iklan

DILI, KAPITÁL

“Estátua Nicolau Lobato sai sasin, ha’u faan haas lori oan gradua iha UNITAL”

“Estátua Nicolau Lobato sai sasin, ha’u faan haas lori oan gradua iha UNITAL”

Feto-faluk Virginia de Jesus, idade 64, faan has iha estrada ibun Comoro iha moru-hun Estasaun Komvustivel besik rotunda Prezidente Nicolau Lobato (dalan atu ba Kampung Baru). Imajen Tatoli/Osória Marques.

DILI, 26 juñu 2022 (TATOLI)—Dadeersan rai-hun mutin, manu-maus no manu-fuk sira hadau malu hananu kokorek. Abitante sira iha Sidade Dili mós, ida-idak haklelak-an hadeer hadau dalan hodi buka moris. Karreta no motor, ema la’o ain sira, halo sidade Dili laiha leet atu dada iis ho hakmatek.

Iha leet balun nia leet, liu-liu iha rotunda Prezidente Nicolu Lobato Comoro, karreta-motor halai hasoru malu no hasee malu liuhosi apita ba malu. Karreta no motor hirak ne’e, balun tula oan sira ba eskola. Mikrolete númeru 10 no 09, para iha dalan ninin hatuun estudante sira atu ba eskola. Tun ho tun, estudante ida-idak leba pasta hakat no la’o ba oin ho ansi, karik tauk atu tarde. Sira la’o sikat leet iha ema la’o ain sira seluk nia leet atu ba eskola fatin.

Iha biban ne’ebá ne’e, iha inan-feto ida-ne’ebé leba ninia bote iha kabaas ne’e la’o ho ansi. Nia destinasaun la’o besik Sentru Kombustivel Borala Fuel ne’ebé besik rotunda Nicolau Lobato atu ba Kampung Baru ne’e. To’o iha ne’e, feto-faluk ne’e, hatun bote be iha nia kabaas no saku kinur ida be nia tutur, Nia hatuur basia kór matak no toples mutin naton ida iha rai, iha moru-hun ne’e, nia tuur iha rai, haloot sasán hirak ne’e ho kuidadu.

Estátua Prezidente Nicolau Lobato be hamriik monok iha leten ne’ebá ne’e, dalaruma loron ba loron, sai sasin-matan monok ida ba feto-faluk Virginia de Jesus, idade 64, húsi munisipiu Bobonaro ne’ebé loro-loron buka moris hodi faan haas iha dalan ninin ne’e. Knaar ne’e todan maibé inan-feton ne’e haksolok hala’o srvisu ida-ne’e durante tinan 16 nia laran ona. Kle’ur no kle’ur tebes duni.

Ida-ne’e la’ós esforsu no lori tempu ida-ne’ebé badak. Ho neon badins no liman be badaen, atu hatutan moris, feto-faluk ne’e tuur la liga rai hodi ko’a dadauk has fuan be nia hasai hosi ninia bote ka saku laran ne’e. Nia liman ruin be tuan daudaun ne’e, hahú nakdedar hodi uza ninia tudik hodi ko’a has fuan. La kle’ur, nia arma haas iha plástiku natón ida-nia laran, arma iha bandeza masa kór kinur no kór de rosa (pink) nia laran hodi hatuur iha meza naton ida-nia leten.

Sosa-na’in sira sosa has-budu ne’ebé feto-faluk Virginia de Jesus, faan iha estrada ibun Comoro iha moru-hun Estasaun Komvustivel Borala Fuel besik rotunda Prezidente Nicolau Lobato (dalan atu ba Kampung Baru). Imajen Tatoli/Osória Marques.

Feto-faluk ne’e, kada loron, nia faan has ne’e hahú hosi tuku 08h00 dadeersan. Ema ne’ebé liu ba-mai iha fatin ne’e, sempre fihir ba has-budu be nia halo ne’e. Ema barak gosta sosa ninia has-budu ne’e. Balun hosi Audian, Becora, Tasi-Tolu, Kamping Baru, Beto mak mai sosa ninia has-budu ne’e. Midar. Karik nune’e, tanba has ne’e nia budu ho masin-midar ka “sari manis” no tau ho “pewarna” hafoin orna iha plástiku ida-nia laran. No hirak ne’ebé sosa nia has-budu, nia sempre oferese ai-manas ho gatuita.

“Ha’u-nia has-budu ne’e kuñesidu tebes. Kompradór sira (labarik, klosan, ferik no katuas) ne’ebé sosa ha’u-nia has-budu ne’e la’ós sira-ne’ebé hela besi-besik de’it maibé sira-ne’ebé hela iha Becora, Audian no Tasi-Tolu mós sosa has iha ne’e. Has plastiku masin-midar nian naton ne’e ida, nia folin sentavus 0,15. Bainhira sosa rua ne’e, ha’u fó folin sentavus 0,25,” nia dehan ba Agência Tatoli.

