DILI, 24 juñu 2019 (TATOLI)-Prokuradór Jerál Repúblika (PGR-sigla portugés), José da Costa Ximenes, husu ba Estadu Timor-Leste atu hahú diskute ona proposta ida hodi kria lei ruma atu estabelese akordu estradisaun ho nasaun viziñu, hanesan Indonézia, Austrália no nasaun seluk tan.
PJR rasik hato’o ona idea ne’e ba Parlamentu Nasionál atu hamosu proposta lei akordu estradisaun ho nasaun viziñu sira hodi haree ba kazu krime sira, maibé pedidu ne’e la hetan resposta husi reprezentante povu nian iha Uma Fukun Parlamentu Nasionál.
PJR José da Costa Ximenesesplika, tanba Timor-Leste seidauk halo akordu estradisaun ho kualkér nasaun, inklui Governu no Polisia Indonézia ho Austrália. Tanba ne’e, iha loron 7 Novembru 2017, kazu Arguido Tiago Guerra ho nia kaben Chang Fong Fong halai ba Austrália Timor-Leste labele ba kaer no haruka lori fila mai Timor-Leste, tanba seidauk iha akordu estradisaun.
“Infelizmente too ohin loron, Estadu Timor-Leste ho masaun viziñu seidauk asina akordu bilateral, no multilateral. (Ezemplu) kazu kazál ida (Tiagu Guerra ho Chang Fong Fong) halai sai husi ne’e (Timór) ba Austrália depois Austrália la haruka mai husik sira ba liu Portugál, tanba material kooperasaun la iha,” esplika PJR José Ximenes ba jornalista, ohin, iha Palásiu Prezidensiál, Dili.
PJR informa kestaun ne’e hodi esklarese mós kazu kazál timoroan ho inisiál JPS no AS lori ai-moruk droga ho musan 4.874. Ai moruk ne’e ikus mai tetu hamutuk 1,861 kilograma mak tama ba Kupang-Indonézia iha loron 29 maiu 2019.
Akordu estradisaun nu’udar meius ida atu fasilita nasaun ida halo prosesu judisiáriu ba ema ruma ne’ebé envolve iha kazu krime droga ka kazu seluk bainhira halai ba subar iha nasaun viziñu ruma sei la livre, tanba estradisaun fasilita polisia rai seluk sei kaer no lori fila.
“Ami hato’o tiha ona ideia ida ne’e dala tolu ba Parlamentu Nasionál iha tinan 2015, 2016, 2017 too agora tan, ami tenke propoin ba PN ba material (akordu estradisaun), ne’e Estadu ho Estadu no Governu ho Governu mak tenke trata,” PJR José Ximenes tenik.
Nia dehan, akordu estradisaun ne’e rasik mós PJR inklui PNTL rasik seidauk kria ho nasaun viziñu sira.
“Ho Indonézia ita la iha akordu estradisaun, la iha akordu kooperasaun ba matéria penal, la iha akordu transferénsia kondenada, por-enkuantu ho CPLP ita iha. Ida ne’e dezafiu ida, ha’u hanoin governu tenke hanoin ona halo akordu ne’e entre g2g (Government to Government),” PJR esplika.
Nia hateten, Polisia Nasionál Timor-Leste (PNTL) ho POLRI (Polisi Republik Indonesia) iha duni akordu, maibé akordu ne’e ko’alia liu kona-ba troka informasaun servisu ba malu no kria formasaun kapasitasaun rekursu umanu hamutuk.
Jornalista : Eugénio Pereira
Editór : Francisco Simões
