DILI, 02 Marsu 2026 (TATOLI)—Profesór Ensinu Sekundáriu Jerál, José de Sousa, informa profesór Bolsa Kandidatu Ensinu Sekundáriu preokupa ho saláriu ne’ebé mak seidauk simu to’o agora.
“Ha’u asina termu aseitasaun iha Dezembru no koloka ha’u bá iha Ensinu Sekudáriu Jerál Filiál Vemasse. Ami hahú hanorin iha eskola iha Janeiru. Agora atu bá fulan tolu ona maibé seidauk simu saláriu inklui subsídiu inísiu. Ha’u husu ba Ministériu Edukasaun (ME) atu tama bá asuntu ida-ne’e, tanba ami hela kos, han-hemu no presiza loron-lorn nian. Osan ami foti hosi ne’ebé mak bele nesesita ami-nia nesesidade loron-loron nian,” José dehan ba TATOLI iha nia rezidénsia, Komoro, Segunda ne’e.
Aleinde ne’e, nia dehan, la’ós nia mak presiza osan maibé feen ho oan mós presiza tanba nu’udár xefe família tenke iha responsabilidade ba família.
“Ha’u hakarak atu salienta tan katak ha’u hanorin iha eskola sekudária ida iha Vemase, hanorin materia portugés. Ha’u-nia oras hanorin liu karga orária ne’ebé Ministériu Edukasaun iha. Ha’u hanorin oras 28 pur semana. Ida-ne’e la’ós konta. Ida-ne’e ami-nia vokasaun duni maibé tenke prosesa lalais ami-nia saláriu,” nia dehan.
Hatán ba preokupasaun manorin nian, Diretór Nasionál Rekursu Umanu Ministériu Edukasaun, João Amaral, dehan ME prosesa ona no hein Marsu nia laran osan tama ona ba idak-idak nia konta bankária.
“Ba manorin kolokasaun ensinu sekundáriu ne’e, sira pur volta 588 ita fó pose iha 29 Dezembru. Ita koloka ona sira tuir kuadru pesoál ba idak-dak nia eskola no munisípiu. Tuir loloos ne’e ita halo ona pagamentu ba sira iha Fevereiru ne’e, maibé iha sira-nia kolega na’in-12 hanesan ne’e mak dokumentu seidauk kompleta, entaun ami hein hodi prosesa tarde tiha sira-nia saláriu. Ita sei halo pagamentu fali iha Marsu ne’e. Lista iha hotu ona finansa sentrál. Iha Marsu ne’e sira simu dala ida saláriu ho subsídiu kolokasaun no alojamentu nian,” nia esplika.
Kolokasaun profesór tenke kumpre lai durante tinan rua
Diretór Nasionál Rekursu Umanu ne’e informa katak mínimu tinan rua mak koloka fali manorin sira ba fatin seluk, tanba ne’e bazeia ba aseitasaun entre manorin ho ME.
“Iha kolokasaun ne’e mínimu tinan rua. Ne’e tuir Dekretu-Lei númeru 31/2023, 31 Marsu, kona-ba estatutu karreira dosente ne’ebé bele fó dalan atu sira halo kolokasaun ba fatin seluk, anaunser sira husu atu halo permulta ba malu (troka-malu) ne’e bele, maibé ezemplu hanesan terseiru siklu ida mak hakarak permulta ho primeiru no segundu siklu ne’e labele tanba sira hanorin espesialidade,” nia esplika.
Nia dehan karik balun mak moras grave ka grávida ne’e bele halo destakamentu provizóriu mai iha eskola ne’ebé mak besik sentru saúde ka klínika sira hodi halo tratamentu, depoiz nia saúde di’ak nia tenke ba kumpre filafali kolokasaun inisiál ne’e.
Kolokasaun profesór la tuir nia área
Entretantu, João Amaral esklarese katak ba profesór sira-ne’ebé mak ME koloka la tuir nia área ne’e tanba hetan konkordánsia hosi profesór sira.
“Ba sira-ne’ebé mak ami halo kolokasaun la tuir área sira bolsa kandidatu sekundáriu nian, maibé ami fó ne’e tanba bonus ba sira. Karik sira aseita hakarak hanorin iha ensinu báziku, ita halo kolokasaun, maibé la aseita ami la obriga. Nia sei mantein iha bolsa ne’ebé nia hili no tuir nia área,” nia tenik.
Nia akresenta ida-ne’e akontese iha kada kolokasaun iha bolsa kandidatu, ne’ebé ida-ne’e laiha problema no la’ós tanba profesór pasa la tuir nia área, ne’e lae.
Jornalista: Osória Marques
Editór: Xisto Freitas da Piedade
