DILI, , 03 Maiu 2026 (TATOLI)-Majór-Jenerál refromadu Tentara Republik Indonesia (TNI), Mahidin Simbolon, hasoru malu ho Primeiru-Ministru (PM), Xanana Gusmão, iha otél Kempinski, Jakarta, Indonézia, sábadu ne’e.
Iha nota imprensa ne’ebé Tatoli asesu, Xanana no Mahidin Simbolon kura saudades hafoin tinan 34 la hasoru-malu dezde tinan 1992.
Iha istória Timor-Leste nian, durante okupasaun Indonézia, Mahidin Simbolon no Xanana Gusmão iha relasaun ida ne’ebé kontroversiál tebes, tanba Mahidin Simbolon mak ofisiál TNI husi Komandu Pasukan Khusus (Kopassus) ne’ebé envolve direta iha operasaun militár iha Timor-Leste to’o kapturasaun Xanana Gusmão iha tinan 1992 no promovidu ba koronél.
“Kle’ur ona foin mak hasoru malu. Nia mós katuas ona. Nia uluk Tenente Koronél. Iha 1992, ha’u subar iha mana Aliança Araújo nia uma iha Lahane. Iha momentu ne’ebá Tenente Koronél ne’e ho tan Forsa Armada Kopassus lubuk ida bá iha ne’ebá prende ha’u depois sira lori ha’u bá sira-nia kuartél. Tanba ha’u laiha roupa, sira lori ha’u mai hatais tiha. Loron hirak iha ne’ebá, nia haree hela ha’u depois mak lori ha’u to’o Bali, Jakarta, no halo interrogatóriu uitoan depois nia filafali. Ne’ebé atu dehan koñese malu karik iha loron sira ka’er ha’u iha Lahane”, Xanana haktuir.
Sorumutu ho Xanana ne’e akontese tanba Mahidin Simbolon mak husu liuhusi Embaixadór Timor-Leste iha Indonézia, Roberto Soares, no Embaixadór Indonézia ba Olanda, Laurentius Amrih Jinangkung, durante negosiasaun ronda datoluk kona-ba Delimitasaun Fronteira Marítima entre Timor-Leste no Indonézia iha Singapura.
“Mahidin Simbolon rona katak ha’u mai liu Jakarta, entaun nia husu ba Embaixadór Roberto Soares karik nia mai hasoru ha’u. Iha singapura mós ha’u hasoru Embaixadór Indonézia, nia mós uluk militár, nia mak lori ha’u husi Semarang bá Cipinang. Ne’e mak sira komunika malu hodi mai iha ne’e”, Xanana Gusmão konta.
Iha enkontru ne’e, ko’alia kona-ba pasadu nian, Mahidin Simbolon nafatin lembra fatin barak iha Timór, no sira konversa iha lia-tetun. “Ho espíritu amizade ida-ne’e mak nafatin. Ohin loron ita temi karik saudades uitoan kona-ba uluk, balun halo ida-ne’e, balun halo ida ne’ebá, hanesan sente katak haku’ak malu filafali, halo sira-nia laran mós kontente. Ne’e mak ohin hasoru malu”, Xanana dehan.
Hafoin independénsia, Xanana Gusmão sempre buka abordajen rekonsiliasaun ho Indonézia, inklui ho antigu komandante militár indonéziu sira. Ezemplu, iha tempu sira depoizde konflitu, Xanana Gusmão hasoru malu no kria relasaun diplomátika ho Wiranto, Prabowo no líder militár indonéziu seluk.
Hasoru-malu ne’e akompaña husi Vise-Primeiru-Ministru, Ministru Koordenadór ba Asuntu Ekonómiku no Ministru Turizmu no Ambiente, Francisco Kalbuadi Lay, Embaixadór Roberto Soares no Adidu Defeza Timor-Leste iha Indonézia, Koronél Renilde Guterres Cortereal e Silva.
Jornalista: Nelson de Sousa
Editora: Maria Auxiliadora
