DILI, 10 novembru 2023 (TATOLI)—Ministériu Agrikultura, Peska Pekuária no Floresta (MAPPF) iha proposta Orsamentu Jerál Estadu (OJE) 2024 sei fó prioridade hasa’e produsaun rai-laran.
“Primeiru, hanoin produsaun hare. Segundu, oinsá aumenta produsaun animal. Terseiru, aumenta produsaun ba ikan. Kuartu, ba proteze ita-nia ai-laran sira-ne’e. Ne’ebé, sira-ne’e mak ita foka ba,” Ministru MAPPF, Marcos da Cruz, hateten ba Ajénsia Tatoli, sesta ne’e.
Mezmu nune’e, Governante neé la fó sai montante proposta OJE 2024 prevee ba ministériu ne’e rasik.
Governante ne’e hato’o mós prioridade ministériu kona-ba irrigasaun, mezmu nune’e la esplika detallu irrigasaun hira mak atu konstrui no reabilita iha tinan oin.
“Irrigasaun ne’e barak. Balun ita halo dezeñu no balun ita seidauk iha dezeñu, no balun ita iha planu halo duni iha tinan oin. Balun agora (tinan ne’e) ita la halo konstrusaun di’ak, maibé ita lori eskavadór hodi kee daudaun iha bee ulun sira hodi bele fasilita bee. Ne’ebé, ida ita atu hasa’e produsaun, ita buka uluk área sira-ne’ebé pontensiál ba natar, buka tuir nia bee mai hosi ne’ebé. Ita sei buka fasilita nafatin fatin sira-ne’ebé mak bee iha no agrikultór durante hala’o daudaun oinsá aumenta produsaun. Iha irigasaun barak mak ita sei tau prioridade konstrusaun no reabilitasaun,” nia hateten.
Tan ne’e, iha tinan 2024 ne’e MAPPF sei kontinua fó prioridade ba konstrusaun no halo reabilitasaun ba irrigasaun sira iha territóriu nasionál.
Alíende ne’e, nia hateten, prioridade ba tinan oin ne’e importante tebes sosa tan tratór hodi apoiu povu agrikultór sira atu aumenta produsaun iha rai-laran.
“Tratór importante ba dezenvolvimentu agrikultura. Tau atensaun hadi’a tratór ezistente no sei sosa tan tratór 25 ba tinan ne’e tanba daudaun ne’e prosesu loke konkursu la’o hela. Tinan oin sosa tan tratór 25 hodi apoiu povu agrikultór sira aumenta produsaun,” nia hateten.
Enkuantu Tuir Global Hunger Index, iha tinan 2023 ne’e revela kategóriu sériu alerta TL hamlaha aas liu iha rejiaun sudeste aziátiku ho pontuasaun 29,9, tanba tama ba rangking 112 hosi nasaun 125, ba problema, subnutrisaun; Fraku; Stunting (ra’es-badak); Mortalidade ba labarik, ho númeru ne’e, Timor-Leste kategória “sériu”.
GHI hatuur Timor-Leste nu’udar nasaun hasoru hamlaha ba dala-14 iha mundu hafoin Mosambike, Afganistaun, Haiti, Siera Leone, Liberia, Guiné-Bissau, Chad, Niger, Lesotho, Congo, Yemen, Madagaskar no Repúblika Áfrika Sentrál.
Rangking ne’e mós hatuur Timor-Leste iha rejiaun sudezte aziátiku iha númeru ikusliu ba nasaun Laos, Indonézia, Kambodia, Myanmar, Filipina, Malázia, Tailádia, Vietname, Brunei Darrusalam no Singapura.
Jornalista : Nelson de Sousa
Editór : Cancio Ximenes
