DILI, 09 juñu 2023 (TATOLI)—Centro Nacional Chega, Institutu Públiku (CNC,I.P), sesta ne’e, realiza semináriu hodi komemora loron levantamentu Marabia 10 juñu 1980 ho tema ‘patriotizmu nu’udar asaun konkreta ba nasionalizmu iha pasadu, prezente no futuru’.
Diretór Ezekutivu CNC, I.P, Hugo Maria Fernandes, hateten, atividade ne’e ho objetivu hakarak fó omenajen ba patriota sira ne’ebé lakon sira-nia vida iha tinan 43 liubá.
“Aban ita sei komemora loron levantamentu Marabia ne’ebé akontese iha 10 juñu 1980, ho ida-ne’e, ohin ita realiza semináriu hodi hanoin filafali memória tomak ne’ebé momentu ne’ebá akontese,” Hugo Maria hateten liuhosi nia diskursu iha salaun Antigu Komarda Balide.
Tema ne’ebé CNC, I.P foti tinan ne’e hodi konvida autór levantamentu Marabia sira hodi ko’alia kona-ba nasionalizmu no patriotizmu tanba relasiona ho konseitu justisa tranzitóriu, atu rona esplikasaun sira ne’ebé nakonu ho sentidu nasionalizmu no patriotizmu.
“Ita hotu hatene, uluk luta ba funu nian presiza nasionalizmu no patriotizmu, entaun tempu agora ita presiza hanorin kestaun rua ne’e ba jerasaun foun sira hodi hatene, ho ida-ne’e mak tinan ne’e foti konseitu nasionalizmu no patriotizmu,” nia akresenta.
Notísia relevante : CNC inaugura “Uma Memória Esperansa” ba vítima Alola iha Covalima
Patriotizmu hanesan aktu domin ne’ebé hatudu ba malu no simu buat ne’ebé mak di’ak, enkuantu konseitu nasionalizmu negativu oituan tanba buat hotu iha di’ak no ladi’ak.
“Ita haree istória iha patriotizmu no nasionalizmu mosu ne’e bainhira ita iha situasaun optensaun nia okos, maibé mundu modernu agora sidadaun nasionalizmu dala ruma halo ita izoladu iha mundu rai klaran, tanba konseitu ida loloos ne’e mak ema hotu-hotu nia ideia ladi’ak só ita-nia mak di’ak,” nia dehan.
Entaun haree ba eventu Marabia, bainhira tau ba konseitu nasionalizmu ne’e dala-ruma kestiona filafali valór liberalizmu kona-ba demokrasia no aspetu direitu umanu ne’e sei tama iha konseitu nasionalizmu ka sei barak liu konseitu patriotizmu.
“Tanba buat ida esensiál loos ba nasionalizmu no patriotizmu ne’e mak patriotizmu. Ita simu saida mak iha no ita la taka matan ba saida mak hakarak halo, no patriotizmu fó biban mai ita atu kestiona situasaun atuál, tanba ita simu konseitu sira mai hosi li’ur kona-ba demokrásia, multipartidarizmu no direitu umanu. Ita halo aprosimasaun ba situasaun agora ho konseitu nasionalizmu, ita laiha ajuda atu kestiona situasaun hanesan agora,”Hugo tenik.
Iha fatin hanesan, Autór Levantamentu Marabia, David Dias Ximenes ‘Mandati’, hateten, semináriu ne’e iha ambiente favoravél tebes tanba konvida oradór bele ko’alia kle’an relasiona ho istória levantamentu Marabia nian.
“Liuhosi atividade ohin ne’e, ita atu fó valór ba vitima sira. Konforme idaidak nia konsiénsia, atu fo valór tanba iha momentu ne’ebá ita iha hanoin ida de’it mate ka moris ukun rasik an,” nia fó hanoin.
Nune’e, ho istória luta naruk ne’ebé iha, Veteranu ne’e husu joven sira tenke buka tuir hatene istória luta iha situasaun agora tanba atu fó valór ba eroi sira ne’e depende ba joven sira.
“Maibé buat ne’ebé ami presiza husu ba foin-sa’e sira mak estuda halo didi’ak hodi lori nasaun ne’e ba oin, keta haluha mós estuda hotu istória luta hodi valoriza eroi sira-nia terus,” Mandati hameno.
Jornalista : Arminda Fonseca
Editora : Julia Chatarina
