DILI, 12 novembru 2024 (TATOLI)—Anin loorkraik suut ba-mai. Kalohan aas ba, suli neineik tuir anin nia rítmu. Ai-tahan sira bidu ho ksolok. Lia-tatoli ida semo aas, hanesan fanu rai no lalehan hadeer husi nia dukur. Anin liberdade ne’e huu, suut be suut, halo sidade Dili hatudu oin-midar no hamnasa-mihis.
Notísia Relevante: Amali: “Kalma no Auguenta Oituan Ba!”
Ha’u tuur iha uma ida-nia tatis, see tilun rona lia-rekadu ida husi laloran anin Radio Republik Indonésia (RRI) Stasaun Dili. Husi estúdiu RRI Stasaun Dili iha Caicoli, ha’u rona lokutór timoroan, Ogy Osman, nia lian liuhusi laloran anin RRI Dili hodi lee lia-rekadu ho domin; “Iha loron 12 Novembru, sei iha misa iha Motael ba matebian Sebastião Gomes nia ai-funan moruk”
Ha’u rona lia-rekadu ne’e, fuan ne’e tuku be tuku. Iha kalan ne’e, ha’u toba la dukur. Entre, aban ne’e ha’u ba tuir misa ka lae. Aban ne’e sá mak sei akontese karik? Anin be huu maus, lori ha’u-nia hanoin mout iha mundu “kolen” nian be ninin no rohan laek. Liman-ain kolen. La’os hamlaha. Maibé, anju “toba-nian”, kehe nia liras maus ne’e ba ha’u toba dukur iha kalan fahe rua (00h00) loloos. Toba. Mehi iha mehi ida-nia laran.
Tersa, 12 novembru 1991
Rai-hun mutin ba daudaun. Manu-maus no manu-fuik sira rani iha ai-tutun ne’e hananu be hananu. Fanu ema hotu hadeer. Ha’u haklelak-aan hadeer. Upsss! Lamas tun-sae, liman nee hamoos matan-teen. Ah, tuku 05h30 ona. Ha’u habokon lima ne’e, lori hamoos matan-teen, troka obriga-aan lalais. Ha’u sai husi uma iha tuku 06h00 dadeersan, atu hakat ba igreja Motael. La’os la’o ain maibé husi Becora sa’e bus ba igreja Santo António Motael.
Iha bus laran, ha’u rona de’it mak manu-fuik nia lian hananu agradesimentu. Populasaun Dili laran hadeer ona. Maíbe, karik ida-idak fadigadu ho sira-nia atividade dadeer nian. Karreta sira halai sees ba malu iha dalan públiku, sé to’o lalais iha iha fatin alvu.
“Ami na’in-rua, Mateus Pereira ho ha’u, hamriik iha bus laran la ko’alia ba malu kona-ba preparasaun ba 12 Novembru nian to’o ami na’in rua tuun hela iha Igreja Motael. Intensaun ida de’it, tuun iha Igreja Motael, atu tuir missa kona-ba Sebastião Gomes ninia aifunan-moruk,” Sovrevivente 12 Novembru 1991, Sergio Filomeno “AMALI” Marques, hateten ba Agência Tatoli tinan hirak liubá ne’e.
Ha’u to’o iha Igreja Motael, ha’u tun ho tun, tama liu ba igreja laran no hamriik besik kedas altar santu. Misa ramata, juventude loriku asswa’in, hakat sai ba estrada, hodi halo demonstrasaun ho haklalak no hakilar “Viva Timor-Leste”, “Viva Xanana”, ne’ebé lian hakilar sira ne’e, to’o lambe lalehan no halo inimigu sira hafuhu tutuir juventude hirak ne’e ho matan-ikun de’it.
Ha’u nota katak iha Igreja Motael nia oin, ema kontinua hananu ai-knananuk igreja nian no hamulak ho orasaun santu. Orasaun kamenk ne’e mak hodi akompaña joventude loriku asswa’in sira lubun ida, ne’ebe halo demonstrasaun marsa husi tasi ibun Motael hodi la’o to’o iha semitériu [rate] Santa Cruz.
