DILI, 06 Outubru 2025 (TATOLI)—Institutu Nasionál Kombate HVI-SIDA, Institutu Públiku (INCSIDA, I.P) sei esforsu no ko’alia ho parte relevante sira hanesan igreja atu oinsá bele iha konsetu legál ida atu harii uma protistuisaun hodi bele minimiza moras hada’et husi relasaun seksual.
”Ami sei halo esforsu no ko’alia ho parte relevante sira hanesan igreja atu oinsá bele iha konsetu legál ida atu harii uma protistuisaun, tanba HIV ne’e perigozu ba ema-nia vida,” Prezidente INCSIDA, Daniel Marcal, informa ba jornalista sira iha Pantai Kelapa, ohin.
Nia afirma, iha Timor-Leste iha relijiaun lima hanesan Katólika, Protestante, Hindu, Budha no Islam koordena ho sira kona-ba konseptu ida atu prevene moras ne’e.
“Bainhira ita lokaliza tiha atu bele hetan kontrolu husi parte morál nian, ema balun tama iha fatin ka lokalizaun sira hanesan, bele muda nia konsiénsia no hahalok. S sai feto di’ak, kaben fiar fali, buka osan ho parte seluk ne’e di’ak, entaun ema hatene katak nia tau iha fatin hanesan,” nia hateten.
Nia esplika, atu harii iha fatin ne’ebé mak Institutu Nasionál Kombate HVI-SIDA sei hanoin to’o iha ne’ebá, importante komunidade parte igreja konkorda no husi parte kultura iha koñesementu katak buat ne’e la sentraliza no regulariza ida-ne’e perigozu ba ema-nia vida.
“Tanba ne’e públiku no sosiedade sira mak hato’o kestaun ida-ne’e, maibé atividade sexu livre ne’e fó impaku ba transmisaun boot. Tanba, ita ba halo sensibilizaun iha parte ida maibé atividade sexu livre hala’o nafatin ne’e, nia impaktu ba transmisaun boot loos tanba HIV ne’e transmite mak liu husi sexu livre,” nia esplika.
Nia relata, atu harii fatin prostituisaun ne’e lá’os hotu-hotu maibé atu minimiza de’it transmisaun HIV no hakarak tau hamutuk tiha ema sira-nia mak hala’o vida livre ne’e atu nune’e sira husi saúde mós bele kontrola.
“Ita bele miniza atividade sexu livre ne’e, ita regula no minimiza mós transmisaun HIV. Tanba sé ita sentraliza tiha ema sira-ne’ebé hala’o vida livre iha fatin ida-ne’e atu saúde mós kontrola, tanba ema fasil atu kontrola. Iha lei balun regula sira-nia lala’ok ne’e, ne’ebé ita redús buat balun maibé se lae ema hanoin to’o halo buat ne’e arbiru de’it pois ita-nia kondisaun iha Timor laran ne’e,” nia dehan.
Nia haktuir, INCSIDA ko’alia hotu ho parte relevante sira hanesan Igreja maibé solusaun ne’e tanba balun seidauk fiar an katak atividade livre ne’e iha Timor-Leste laiha.
“Ne’ebé ema sira-ne’ebé kona ona virus HIV ne’e mak sulan tiha HIV ne’e. Ema-nia ezijénsia ne’e hanesan ne’e sulan tiha ema sira-ne’ebé mak kona ba HIV ne’e mak halo da’et maka’as. Maibé, la’os problema ema sira kona ba HIV tanba sira iha ona koinesimentu. Sira hemu ai-moruk ona, halo relasaun sexsuál la hada’et hanesan sei la hada’et ba nia laen, la hada’et ba nia feen no oan tanba nia hemu tiha ona ai-moruk,” nia dehan.
Jornalista : Felicidade Ximenes
Editór : Cancio Ximenes
