iklan

EDUKASAUN, HEADLINE

Programa EMuLi konsege influénsia eskola 66 submete proposta ba ME

Programa EMuLi konsege influénsia eskola 66 submete proposta ba ME

Kordenadora programa EMuLi, Verónica Pereira. Imajen Tatoli/Osória Marques

DILI, 24 juñu 2024 (TATOLI)–Ministériu Edukasaun (ME) simu ona proposta husi eskola pre-eskolár no ensinu báziku hamutuk 66 iha munisípiu tolu, ne’ebé husu atu implementa programa Edukasaun MultiLíngua (EMuLi).

Kordenadora programa EMuLi, Verónica Pereira, informa, programa ne’e implementa iha munisípiu Lautém, Manatutu no Rejiaun Administrativa Espesiál Oé-cusse Ambeno (RAEOA) ne’ebé ninia progresu la’o di’ak tebes, nune’e konsege influénsia eskola sira hodi submete proposta mai ME.

“Labarik sira barak mak koñese letra no hatene son letra sira, entaun rezultadu a’as liu kompara ho eskola sira seluk, ein termu dezempeñu estudante sira-nian. Daudaun ne’e ami nafatin halo monitorizasaun, fulan-fulan ami ba apoiu pedagojia ba manorin sira, ami mós iha mentór hodi halo observasaun loron-loron, entaun husi ne’e ita haree katak nia-nia progresu la’o di’ak loos, komunidade rasik hamutuk ho xefe suku no eskola sira hakarak loos atu implementa tanba iha sira-nia eskola, entaun sira halo tan proposta mai ME hodi implementa mós iha sira-nia eskola, entaun daudaun ne’e Ministériu Edukasaun simu proposta husi eskola 66,” Kordenadora EMuLi, informa ba Agência Tatoli, iha ninia knaar fatin, Vila-Verde, segunda ne’e.

Notísia relevante : ME esforsa atu hadi’a kualidade edukasaun liuhusi programa EMuLi

Eskola 66 ne’e munisípiu Lautém iha eskola 22 kompostu husi pre-eskolár 11 no ensinu báziku 11, husi Manatuto ensinu báziku rua no iha RAEOA eskola hamutuk 41 kompostu husi pre-eskolár haat haat no ensinu báziku 37.

“Ita nafatin iha munisípiu tolu ne’e ho lian tolu, galolen, baikenu no fataluku. Iha Manatutu iha eskola barak mak husu atu implementa programa EMuLi ne’e maibé tanba Manatuto iha lian materna ne’ebé variedade loos, maka eskola rua de’it mak ita simu nia proposta,” nia akresenta.

Daudaun ne’e sira ekipa responsávele halo preparasaun ba programa EMuLi ne’ebé atu implementa ba eskola 66 ne’e iha tinan 2025.

“Agora ba eskola sira ne’ebé halo estensaun ne’e ita iha faze preparasaun hela ba tinan ida-ne’e ita koko prepara ba formasaun, dezenvolve tan rekursu balun, nomós matéria didátiku balun atu apoiu ba eskola foun sira, nune’e ita implementa iha tinan 2025. Ami mos planu atu halo espansaun mós ba munisípiu seluk ho lian seluk maibé ida-ne’e sei presiza rekursu umanu ne’ebé sei han tempu, nune’e ita sei haree iha tinan 2026,” nia tenik.

Durante implementasaun ne’e iha dezafiu barak tanba foin hahú, maibé  ekipa nafatin koko to’o ikus mai la’o ho di’ak no komunidade sira ezije atu implementa mós iha eskola seluk.

Inan-aman envolve iha oan-nia edukasaun

Ministra Edukasaun, Dulce de Jesus Soares, hateten, buat ne’ebé mak oan sira atu apreende mak lian ne’ebé apreende iha eskola hanesan ho lian ne’ebé mak apreende iha uma atu inan-aman sira mós bele ajuda oan sira-nia prosesu aprendizajen liuhusi fó opiniaun ruma tanba sira komprieende saida mak sira-nia oan apreende iha eskola.