Ha’u haree, maioria joven sira uza farda eskolah Sekolah Menengah Pertama (SMP=Eskola Ensinu Pre-Sekundária) no Selolah Menengah Atas (SMA=Eskola Ensinu Selundáriu) mak partisipa iha manifestasaun pasifika refere. No, la nega katak, juventude loriku asswa’in barak mak hatais uniforma kamijola murin ne’ebé hakerek iha nia lolon ho liafuan OJETIL.
To’o iha semitérius anta crúz, kilat boot mós tarutu naba-naban hodi muta sai bala-musan ne’ebé ninia meta mak juventude loriku asswa’in sira iha semitériu Santa Cruz nia oin ne’e. Tiru raizada de’it. Te, te, tetete…! Tanba tiru kilat ho raizada de’it, halo ami juventude loriku asswa’in sira mós la konsege kari ai-funan iha Sebastoão Gomes nia rate leten.
Te-te-te-te..! Kilat tarutu nafatin. ha’u haree kolega Levi (Levi Almeida Caro Bucar Corte Real) halai tama mai monu kedan iha ha’u-nia oin. Ha’u haree, nia hetan kanek rua. Ida ema mak tiru kona no ida seluk ema mak sona ho tudik. Ha’u kous Levi iha ha’u-nia hitin. Levi sente moras demais ona no nia hakilar, “Aipahh..!” Ha’u hakuak nia no haklama nia ho liafuan, “Ó kalma. Auguenta oituan ba!”.
Bainhira membru militár Indonézia sira tama mai ona iha semitériu laran, ha’u kous Levi tama iha Pai Nosso nia laran. Ha’u kous Levi ba Pai Nosso, distánsia kuaze metru 10 hanesan ne’e. Bainhira ha’u kous Levi tama ba Pai Nosso laran, nia toba loos de’it ona. Iha Pai Nosso laran, ha’u haree kolega sira be kanek ne’e barak be barak.
“Ha’u la koñese Levi maibe tanba ita halo asaun hamutuk nu’udar timoroan, sentimentu solidaridade ba kolega funu-na’in sira, ha’u tenke tulun Levi. Ha’u-nia tilun ne’e, ema atu kua kotu. Militár sira hahú dada ha’u ba li’ur, atu kua kotu ha’u-nia tilun. Sorte! Maromak tulun! Bapa ida derepente mai dehan netik ba sira, “Sudah! Sudalah! (To’o ona ba! To’o ona ba!,” Amali haktuir.
Maske nune’e, mate restu 12 Novembru 1991, Levi Almeida Caro Bucar Corte Real, moris iha Ainaro iha 21 maiu 1972 (aman Manuel Araújo no inan Lourena Corte Real), lahatene sé loos mak lori kous nia ba latan iha Pai Nosso nia laran.
“Ha’u kuandu foti ulun, ha’u haree ema na’in rua iha ha’u-nia sorin ne’e mate. Bainhira haree ida ne’e, entaun ema tiru ho kilat loloos duni. Ha’u book-aan, ha’u lamas iha ha’u-nia kotuk laran ne’e, ha’u sente malirin fali. Ha’u lamas ba, ha’u-nia liman bokon nakonu ho raan. Ha’u lamas ba, lamas kona kartus metin hela iha laran. Ha’u dehan, porah, agora ita mate hotu ona,” Levi Bucar hateten ba Agência Tatoli tinan hirak liuba ne’e.
