DILI, 13 Jullu 2026 (TATOLI)–Tribunál Judisiál Primeira Instánsia Dili (TJPID), Segunda ne’e, realiza julgamentu ba Krime Pekulatu, ne’ebé suspeitadu ba funsionariu Eletricidade de Timor-Leste, Empreza Públika (EDTL, E.P) foti osan pagamentu pulsa pré-pagu eletrisidade ho montante $3.000-resin.
Tuir faktu husi Ministériu Públiku (MP), iha loron 01 Maiu 2023, entre maizumenus tuku 08:00 dadeer no tuku 12:00 lorokraik, Arguida TFL fa’an pulsa eletrisidade nian, konsege hetan osan ho montante $3.006.
Iha lorokraik, entre maizumenus tuku 13:48 no tuku 19:48, arguida TFL konsege hetan tan osan ho montante $3.006 husi fa’an pulsa. Nune’e, iha loron ne’e kedas, Arguida TFL hetan osan totál $6.012.
Arguida TFL entrega osan ho montante $6.012 ba Sasin JFG maibé laiha resibu entrega nian.
Iha loron 02 Maiu 2023, Sasin JFG verifika katak Arguida TFL nia naran mosu iha sistema, signifika katak montante $3.006 sei pendente hela. Aleinde ne’e, deteta tan katak iha diskripánsia iha sistema, sura fízikamente osan iha balkaun EDTL hodi hatama iha banku, restu montante $3.006 mós fó sai.
Sasin JFG tuir loloos sura tiha ona osan molok simu husi Arguida JFG hodi tau iha kofre, maibé Arguida TFL entrega de’it osan $3.006 ne’ebé rekolla ba Sasin JFG hodi depozita iha Banku Nasionál Komérsiu Timor-Leste (BNCTL, sigla portugéz).
Arguida TFL kobra osan husi fa’an pulsa eletrisidade pré-pagu ne’e no la entrega hotu osan ne’e ba Sasin JFG maibé nia apropria osan $3.006 ba nia benefísiu pesoál.
Notísia relevante : Funsionáriu EDTL Oekusi 50-resin seidauk selebra kontratu, posibilidade iha tempu-badak
Arguida TFL hatene katak nia laiha autoridade legál atu uza osan Estadu nian ne’ebé halibur husi fa’an pulsa eletrisidade pré-pagu ba nia benefísiu rasik. Nia hatene katak nia labele uza osan ne’e ba objetivu sira seluk duké nia knaar ofisiál sira, maibé nia nafatin aproveita ida-ne’e, tanba nia hatene katak osan sira-ne’e destina de’it ba servisu públiku Estadu nian.
Haree ba kestaun ne’e, MP konsidera Arguida TFL nu’udar autór ne’ebé komete Krime Pekulatu, espesífikamente tuir artigu 82, nº 1 Lei Nº 7/2020, loron 26 Agostu kona-ba Medida Prevensaun no Kombate Korrupsaun.
Arguida TFL nia depoimentu
Hatan ba akuzasaun ne’e, Arguida TFL deklara katak iha momentu ne’ebá nia parte entrega osan $5.000-resin ba Sasin JFG, no osan ne’e durante loron-ida nia no liu tiha loron-rua mak sasin informa ba arguida katak hela $3.000 mak seidauk entrega, nune’e arguida hatan katak osan fa’an pulsa eletrisidade pré-pagu entrega hotu ona.
Hafoin rona tiha ida-ne’e, arguida husu ba tékniku EDTL, E.P atu haree fali CCTV, maibé sira dehan katak tenke hetan autorizasaun hisi Dirijente EDTL mak bele loke.
Liu tiha semana ida mak foin hetan autorizasaun loke CCTV, maibé ekipa teknika sira deklara katak CCTV apaga-an hotu tanba liu ona semana ida.
Arguida TFL esplika, osan ne’e nia kaer entrega fali ba Xefe Unidade no osan sira ne’e hatama ona ba sistema inklui mós kliente sira ne’ebé mak mai sosa pulsa. Iha sistema ne’e kada funsionáriu ho nia kliente.Nia deklara, iha dadeer ne’e nia kolega mak tama uluk ba nia sistema tanba iha ne’ebá sira na’in-tolu. Arguida hahú serbisu iha tuku 08:30 dadeer to’o 19:00 kalan. Iha momentu ne’ebá, bainhira arguida print-out ne’e, hatudu katak osan iha laran hotu no arguida entrega ona osan ba sasin.
