DILI, 13 Janeiru 2026 (TATOLI)—Vise-Ministru Fortalesimentu Instituisionál Saúde José Mango dos Reis Amaral, hateten Ministériu Saúde garante implemantaaun programa Wolbachia bele redús moras dengue iha Timor-Leste, tanba estratejia ida-ne’e mak Govenu halo ba komunidade livre husi dengue.
“Kona-ba atinjimentu Wolbachiaa to’o agora seidauk bele hatene nia atinjimentu, tanba foin mak hahú iha Dezembru 2025 nia hahú ne’e mak foin husik hotu. Maibé ita garante katak programa Wolbachia bele redús moras dengue iha Timor-Leste,” Jose Magno dehan ba jornalista sira iha salaun MS, Kaikoli, ohin.
Nia dehan, seidauk bele hatene atinjimentu maibé iha ezijénsia balun husi populasaun bainhira diminui ona, espera katak redusaun husi infeksaun dengue ne’e tenke menus tanba ida-ne’e make ma hotu nia esperansa hanesan mós estratéjia ida seluk ne’ebé mak Governu halo hela ba komunidade maibé tinan ida tiha mak foin bele hatene nia implikasaun sira.
“Iha Indonézia rasik sira implementa ida-ne’e ho Austrália mós sira implementa ida-ne’e. Ne’ebé iha rai barak hanesan mós Laos mós sira implementa ida-ne’e. Ita espera katak ho tan estratéjia ida-ne’e entaun ita bele redús ona kestaun sira seluk ne’ebé mak ita la espera,” nia dehan
Nia informa, Ministériu Saúde halo ona estudu ne’ebé mak halo kleur loos husi Universidade boot ida iha Melborne, Austrália mak apoia Timor-Leste.
“Sira mak fó apoiu hela ba ita, atu bele haree buat sira ne’e tanba sira iha unidade epidemolojia halo estudu ne’e kapaas loos. Sira la husu buat ida ba ita maibé sira oferese de’it apoiu ba ita hanesan nasaun viziñu. Tanba ne’e, agora seidauk bele hatene susuk ne’e kaben ona ka lae, agora sei iha prosesu nia laran no labele sukat buat ida,” nia dehan.
Tanba, tuir nia, to’o agora labele sukat buat ida tanba prosesu ne’e sei to’o iha inisiu fulan-Dezembru tnan kotu, entaun dalaruma sei tarde tan uituan iha nia realizasaun ikus ne’e tanba iha enkaminamentu husi susuk susu Timor.
“Ita-nia susuk iha ne’ebá maibé ita atraza tiha loron hirak, entaun nia la tuir ona tempu, ida-ne’e mak iha signifika ita tarde uituan, maibé tékniku sira halo hela esforsu no halo hela servisu ne’e,” nia esplika.
Antes ne’e, Reprezentante Menzies iha Timor-Leste, Nelson Martins, hatete Ministériu Saúde servisu hamutuk Menzies halo simulasaun ka inísiu kapsul 11, no kada masa ida iha susuk 200, nune’e ohin husik susuk Wolbachia hamutuk 2.000 maibé iha balun mate. Primeiru sobrevive sira moris tiha no kaben fali ho susuk sira ne’ebé mak la’ós Wolbachia.
“Ohin ita lansa iha ne’e, mais ekipa Menzies, WMP, ACP kontínua apoiu tékniku ba Ministériu Saúde para hodi halo monitorizasaun, to’o fulan neen mai kaer fali susuk sira-ne’e depois ita ba check fali, susuk sira ida moris ne’e Wolbachia duni ka lae. Se moris ne’e Wolbachia ita susesu, mais moris ita lori ba mak seidauk Wolbachia, entaun tenke kontínua prosesu nafatin, tanba ita nia esperansa ne’e atu susuk Wolbachia tenke troka susuk ida agora ne’e,” Reprezenta Mensizes iha Timor-Leste, Nelson Martins, dehan.
Nia haktuir, ekipa halo lansamentu ba susuk Wolbachia, hanoin ida-ne’e hanesan eventu boot ida ba Timor-Leste, tanba hahú ona prosesu eleminsaun dengue iha Timor-Leste.
Notísia Relevante: Programa Wolbachia sei estende to’o 31 Janeiru 2026
Jornalista : Felicidade Ximenes
Editór : Cancio Ximenes