Entaun, polísia ida, ita timoroan ida dehan ba ha’u, “Ó hotu ka?” Ha’u hatán, “Lae maun, ha’u lahatene buat ida!” Polísia ne’e hatán, “Ha’u kuñese hela ó.” Polísia ne’e sona ha’u, tebe mate tiha ha’u mak moris fali. Nia sona tiha ha’u mak tebe ha’u. Ha’u hakfodak, hafoin halai ba semitériu Santa Cruz laran. Ha’u halai ba laran la’ós ha’u toba maibé ha’u sei bele la’o. Halai ba laran derrepente raan sai makaas. Maske rai manas maibé raan sai malirin.
Ha’u monu iha loos Pai Nosso nia oin. Iha ne’ebá, ha’u sente buat sira nakukun arbiru de’it. Ha’u haree ba hanesan fitun mosu iha rai manas boot ne’e. Pois ha’u sente hamrook be hamrook. Ha’u monu tuun iha ne’ebá, ema ida [Amali] ko´us ha’u ka la ko´us, ha’u la hatene tuir aan! Ha’u dada-iis maibé dada-iis hanesan oin halai haree hanesan fitun halai be halai iha ha’u-nia ulun leten ne’e. Liu tiha, kolega ida konta lori ha’u ba Pai Nosso laran. Maibé ha’u la hatene sé mak lori ha’u ba iha Pai Nosso laran ne’e.
Iha Pai Nosso laran, ha’u toba kle´ur uitoan, ha’u sente ha’u-nia oin komesa moos ona. Maibé ha’u la hatene sé mak ko´us ha’u. Maibé, derpente ha’u hadeer mai, ha’u iha tiha ona Pai Nosso laran ona. Iha Pai Nosso laran, kolega feto MARGARETH husu mai ha’u, “O iha ne’ebé” Ha’u hatán, “MARGARETH, sulan lai ha’u-nia kanek ne’e.” Pois, nia foti lensu sulan tiha ha’u-nia kanek nia ku´ak ne’e, atu raan labele sai barak tan.
Notísia Relevante: Levi Bucar: “Ita-Nia Raan Maten Ne’e Dois La Halimar!”
Hafoin ne’e, ema lori ami ba Ospitál Militár Wirahusada Lahane. Maibé ema lori ami ba ne’e, ha’u sente no haree matan ne’e mala’ok hela. Ami mak grupu ikus, ema lori ami ba ospitál. Ema kala lalin mate iha rate liur sira ne’e, ha’u haree ema rega hela bee hodi rega moos raan sira iha estrada laran ne’e. Iha ne’e mak ha’u-nia matan foin moos. Ha’u hasai tiha kameza, ema rega bee ba ami ne’e, raan ne’e sai makaas tan.
Ami ba tiha Ospitál Militár Lahane, ma rega tiha ami tama ba laran. Ha’u dehan bee kuandu rega ba ita ne’e oin bele moos ona. Ema rega bee boot hanesan ne’e, mai nalihun iha sala laran. iha iha sala boot ne’e mean hotu. Bee nalihun hanesan bee-lihun boot ida. Bee nakonu. Ema lori buat boot ida rega mai, bee sai mean no mean hotu.
Hafoin ne’e, Levi Buca sai husi ospitál Lahane no deside halai sai ba rai-li’ur. Foufoun ba Indonézia, depois muda tutan ba Macau-Xina no to’o ikus hela metin iha Portugál.
Kontaktu malu hafoin tinan 22
Husi tempu ba tempu, husi mehi id aba mehi seluk, Levi Bucar no Amali, smepre mehi atu hasoru nalu iha loron ruma, karik sira-naín rua ida-idak ‘Maromak sei fó morid naruk.
Levi Bucar haktuir, kuandu seidauk to’o ukun aan iha 1999, ami laiha kontaktu. Ha’u la hatene! Nia hanoin ha’u mate tiha ona. Ha’u hanoin nia mós mate tiha ona. Katak, ne’e imposivel. Imposivel AMALI moris. Governu komesa harii Komite 12 Novembru no ema idak-idak mai tau naran. Kolega ida mai fó hatene ha’u, nusa mak nia hatene ha’u-nia naran. Ema barak ha’u la duun koñese iha facebook nia naran. Entaun mate-restu ida hateten, ita-boot Levi ka lae? Loos, ha’u Levi. AMALI nia númeru telefone mak ne’e.
