Husi Joctan Lopes
Ekolojista Marinu no Peskas & Kandidatu PhD, Muséum National d’Histoire Naturelle (MNHN) – Alliance Sorbonne Université, Paris
Iliomar–Uatucarbau, Timor-Leste — Iha loron 16 Abríl 2026, Unidade Polísia Marítima (UPM) kaptura ró peska Indonézia, KM Makmur Rejeki Mulya, iha distánsia milhas náutikas hitu (~13 km) husi kosta. Kapturasaun ba tuna tonelada sia, Skipjack (Katsuwonus pelamis) no Tongkol (Euthynnus affinis), ne’e foti hanesan vitória ida, maibé tenke iha sansaun ne’ebé todan hodi hatudu katak Governu fó duni atensaun sériu ba na’ok-teen sira iha tasi. Mai ha’u nudar ekolojista ne’ebé akompaña dadus sira-ne’e, kazu ne’e hatudu operasaun “flota nakukun” (dark fleet) ne’ebé organizadu tebes hodi aproveita falta monitorizasaun husi Estadu.
Fatin ne’e sai alvu prinsipál tanba lokaliza iha Timor Passage, ne’ebé sai hanesan dalan bee sai nian ba Indonesian Throughflow (ITF). Korredór tasi ida-ne’e lori bee ne’ebé nakonu ho nutriente ba tasi leten, hodi kria “pasajen boot” ba migrasaun tuna, tubaraun no baleia sira. Hodi liga Oseanu Pasífiku ho Índiku, pasajen ne’e sai hanesan fatin hodi buka-han ne’ebé importante tebes hodi sustenta moris hotu iha tasi rejiaun nian.
Bazeia ba informasaun husi peskadór sira esplika katak flota sira-ne’e provavelmente hammate sira-nia Sistema Identifikasaun Automátika (AIS – Automatic Identification System) no Sistema Monitorizasaun Ró (VMS – Vessel Monitoring System). Ha’u identifika ida-ne’e hanesan tátika baibain ba peska ilegál, iha-ne’ebé ró ho estatutu la koñesidu sira lakon husi monitorizasaun hodi na’ok iha ita-nia tasi laran ho fásil wainhira monsaun iha tranzisaun hakmatek.
Evidénsia sira hatudu katak KM Makmur Rejeki Mulya la’ós servisu mesak. Tripulante na’in 32 ne’ebé barak liu fali ró baibain presiza, no uza rede boot Purse Seine ho Pocket Seine besik rumpon (FADs) industriál sira, hatudu katak ida-ne’e operasaun na’ok ikan nian ho eskala industriál ne’ebé boot tebes. Ha’u afirma katak ró ne’e funsiona hanesan “transporte” ba “ró-inan” (mothership) boot ida ne’ebé hein hela iha li’ur milhas 12 (~22 km). Ida-ne’e mak “lakuna dadus” (detection gap): ba kada tonelada ida ne’ebé kaptura, modelu rejionál hatudu katak tonelada hitu to’o sia tan mak na’ok-teen sira transfere subar iha tasi laran, ne’ebé autoridade nasionál sira nunka bele rejista.
Iha-ne’e mak estratéjia nasionál seidauk to’o. Enkuantu relatóriu foin lalais temi katak lakon ekonómiku hamutuk millaun $48.5 USD entre 2024 to’o 2026, ha’u tenke hateten katak kálkulu sira-ne’e dala barak falta evidénsia ne’ebé klaru hodi foti desizaun ba investimentu boot. Atu oferese imajen ne’ebé kompletu liu kona-ba peska IUU (Ilegál, la Relatadu, no la Reguladu) husi estranjeiru, ha’u dezenvolve analizasaun konverjénsia ho métodu haat ne’ebé bazeia ba benchmark rejionál FAO no CSIRO.
Hodi bazeia ha’u-nia kálkulu ikan ne’ebé korrijidu ona no multiplier ekonómiku 3x ne’ebé padroniza iha rejiaun, ha’u fó imajen ne’ebé luan liu. Multiplier ida-ne’e importante tebes tanba nia sukat totál impaktu ekonómiku: valór ikan ne’ebé kaptura direta, lakon iha prosesamentu (downstream processing), lakon kampu servisu ba ita-nia ema lokál (employment), no mós lakon reseita ba Estadu (government revenue). Ha’u-nia modelu estima totál peska estranjeiru IUU hamutuk maizumenus tonelada 7,500 kada tinan—ne’ebé tradús ba lakon anuál maizumenus millaun $47.6 USD.
Ha’u fiar katak wainhira ita-nia dadus la padroniza, ita esensialmente si’ik hela valór husi ita-nia soberania rasik. Ha’u oferese análiza ne’ebé komplementár hodi hametin baze evidénsia ba jestaun tasi ne’ebé sustentável liu. Nu’udar ko-dezenvolvedór ba Peskas (plataforma dijitál ho kódigu nakloke ba peska ho eskala ki’ik), ha’u haree dadus hanesan “Proprietáriu nasionál” ida.
Se Timor-Leste hakarak dada investimentu ba “Ekonomia Azúl,” ita-nia Estadu tenke hakat liu kapturasaun ne’ebé hein kazu akontese (reativu) no oferese dadus ne’ebé iha baze sientífika. Mai ha’u, aprensaun iha tasi entre Iliomar-Uatucarbau ne’e hanesan alerta ida: ita tenke hatene loloos saida mak ema na’ok hela hodi nune’e ita bele hatene loloos saida mak ita tenke proteje.
