DILI, 19 Novembru 2025 (TATOLI)—Parlamentu Nasionál aprova proposta Orsamentu Jerál Estadu (OJE) 2026 ho montante $13.648.636 ba Ministériu Dezenvolvimentu Rurál no Abitasaun Komunitária (MDRHC, sigla portugés) iha debate espesialidade ho votu a-favór 42, kontra 0 no abstensaun 23.
“Nune’e, orsamentu ba Ministériu Rurál no Abitasaun Komunitária pasa,” Prezidente Parlamentu Nasionál, Maria Fernanda Lay, hateten iha PN, ohin
Totál orsamentu ba MDRHC hamutuk $13.648.636 ne’e kompostu husi saláriu no vensimentu $4.581.643, bens no serbisu $1.691.935, transferénsia públika $5.000.000, kapitál menor rihun $300.000 no kapitál dezenvolvimentu $2.075.058.
Orsamentu ne’e sei aloka ba programa funsionamentu dezenvolvimentu institusionál, revizitalizasaun komunitária, implementasaun abitasaun komunitária digna no subprograma hamutuk sia (9).
Iha diskusaun ne’e, deputada bankada FRETILIN, Maria Angelica Rangel, hateten implementasaun uma dignu tenke ba ema hotu labele haree de’it ba individu tanba osan ne’e povu nian, entaun povu hotu tenke asesu.
Uma Dignu ne’ebé halo tenke garante ninia kualidade tuir rekezitu konstrusaun ba asesibilidade atu nune’e povu bele uza to’o tempu naruk, labele to’o klaran de’it aat fali ona.
“Di’ak-liu fó ba munisípiu mak halo tanba sira mak besik liu povu hodi determina se mak iha oportunidade atu hetan asesu ba uma dignu,” Deputada relata iha PN, ohin.
Aleinde ne’e, atu moderniza uma-lisan maneira oinsá tanba iha uma-lisan balun labele halo moderniza no servisu ida-ne’e kompeténsia iha Sekretária Estadu Arte no Kultura (SEAK), karik ida-ne’e mós define hotu iha servisu MDRHC nian entaun servisu ne’e dupla ho liña ministériu sira seluk.
Deputadu FRETILIN, Joaquim dos Santos, rekomenda tanbasá mak servisu konstrusaun uma dignu ne’e tenke sentraliza ba parte munisípiu sira mak halo, labele buat hotu-hotu tenke jere husi nasionál.
“Ita haree daudaun ne’e ita mós atu dezentraliza podér lokál ba munisípiu sira, nune’e di’ak liu fó kompeténsia tomak ba badaen sira husi suku ne’e rasik mak implementa, labele lori fali badaen husi fatin seluk. Di’ak-liu Governu kria programa no parte munisípiu mak implementa atu labele mosu burokrásia,” nia dehan.
Ministru Dezenvolvimentu Rurál no Abitasaun Komunitária, Mariano Assanami Sabino, hateten durante ne’e Governu lahalo modernizasaun ka konstrui uma lisan, Governu nia servisu mak kria uma dignu ba povu atu hela, no ida-ne’e mak servisu husi ministériu nian.
Kona-ba moderniza uma-lisan ne’e kompeténsia servisu husi Sekretária Estadu Arte no Kultura nian, maibé tanba iha koordenasaun ho ministériu nune’e iha kompeténsia mós hodi akompañia.
“Uma dignu ne’ebé ita halo ne’e sempre halo koordenasaun mós husi ekipa téknika ADN, hodi halo monitorizasaun ba kualidade uma dignu nian. Uma dignu ne’e ita halo ba povu mak uza, la’ós ba individu no dadus sira submete husi autoridade lokál sira-ne’ebé determina komunidade ida-ne’ebé mak atu hetan asesu uma dignu. Nune’e, servisu ne’e la’ós ita hala’o mesak maibé sempre iha koordenasaun integradu mós ho ministéria seluk no autoridade lokál,” Ministru ne’e esplika.
Aleinde ne’e, nia dehan, durante ne’e servisu sira iha rurál desentralizasaun oha ba baze, ministériu la hadau kompeténsia servisu husi liña ministeriál seluk nian maibé ne’e atu koordena katak utíl ka lae setór edukasaun, saúde iha área rurál.
Durante diskusaun proponente husi bankada opozisaun propoin proposta alterasaun hamutuk lima, iha proposta númeru 54, 67, 79, 80, 82 no númeru 84 ho justifikasaun atu altera alokasaun orsamentu husi MDRHC nian ba programa husi liñka ministeriál selu, maibé proposta hirak ne’e retira hotu husi proponente sira.
Jornalista : Alexandra da Costa
Editór : Cancio Ximenes