“Realidade hatudu katak taxa iliterasia adultu ne’e a’as tebes, signifika katak inan-aman barak mak la eskola no oan mós ba eskola ko’alia lian ne’ebé inan-aman la kompreende, entaun sei difísil liután ba parte rua ne’e atubele apoia malu, nune’e ho intervensaun liuhusi EMuLi ne’e ho nia objetivu mak atu halo inan-aman bele envolve iha oan-nia edukasaun liuhusi lian ne’ebé mak inan-aman no oan ko’alia hanesan iha uma nomós iha eskola,” Ministra dehan.

Tanba pontu importante iha programa Edukasaun MultiLíngua ne’e mak oinsá tranforma estudante sira atu hakat ba língua ofisiál tetun no portugés. Tanba estudante sira iha área rurál barak la hatene ko’alia lian rua ne’e.

“Pontu importante mak bainhira tuir estudu iha mundu hatudu katak labarik ida apreende bainhira nia la hatene lian ida-ne’ebé nia apreende, karik nia iha lian inan, mak tenke hatuur fundasaun di’ak liu ba nia, liu-liu literasia no numerásia molok nia hakat ba segundu ka terseira língua. Ho ida-ne’e mak konsidera iha ita-nia rai,” Ministra esplika.

Estudante barak liu-liu iha área rurál, balun sira la ko’alia tetun no portugés, ne’ebé parte eskola ajuda liuhusi literasia ho numerasia iha sira-nia lian inan, hafoin halo progresaun hakat neineik tuir programa no planu atu sira hakat ba tinan tuir mai ba iha língua ofisiál sira. Tanba ne’e mak programa EMuLi eziste hodi ajuda.

Ministra Dulce realsa, rezultadu husi programa EMuLi ne’e hatudu katak estudante sira ne’ebé apreende literasia inisiál ho sira-nia lian uma nia domina lalais liu kompeténsia sira hotu ne’ebé importante ba susesu akadémiku no profisionál aban bainrua nian. Nune’e mós iha prosesu di’ak tebes tanba estudante sira bainhira hakat ba klase normál nia dezempeñu di’ak.

“Rezultadu hatudu katak estudante sira-ne’ebé hotu iha programa EMuLi ne’e bainhira hakat ba klase normál, sira-nia dezempeñu di’ak tebes. Estudante balun husi eskola EMuLi ba iha eskola CAFE sira-nia dezempeñu di’ak tebes, entaun evidénsia hatudu katak programa EMuLi ne’e iha progresu di’ak tebes,” Ministra tenik.

Embaixadora Boavontade ba Asuntu Edukasaun, Kirsty Sword Gusmão, hateten, labarik sira presiza apreende sira-nia lian tanba husi lian-inan bele introdús konseitu abstratu nomós konseitu intelektuál sira-ne’ebé karik sira la hatene liuhusi ko’alia loron-loron iha sira-nia komunidade.

“Tuir loloos edukasaun MultiLíngua hanesan maneira di’ak ida atu inan-aman sira bele envolve maka’as liután iha labarik sira-nia aprendizajen, tanba lian uma-nian hanesan ho lian eskola, bainhira labarik sira apreende matéria iha lian portugés iha eskola no lori sira-nia kadernu ba uma nakonu ho lian estranjeiru ida, sira-nia inan-aman labele kompreende no labele apoia sira iha sira-nia prosesu aprendizajen,” Embaixadora Boavontade, dehan.

Programa EMuLI implementa ona iha eskola hamutuk 10 kompostu husi ensinu pre-eskolár hamutuk lima no ensinu báziku lima, munisípiu tolu ho lian tolu diferente hanesan galolen iha munisípiu Manatuto, Baikeno iha RAEOA no Fataluku iha munisípiu Lautém.

Jornalista     : Osória Marques

Editora          : Julia Chatarina

iklan
iklan

Leave a Reply

iklan
error: Content is protected !!