DILI, 29 agostu 2024 (TATOLI)–Komisaun Nasionál Edukasaun Katólika Timor-Leste (CONECTIL, sigla portugés) lansa livru manuál kona-ba edukasaun morál no relijiaun Katólika, ba alunu ensinu báziku 3.º siklu (7.º ano) eskolaridade, hodi hakle’an estudante sira-nia fiar.
Prezidente Konferénsia Epískopal Timorense no Bispu Dioseze Maliana, Dom Norberto Amaral, hateten, introdusaun livru ne’e hodi estudante sira bele moris nu’udar sarani katólika no iha morál di’ak.
“Livru manuál 7⁰ ano nia ne’e nu’udar pasu ida tan ne’ebé mak CONECTIL halo hodi fó apoiu ba estudante sira nune’e sira bele apreende hodi moris tuir iha sira-nia moris loroloron nu’udár ema katólika. Nune’e mós, atu hanorin labarik sira ho morál di’ak ho fiar ne’ebé esklaresidu atubele moris didi’ak iha moris ida-ne’e nu’udar labarik ne’ebé di’ak no fiar na’in,” Bispu Dom Norberto, hato’o hafoin lansa livru manuál iha Institutu Superiór Filozofia no Teolojia (ISFIT) Fatumeta, kinta ne’e.
Manuál kona-ba morál no relijiaun katólika ba estudante 9° no 12° ano ne’e lansa ona iha tinan kotuk, no tinan ida ba 7⁰ ano, enkuantu sira seluk sei kontinua iha tinan oin.
“Iha balun ne’ebé seidauk halo hotu ne’e ita sei prepara hela. Ida-ne’ebé iha ona ne’e ita lori ba oin ho neineik ba nafatin, nune’e husu ba Ministériu Edukasaun (ME) atu tau iha konsiderasaun ba buat ne’ebé CONECTIL hasa’e ona, atu ita bele lori ita-nia oan sira ba di’ak tuir edukasaun ne’ebé ita hotu hakarak. Nune’e, bele forma ema ne’ebé ho karakter di’ak liu ho espíritu ne’ebé di’ak,” Bispu dehan.
Notísia relevante : Sentru Imprensaun Comoro hahú imprime livru ba ensinu sekundáriu
Prezidente Ezekutivu CONECTIL, Padre António Quenser do Balino do Carmo, konsidera, edukasaun morál no relijiaun ne’e dezempeña papél fundamentál iha formasaun karakter no konstrusaun valór iha individuu no sosiedade timoroan.
“Entaun, edukasaun morál refere ba prosesu aprendizajen ne’ebé orienta individuu kona-ba buat ne’ebé loos no sala, promove étika, empatia no respeitu ema seluk. Iha sorin seluk relijiaun oferese baze espirituál no komunitária ne’ebé bele reforsa ensinamentu morál sira. Dalabarak morál sempre iha ligasaun ho ensinamentu relijiozu,” nia tenik.
Aleinde ne’e, relijiaun sira hanorin ema kona-ba importánsia husi valór domin, kompaisaun no perdaun, ne’ebé valór sira-ne’e nu’udár mós prinsípiu morál.
“Tanba ne’e, edukasaun morál no relijiaun proporsiona komprieensaun ida kle’an liután kona-ba moris no ajuda kultiva virtude sira hanesan onestidade, kompaisaun no justisa. Dezde kiik labarik sira apreende valór sira liuhusi doutrina, istória, rituál no interrasaun sosiál iha eskola nomós iha ambiente relijiozu. Esperiénsia hirak ne’e, hakbiit labarik sira nia kompreensaun no asaun, influénsia sira-nia kapasidade atu foti desizaun étika durante sira-nia moris tomak, atu responde ba nesesidade fundamentál ba edukasaun morál, karakter no relijioza nia hirak nee,” nia dehan.
Tanba ne’e, igreja hola papel importante liuhusi CONECTIL atu estabelese kurríkulu formál ida hodi hanorin no forma timoroan sira. Nune’e mós atu afirma uma kreda nia papel no kontribuisaun ba Estadu Timor.
Iha biban hanesan, Reprezentante ME, Edia Monteiro, rekoñese, durante ne’e seidauk iha livru ida-ne’ebé sai hanesan referénsia atu hanorin estudante 7⁰ ano kona-ba relijiaun no morál nian, nune’e agradese tebes ba CONECTIL tanba bele elabora ona manuál ida-ne’e.
“CONECTIL hanesan entidade ida-ne’ebé toma konta ba edukasaun morál no relijiaun katólika nia. Okaziaun ida ohin ne’e di’ak tebes tanba ita lansa ona livru manuál refere, signifika ba oin bele halo imprensaun hodi fahe bá eskola sira iha territóriu tomak atu bele hanorin iha eskola sira,” nia katak.
Profesór sira durante ne’e buka referénsia hodi hanorin kurríkulu ba terseiru siklu kona-ba matéria morál no relijiaun katólika.
“Kurríkulu husi tinan 2010 to’o ohin loron ba iha relijiaun ne’e ida-idak buka nia referénsia, tanba ne’e ida ohin ne’e di’ak tebes ona, tanba ne’e tuir mai Ministériu Edukasaun no CONECTIL sei halo technical meeting ida atu ko’alia oinsá mak livru ne’e bele to’o iha eskola hotu, nune’e profesór sira ba matéria relijiaun ne’e bele utiliza ba hanorin iha prosesu aprendizajen ho fasil,” nia tenik.
Jornalista : Osória Marques
Editora : Julia Chatarina
