DILI, 04 Jullu 2024 (TATOLI)–Diretór Nasionál Edukasaun no Asaun Eskolár iha Ministériu Edukasaun (ME), Fernando Soares, relata tuir dadus 2024 nian, rejista ema ho defisiénsia (EhD) hamutuk 696 maka asesu ba edukasaun nivél ensiñu bázika iha territóriu nasionál.
“Alunu ne’ebé kondisaun defisiénsia asesu ba edukasaun ne’e hamutuk 696, no maiória asesu ba ensinu báziku sira,” Nia hateten ba TATOLI, iha ninia servisu fatin Villa-Verde, Dili, kinta ne’e.
Husi númeru ne’e, nia dehan munisípiu Aileu ema 117, Baucau 212, Lautém 137, Rejiaun Administrativu Espesiál Oé-cusse Ambeno (RAEOA) hamutuk 47 no Viqueque 183.
Maske nune’e, maibe tuir monitorizasaun, defisiénsia maioria seidauk asessu ba edukasaun tanba oras ne’e, foin maka rekoilla dadus ne’e iha munisípiu lima inklui RAEOA, enkuantu munisípiu seluk seidauk hala’o tanba problema menus rekursu umanu atu halo servisu ne’e.
Nune’e ba oin, Diresaun Nasionál Edukasaun no Asaun Eskolár sei kontinua esforsu atu hala’o indentifikasaun ba ema ho defisiénsia sira ne’ebé maka to’o oras ne’e seidauk asesu ba edukasaun.
“Ita monitorin inan-aman nia oan ninia kondisaun defisiénsia entaun la asesu ba edukasaun, seluk fali problema ekonómia no mós distánsia dook hosi uma bá eskola, ida-ne’e difikuldade ba sira. Maibé ami hamutuk ho parseiru nafatin esforsu hodi halo sensibilizasaun ba inan-aman, nune’e bele motiva oan bá eskola,” nia hateten.
Antes ne’e, Ministériu Edukasaun oferese ona formasaun ba profesór sira iha Baucau no Lautém nune’e bele fasilita prosesu aprendijazén ba defisiénsia sira ho di’ak liután.
“Ami servisu hamutuk ho parseiru sira hanesan UNICEF ho PHD hosi Austrália nia, ne’ebé ita fó uluk formasaun ba profesór hosi Munisípiu Baucau iha 39 ho Lautém iha 33, ne’ebé hamutuk 72. Ida-ne’e hotu depois alarga ba munisípiu seluk,” nia hateten.
Iha fatin seluk, Diretór Interinu Asosiasaun Halibur Defisiénsia Matan Timor-Leste (AHDMTL) Gabriel Ponciano, informa nia parte kontribui atu bele asesu edukasaun maibé problema sériu ida maka kontrusaun edifisíu eskola sira seidauk kria asesibilidade ba ema ho defisiénsia sira atu la’o.
“Ami ema kondisaun defisiénsia mós lakohi lakon asesu ba edukasaun, tanba ne’e ami nafatin esforsu oinsá bele asesu hanesan mós ema la ho defisiensia sira, ami hakarak rekomenda katak governu presiza duni tau atesaun ba asuntu ne’e,” nia rekomenda.
Tuir dadus hosi sensu uma-kain 2022 nian rejista ema ho defisiénsia hamutuk rihun 93 iha Tiimor-Leste.
Jornalista: Osória Marques
Editór : Agapito dos Santos
