CNRT iha ona konkordánsia atu halo eleisaun ba komisáriu Komisaun Anti-Korrupsaun (CAC, siglá portugés).

Notísia Relevante: Eleisaun komisáriu CAC: Bele altera lei bainhira bankada parlamentár laiha konsensu

“Hanesan ita-boot sira akompaña, bankada boot rua iha Parlamentu CNRT ho FRETILIN iha ona konkordánsia ida ba prosesu hili komisáriu Anti-Korrupsaun ninian. Loos duni, ami iha tiha ona konkordánsia. Atu dehan loloos mós, ne’e konsensu iha tiha ona,” Xefe Banakda FRETILIN ne’e hateten ba jornalista liuhousi konferénsia imprensa iha sala bankada, iha PN, segunda ne’e.

Maibé, nia dehan, hetan informasaun ikus ka rona direta Vise Ministru asuntu Parlamentár ninia deklarasaun ka pronunsiamentu iha konferénsia líder bankada semana liu ba iha 14 marsu, hodi hatán ba pergunta Deputadu ida-nian atu altera lei atuál CAC nian, tanba ne’e bankada sujere meza PN adia eleisaun komisáriu CAC ne’e rasik.

“Vise Ministru hateten, Governu agora prepara hela atu halo alterasaun ba lei ne’ebé kria Komisaun Anti-Korrupsaun. Iha alterasaun ne’e, atu haree mais importante mak kona-bá funsaun ka papél CAC nian iha prevensaun no kombate nian. Durante ne’e, ita hatene papél rua ne’e dala ida hotu. Agora alterasaun ne’ebé Governu hanoin hela ne’e atu haree funsaun rua ne’e, sei mantein hotu CAC ka hela de’it ho funsaun ida de’it, Prevensaun ka kombate de’it,” nia hateten.

Pontu rua ne’e interresante tebes ba desizaun atu hili komisáriu, liga ba komisáriu ne’e tenke hatene. Se hanesan ne’e nafatin ka iha tiha ona mudansa ruma karik, parese ne’e mós termina figura ou kualidade ho ninia rekezitu oioin kona-bá komisáriu ida iha termpu oin mai.

Tanba ne’e, bankada FRETILIN hanoin katak dalan di’ak-liu mak halo uluk alterasaun ba lei ne’e mak hafoin avansa ba eleisaun komisáriu CAC.

Ida-ne’e, forma ida bankada hakarak kontribui ba prosesu ida hili komisáriu ne’e, la’ós atu blokeia maibé hakarak haree dalan ka maneira ne’ebé di’ak-liu mak altera uluk lei, hodi define klaru ho loloos kedas papél CAC ninian mak haree fali kandidatu. Hafoin, kontinua ho kandidatu ida agora konsensu ona ka hafoin avansa ba eleisaun hili komisáriu nian.

“Entaun, ami sujere ba bankada CNRT ho Parlamentu iha tempu badak ita bele halo prosesu kona-bá alterasaun lei Komisaun Anti-Korrupsaun ninian. Ida-ne’e hanoin katak dalan ne’ebé di’ak-liu, nune’e atu hametin instituisaun CAC iha tempu oin mai ho nia kna’ar di’ak no forte liu hodi luta hasoru korrupsaun iha ita-nia rain,” nia sujere.

Hatán ba ida-ne’e, Vise Ministru ba asuntu Parlamentár, Adérito Hugo da Costa, hateten daudaun ne’e Governu seidauk iha hanoin atu aprezenta proposta atu halo alterasaun ba lei CAC.

Nia dehan, iha korespondénsia dahuluk  dezde iha tinan 2023 tanba mandatu ho kargu ne’e laiha dezde VIII Governu, entaun IX Governu mai dezde inísiu hala’o serbisu iha loron 120 ne’e asuntu ida mak oinsá atu prienxe vaga komisáriu CAC nian.

Tanba ne’e, Governu hato’o korespondénsia dahuluk ne’ebé iha kandidatu komisáriu CAC na’in-rua submete mai PN maibe to’o dezembru 2023. PN la konsege iha konsensu atu ajenda ba eleisaun. Nune’e, iha fulan-janeiru 2024 Governu akompaña nafatin dinámika halo negosiasaun no diskusaun entre bankada sira, tanba PN ne’e soberanu no ezekutivu haruka proposta mai ne’e kompeténsia PN atu hili.

Nune’e, Governu akompaña to’o fevereiru laiha progresu ba korespondénsia dahuluk, entaun kontinua submete fali korespondénsia daruak ne’ebé mai ho kandidatu lista úniku ne’ebé submisaun iha 19 fevereiru. Hafoin ne’e, akompaña dinámika diskusaun sira konsensu negosiasaun sira entre bankada sira durante fulan hira nia laran mak Governu aprezenta naran ne’e.

“Purtantu, to’o agora ami ladauk iha pozisaun ba opsaun seluk (altera lei CAC). Ami sei aguarda nafatin husik nafatin ba Parlamentu bankada sira atu kontinua halo negosiasaun. Se labele duni ona, ami sei rona depois buka opsaun seluk. Agora, ami seidauk halai ba alterasaun (lei CAC) ne’e lai, seidauk to’o nível ida-ne’e. Ami sei respeita nafatin Parlamentu hanesan órgaun soberanu, respeita nafatin kontaktu bankada sira halo, espesialmente bankada FRETILIN ho CNRT, nune’e to’o iha konsensu ida bele ajenda ona ba eleisaun komisáriu CAC ne’ebé ami submete ona,” nia hateten.

Iha esperansa tomak, se ohin ne’e la konsege ajenda entaun espera iha aban bele tau iha ajenda ba asuntu eleisaun komisáriu CAC iha plenária. Ne’ebé, Governu la halo intervensaun ezekutivu ninia pozisaun mak submete kandidatu no soberanu tomak PN nian, bankada sira-nian atu bele halo andamentu ba eleisaun komisáriu CAC.

Governu iha konfiansa nafatin katak, sei iha konsensu entre bankada sira no ohin la ajenda eleisaun ba komisariu CAC maibe Governu espera katak aban sei bele tau ba ajenda.

Governu nafatin hakarak katak, CAC tenke hala’o ona nia funsionamentu normál tanba vaga komisáriu CAC laiha tinan ida resin ona, no IX Governu haree ida-ne’e presiza kontinuasaun serbisu efetivu ho prezensa komisáriu CAC.

Ida-ne’e pozisaun IX Governu Konstitusionál nian to’o agora, seidauk haree opsaun seluk tanba korespondénsia daruak ne’e labele duni ona mak bele haree senáriu seluk.

Antes ne’e, Sekretária Meza PN, Deputada Virginia Ana Belo, informa iha reuniaun líder bankada iha 14 marsu semana kotuk deside ona hodi tau ba ajenda eleisaun komisáriu CAC iha reuniaun plenária iha tersa (19 marsu 2024) aban ne’e.

Jornalista : Nelson  de Sousa

Editór       : Cancio Ximenes

iklan
iklan

Leave a Reply

iklan
error: Content is protected !!