Entaun, ha’u telefone ba AMALI. Ha’u dehan, ne’e ha’u Levi. AMALI iha iha Timor halo nusa” Ami fahe informasaun ba malu. Ha’u dehan ba AMALI, tempu ida ha’u ba Timór, ita hasoru malu. Tanba 12 de Novembru ne’e ita-nian, loron ida ita rua sei hasoru malu. Ha’u agradese ba AMALI tanba AMALI salva ha’u no salva nasaun. Ita mate-restu hotu, hamutuk akontese ida mak imajen salva buat hotu-hotu, salva ita hotu nia vida no salva Timór nia destinu.
Sobrevivente masakre 12 Novembru 1991, Sergio Filomeno “AMALI” Marques, nia mehi atu hasoru malu ho nia belun Levi Bucar ne’ebé uluk nia ajuda ne’e. AMALI só hanoin de’it, LEVI BUCAR mate karik, nia rate iha ne’ebé lerek? LEVI moris karik, hela iha ne’ebé lerek?
Liu husi laloran anin, ha’u rona. Levi oras ne’e hela no eskola iha Portugál. Levi mós, liuhusi kolega sira-ne’ebé mai husi Portugál, sempre fó komprimentus ba ha’u.
“Durante tinan 22 nia laran (1991-2013), iha fulan-outubru 2013, ha’u foin maka pela primeira vez, ha’u rona Levi nia lian liuhusi telefónika. Iha biban ne’e, nia hato’o agradesimentu boot ba ha’u tanba ha’u tulun nia iha semitériu Santa Crús nia laran ne’ e,” AMALI dehan.
Levi husu tuir ha’u-nia estatutu. Ha’u dehan ba nia katak ha’u kazadu no agora ha’u iha oan lima ona. Prontu! Ha’u husu Levi bainhira mak fila mai Timor, nia dehan parese depois fulan-novembru (2013) nia sei to’o iha Timor.
Atu koalia ba malu ka lae, atu hatene ka lae, atu fiar ka lae, bainhira Levi fila mai Timor-Leste iha iha 2013 ne’e, LEVI haree ho matan no hatene katak ami na’in-rua (AMALI no LEVI BUCAR) nia estátua oras ne’e kuda-harii iha Monumentu Massakre Santa Cruz 12 Novembru iha jardin Motael nian ne’e ho hakmatek.
Se ema balun dehan estátua ne’e dezeinu oin la hanesan ho ami-na’in rua nia oin loloos no estátua ne’e toba-sala iha fatin ne’ebé sala karik, Prezidenti Komite 12 Novembru Gregorio “Mouris” Saldanha deklara ona ba Jornál Timor Post (Tersa, 05 novembru 2013) katak Primeiru-Minstru Kay Rala Xanana Gusmão fó ona orientasaun ba Komite 12 Novembru atu muda Monumentu Masakre Santa Crúz 12 Novembru iha Igreja Motael nia oin ne’e ba fatin seluk, tanba la kondis ho realidade.
Tinan ida suli ba tinan ida seluk, AMALI no LEVI BUCAR nia estátua be hatuur iha Jardin Motael (iha igreja Santo António Motael nia oin ne’e, hetok hatuur ho nabilan no hetok letra “12 NOVEMBRU” bahat metin ona iha jardin MOTAEL ne’e nia ninin mutin be mutin. Hein be hein, to’o agora Governu konstrui tan ona monumentu 12 Novembru iha semitériu Santa Crús [konstrui husi empreza Bobolait], maibé AMALI no LEVI BUCAR nia estátua ne’e sei kuda-metin iha jardin Motael. Tanbasá no tanba sé?
Notísia Relevante: Sebastião “Loriku Rai Na’in” La Fó Fatin Ba “Garuda”
TATOLI
