DILI, 08 Agostu 2025 (TATOLI) – Prezidente Repúblika, José Ramos-Horta, afirma katak Timor-Leste (TL) prienxe ona kritériu fundamentál soberania nian dezde proklamasaun independénsia unilaterál iha 28 Novembru 1975, destaka trajetória istórika, institusionál, no diplomátika ne’ebé konsolida nasaun ne’e nia prezensa iha palku internasionál.
Deklarasaun ne’e hato’o urante semináriu nasionál ho tema “Konseitu Estadu no Vizaun Estratéjika ba Dezenvolvimentu Nasionál”, ne’ebé organiza husi Tatoli no Institute of Business (IOB) hodi marka aniversáriu ba-dasiak Tatoli nian, ne’ebé selebra kada tina iha 27 Jullu.
“Konseitu Estadu Timor-Leste elejivel hetan kritériu nu’udar Estadu. Bainhira territóriu ida ne’e ho fronteira, no fronteira ne’e rekoñesidu iha populasaun iha Governu no Estadu ne’e bele halo relasaun normál ho nasaun sira seluk liuhusi diplomatika no komersiál. Ida-ne’e definisaun bázika ba konseitu Estadu, Timor-Leste hatudu ona elementu esensiál sira ne’e iha momentu ne’ebá”, Ramos-Horta hateten iha Fomentu, ohin.
Nia esplika katak uluk Timor-Leste luta ba indepedénsia iha1975, antes invazaun Indonézia, Timor-Leste priense ona kritériu ba Estadu. Proklamasaun Independénsia nasaun nian hanesan unilateral, tanba laiha akordu ida ho Portugál, podér administradór, ne’ebé rezulta husi funu sivíl ne’ebé obriga governadór iha tempu ne’ebá Lemos Pires atu abandona Dili no refujia bá illa Ataúru.
“Hafoin invazaun indonéziu iha loron 07 fulan-Dezembru tinan 1975, ita hahú luta naruk ida rezisténsia nian iha rai-laran no iha rai-li;ur, ne’ebé kulmina iha referendu tinan 1999. Ikusmai, ita konsege restaura independénsia iha loron 20 Maiu tinan 2002, ho rekoñesimentu husi komunidade internasionál”, nia lembra.
Nia salienta hafoin restau independénsia, pasu sira tuirmai mak iha konsolidasaun Estadu nian, hanesan definisaun fronteira terrestre sira ho Indonézia iha tinan 2003, iha nia lideransa nu’udar Ministru Negósiu Estranjeiru, no negosiasaun fronteira marítima ho Austrália, ne’ebé lidera husi atuál Primeiru-Ministru, Xanana Gusmão.
Ramos-Horta subliña katak Estadu ida la’ós de’it territóriu ida ho Governu ida, maibé estrutura institusionál ida ne’ebé garante dame, orden, no justisa. “Estadu tenke harii ho instituisaun sira ne’ebé forte. Bele iha Governu eleitu ka la’e, maibé tenke serve ba bein públiku”, dehan.
Kona-ba dezenvolvimentu ekonómiku, nia lembra katak iha 2002, Timor-Leste laiha orsamentu. Orsamentu ba 2003 iha de’it millaun $68 ne’ebé barak liu finansia husi doadór internasionál sira.
“Hahú iha tinan 2004, Timor-Leste adota Lei Petrolíferu no 2005 Parlamentu Nasionál adota lei ba kriasaun Fundu Petrolíferu. Entaun, iha tinan ne’e kedas ita hahú simu reseita boot husi kampu petrolíferu Bayu Undan, hodi permite kreximentu orsamentál signifikativu, ne’ebé ohin loron ultrapasa billaun $2”, hateten.
Nia haktuir Timor-Leste hetan reseita husi Fundu Petrolíferu hahú hanoin dezenvolvimentu, tanba momentu ne’ebá laiha eletrisidade, rede telekomunikasaun no seluk tan. Husi dezenvolvimentu ne’e mak to’o mai agora maski neineik maibé hahú la’o ona iha fatifatin.
Notísia relevante: Tatoli no IOB promove diskusaun kona-ba Konseitu Estadu ho oradór prinsipál Ramos-Horta
Jornalista: Arminda Fonseca
Editora: Maria Auxiliadora