Arguida konfesa, osan ne’e la to’o $6.000 no arguida mesak fa’an ne’e hamutuk $3.000-resin. Iha loron ne’e, arguida rekolla osan $5.350 no entrega ba Sasin JFG maibé entrega ne’e la halo termu de entrega tanba baibain la halo.
Sasin JMM fó nia depoimentu
Sasin JMM ne’ebé nu’udar funsioáriu EDTL. E.P deklara katak funsionariu sira fa’an pulsa ne’e nia rasik mak kontrola, nune’e arguida ba fa’an pulsa ne’e la entrega osan ba sasin, no bainhira simu informasaun verbál husi Sasin JFG katak Arguida rekolla osan $3.000-resin maibé tuir resivu ne’e iha $2.000-resin, nune’e osan falta $3.000 mak la entrega.
Depois konfirma no informa ba arguida, no altura ne’ebá sistema falla tiha no halo konfirmasaun katak la tama sistema.
Sasin dehan, iha sistema ne’ebé mak sira detekta ne’e arguida ho Sasin JFG entrega osan ne’e sistema la akapta. Bainhira konfirma tiha arguida, nia fó razaun katak atu rejigna-an no atu bá rai-li’ur.
Sasin dehan, antes ne’e sistema la akontese hanesan ne’e. No iha sistema ne’e, kliente sira ne’ebé mak sosa pulsa ho nia naran iha hotu sistema. Baibain osan ne’ebé mak entrega ne’e tau iha envelope hamutuk ho resivu. No bainhira sira haree hotu mak foin ba depozita iha Banku.
Sasin JFG
Sasin JFG deklara, iha momentu ne’e ema barak loos, sasin mós ba ajuda fa’an pulsa no bainhira ramata arguidu sura hotu osan rai iha balkaun leten. No bainhira atu fila arguida informa ba sasin katak osan mak iha balkaun leten no fila uluk ona, no iha envelope tolu sasin ba rai iha brankas.
Sasin esplika, sasin simu osan iha kasir dala-tolu iha envelope hitu, no sira na’in-tolu nia osan hamutuk $15.000-resin, bainhira sasin sura tiha osan no haree iha sistema katak iha $3.000-resin no ba check fali iha IT, katak osan $3.000-resin laiha ka falta.
Sasin dehan, ba check fali osan ne’e nafatin. No check fali osan iha sistema sira na’in-tolu hamutuk osan $18.000, maibé hetan de’it mak $15.000, no antes ne’e arguida konta hela osan no rai osan iha balkaun ne’e iha envelope tolu maibé la hakerek nia montante. Kolega na’in-rua ne’e nia osan kompletu, maibé arguida nia la kompletu no check osan maibé sistema katak hela $3.000-resin.
Baibain ne’e hakerek iha livru tenke hakerek iha ne’ebá oras hira mak nia tama, oras hira mak sai no nia totál osan hira, maibé iha momentu ne’e nia hakerek naran de’it la hanesan baibain. Iha kiter ne’e bainhira hakerek $1.000 entaun nia totál ne’e $1000. No iha kiter loloos ne’e $1.000-resin. Momentu ne’e kiter mós la entrega ba sasin.
Sasin dehan, atu hatene osan kompletu ne’e, haree husi kiter.
Hafoin rona tiha parte sira ne’e nia depoimentu, Tribunál deside muda ba loron 22 Jullu tuku 14:00 hodi kontinua rona sasin.
Audiénsia julgamentu ne’e prezide husi Juiz koletiva, Argentino Nunes, Julmira auxiliadora, no Juíz Estájiariu na’in-ida, MP reprezenta Prokuradór, Adérito Tilman no Arguida TFL hetan asisténsia legál husi Defensór Públiku, Marcal Mascarinhas.
Jornalista : Natalino Costa
Editora : Julia Chatarina
