DILI, 07 Maiu 2026 (TATOLI)—Diretór Nasionál Rekursu Umanu Ministériu Edukasaun (ME), João Amaral, hateten fulan-ne’e nia-rohan, ME hahú halo pagamentu ba manorin sira-ne’ebé pose iha Fevereiru liubá.
“Kona-ba pagamentu ba profesór ensinu báziku nian, ne’ebé ita fó pose iha 28 Fevereiru liubá, ne’ebé hodi substitui ba profesór idade reforma nian ne’e, ita atualiza hotu ona no iha fulan-Maiu nia rohan bele ona simu sira-nia diretu,” nia dehah ba jornalista sira iha nia kna’ar fatin, Vila-Verde, Dili, Kinta ne’e.
Nia dehan tuir loloos Ministériu Edukasaun halo pagamentu iha fulan-Marsu ka Abríl nia laran maibé tanba númeru profesór barak entaun presiza halo ajustamentu, nune’e labele sala iha prosesu pagamentu.
Nia hatutan profesór ne’ebé substitui profesór idade reforma ne’e hamutuk 1.143, ne’ebé sei simu sira-nia saláriu hosi Fevereiru to’o Maiu nian.
Enkuantu, kona-ba profesór ensinu sekundáriu hamutuk 500 ne’ebé Ministériu Edukasaun fó pose iha Fulan-Dezembru 2025 ne’e ME halo ona pagamentu.
“Kona-ba profesór 500 ne’ebé ita posse iha Dezembru ne’ebé mak kolokasaun inisiál ita halo iha Janeiru ba sekundáriu jerál nian, ita halo pagamentu hotu ona, inklui mós ho subsídiu kolokasaun iha fulan-Abril ne’e, maski iha fulan-Marsu ne’e balun mak ita pagamentu uluk ba iha sira-nia saláriu hafoin iha Abríl mak halo pagamentu ba sira-nia subsídiu kolokasaun,” nia subliña.
Diretór Nasionál Rekursu Umanu esplika subsídiu ba profesór iha área remota, estremamente remota no muitu estramamente remota ba públiku ne’ebé kestiona maka’as.
“Ne’e idaidak iha ona nia osan maibé tanba ne’e mak ami sei analiza hela, tanba iha profesór barak mak halo tiha kolokasaun ba iha fatin ne’ebé sira aseita ona maibé sira halo fali transferénsia no halo permulta, entaun ida-ne’e mak ita identifika fali kada pesoál, nune’e ita halo pagamentu labele iha problema,” João esplika.
Tuir nia katak manorin balun muda fali bá iha área ne’ebé la’ós remota konserteja nia la hetan no ida-ne’ebé antes ne’e la’ós área remota mak bá ne’e mós Ministériu Edukasaun prosesa fali, tanba bazeia ba iha termu aseitasaun ne’ebé iha.
“Tanba ne’e mak rekursu umanu hamutuk ho inspesaun tun ba iha terrenu hodi rekolla dadus husi profesór ne’ebé iha área remota, estremamente remota no muitu estramamente remota. Subsídiu ne’ebé sira hetan ne’e 15% maihusi sira-nia saláriu. Ezemplu, ba remota sira iha 15%, ba iha estremamente remota 25% no ba iha muitu estremamente remota 45% hosi sira-nia saláriu ($288),” nia subliña.
Portantu, profesór ne’ebé Ministériu Edukasaun koloka ba iha área remota, estremamente remota, muitu estremamente remota hamutuk 800-resin. Ida-ne’e ba ensinu báziku iha territóriu.
Nia mós hakarak esplika kona-ba subsídiu kolokasaun no subsídiu alojamentu. Iha vagatura ba profesór sira-ne’e la eziste subsídiu alojamentu maibé iha mak subsídiu kolokasaun inisiál.
“Atu klarifika de’it ba iha profesór sira katak alojamentu ne’e laiha, anaunser ministériu mak presiza nia atu bá hanorin iha munisípiu, ida-ne’e mak foin iha, tanba munisípiu ne’e presiza tebes atu bá apoiu. Ne’e iha direitu atu hetan. Ezemplu, nia (manorin) bá sei fó $300 hodi tula sasán no kada fulan alojamentu ne’e $100, maibé bá bolsa kandidatu sira-ne’e laiha, tanba koloka tuir rekrutamentu. Iha-ne’ebá mós esplika klaru ona laiha alojamentu. Iha mak saláriu no subsídiu kolokasaun de’it,” João tenik.
Jornalista: Osória Marques
Editór: Xisto Freitas da Piedade
