DILI, 29 Janeiru 2026 (TATOLI)—Ministériu Obra Públika liuhusi Ekipa téknika laboratóriu, kinta ne’e, tun direta hodi halo inspesaun ba moru protesaun iha Mota Kiik Naval no drainajen iha Aldeia Raimea, Suku Hera, Postu Administrativu Kristu Rei. Munisípiu Dili.
Atividade inspesaun ne’e ho objetivu atu resposta ba intervensaun husi Xefe Bankada PLP, Angelina Sarmento, iha sesaun plenária iha loron 26 Janeiru 2026 ne’ebé hateten katak obra refere laiha kualidade no uza de’it materiál rai-mean.
Tanba ne’e, Xefe Koordenadór Laboratóriu Nasionál Enjinéria Sivíl téknika Ministériu Obra Públika, Jony Rodrigues Varela, ho ekipa téknika tun direta hodi halo teste no afirma katak projetu emerjénsia ida-ne’e antes empreza atu implementa tenke kumpre prosedimentu sira hanesan teste máteriál iha laboratóriu ba utilizasaun projetu ne’e rasik.
“Nune’e, ohin, ami nia observasaun no halo inspesaun teste ka koko baku rahun moru protesaun ho mákina eskavatór atu identifika ninia kualidade, tanba antes ne iha Parlamentu Nsionál kestiona dehan uza ai kahur ho materiál rai no uza ai sukit de’it materiál sira-ne’e namkari ka naksobu ona, entaun ohin ami koko rasik katak obra refere forte no iha kualidade”, Xefe laboratóriu MOP relata ba jornalista sira iha Hera, ohin.
Signifika, nia dehan, intervensaun ne’ebé Deputada bankada PLP levanta iha plenária ne’e laloos tanba materiál ne’ebé kompañia uza ne’e, sira la nota katak iha kontaminasaun rai-mean no sira-nia ekipa tantu ADN mós sempre halo monitorizasaun ba projetu konstrusaun sira hodi garante ninia kualidade.
“Entaun hafoin baku rahun tiha moru protesaun balun normalmente kompañia rasik mak sei hadi’a fali tanba daudaun ne’e sei iha hela faze detensaun,” nia dehan.
Project Maneger kmpañia Sinar Satelite Unipesoál, Lda, Alexandre Guterres, konsidera intervensaun Deputada Bankada PLP iha Parlamentu Nasionál ne’e la loos tanba sira garante obra ne’ebé kualidade bainhira hetan konfiansa husi Governu.
“Ami garantia kualidade , tanba rekezits hotu ne’ebé mai husi Ministériu Obra Públika liuhusi Laboratóriu nasionál nomós Laboratoriu ADN ami prienxe hotu rekezitu sira-ne’e mak foin bele halo implementasaun servisu iha terrenu. Tanba ne’e relasiona ho informasaun hatudu indisiu dehan má-jestaun no korrupsaun ne’e ami kompañia labele hatene ida-ne’e la’ós ami-nia servisu, no deskonfia katak ami iha ligasaun di’ak ho MOP ne’e lalooss tanba ami kaer projetu barak ona ne’e la’ós foin dahuluk,” nia relata.
Nia esplika, ida-ne’e konfiansa husi Governu atu implementa projetu emerjénsia ne’e hodi kontribui konstrui moru protesaun ne’e to’o finál halo pagamentu 100% no durante ne’e sira la abandona servisu.
“Sira dehan ami abandona Projetu no laiha kapasidade Finanseiru no laiha ekipamentu ne’ebé adekuadu, ida-ne’e ami Kompañia rezeita informasaun ne’e la loos,” nia hateten.
Projetu ne’e asina kontratu iha loron 22 fulan-Juñu 2024 no implementa iha loron 16 fulan-Jullu no finaliza iha loron 12 Outubru 2024 ho totál orsamentu hamutuk miliaun $3-resin.
Jornalista : Alexandra da Costa
Editór : Cancio Ximenes