Has ne’ebé nia faan ne’e la’ós foti hosi has-hun ne’ebé kuda iha nia uma hun, maibé nia sosa tutan hosi ema ho folin $15.00 kada saku ida. Iha loron ida tomak, dala ruma nia faan has ne’e bele hetan rendeimentu $5.00. Maibé, nakonu bote ida mak ema sosa hotu mak nia bele hetan funan $20.00. Bainhira ema la sosa hotu, susar hasoru ki’ak, has hirak ne’e lori ba fakar de’it ka lori ba uma hodi fó han fahi.

Rezu;tadu hosi faan has-budu loro-loron ne’e, nia rai osan hamutuk hodi oan sira-nia sasán eskola nian no selu eskola. Osan balun, nia utiliza hodi sosa ai-han loro-loron nian hanesan sosa foos, mina-tein no sosa modo-tahan ba nia oan sira atu han. Mehi ida de’it. Han atu moris no bele hatutan moris hodi bele hadau loron aban nian ho hamnasa midar.

“Ha’u iha oan na’in-tolu mane rua no feto ida. Oan mane boot naran Geraldo Noronha. Oan feto tuir ne’e hola mane tiha ona nia naran Mafalda de Jesus. Oan mane ikun mak naran Mundos Noronha, agora tama ona eskola sekundária no agora tuir kursu lian Korea iha Becora. Oan primeiru ne’e ninia eskola semester ida selu $35.00 maibé agora sa’e tan to’o $40.00. Ida susar liu mak bainhira sira fotocopy barak, liu-liu fotokopia proposál ne’e atu hakiduk mós ladi’ak,” Virginia de Jesus hateten ho liman hatama no orna daudaun has be nia ko’a halo mihis ne’e ba plástiku laran.

Maske ho rendimentu ne’ebé ki’ik tebe-tebes ho dezafiu oi-in ne’ebé nia hasoru, maibé obstakulu ne’e lahamate ninia vontade atu kontinua faan no faan. Ho rendimentu ki’ik hosi faan has ne’e, lori nia bele halibur osan uitoan no nia konsege haree no lori nia-oan mane boot (Geraldo Noronha) konsege ramata nia estudu no gradua iha Universidade Oriental (UNITAL), Becora, Dili.

“Ha’u faan has-budu ne’e desde 2006 to’o agora. Osan ne’ebé ha’u hetan ne’e uitoan de’it maibé rai hamutuk hodi selu ha’u-nia oan na’in tolu nia eskola. Ha’u kontente tanba ha’u-nia oan mane boot Geraldo Noronha bele eskola to’o ramata. Kontente tanba nia doku ona xapeo-metan (gradua) iha UNITAL tinan hirak liubá ne’e. Dala ruma, estátua Nicolau Lobato be hatuur iha leten ne’ebá ne’e mak sai sasin ba ha’u loro-loron tuur iha fatin ne’e faan has-budu, hodi lori osan hosi faan has-budu ne’e mak ha’u-nia oan bele gradua,” feto-faluk ne’e hateten ho hamnasa-mihis.

Feto-faluk Virginia de Jesus, idade 64, faan has iha estrada ibun Comoro iha moru-hun Estasaun Komvustivel Boral  besik rotunda Prezidente Nicolau Lobato (dalan atu ba Kampung Baru). Imajen Tatoli/Osória Marques.

Ba nia, hela iha sidade Dili buat hotu osan no sente moris ne’e karun. Tanba ne’e, atu moris no hamoris oan sira-nia loron aban, nia brani hodi hala’o servisu saida de’it. Maske nia kaer servisu fo’er iha fo’er laran, maibé nia agradese tanba liuhosi dalan ida-ne’e mak bele hetan netik osan-rahun ruma, hodi bele han-hemu loro-loron. Hahan to’o ka la to’o, nia buka meu, tenke fó han nia oan sira maske dalaruma hahan la to’o, nia hili dalan nonook no finje han uluk ona.

Dala ruma, se sente moris iha kapitál Dili ne’e nia todan hiit labele, feto-faluk ne’e tuur murón hod tanis iha nonook ida-nia laran. Nia hateke ba lalehan husu ba Maromak, bainhira mak ninia moris ne’e bele hetan mudansa ruma. Bainhira nia faan has-budu mak ema la sosa karik, nia matan-ween de’it mak turu hamaluk iha nia hasan. Razaun ida de’it. Se ema la sosa, loron ohin ne’e lori saida mak bele sosa foos, moda-tahan no sosa mina-tein atu fó han ba oan sira.

“Loro-loron ita foer hanesan ne’e. udan mak ema la sosa ne’e, ha’u matan-been tun. Ha’u tanis hodi dehan kala udan boot ne’e ema la sosa ona. Bainhira tempu udan, ha’u tenke buka fatin hodi hamahoan-an bá. Se lae, faan iha moru-hun ne’e, udan monu rai mak tama has sira-ne’e, ema sei la sosa tán. Susar tebes, moris ne’e, oan sira,” nia hateten ho oin triste.

Feto-faluk Virginia de Jesus, idade 64, faan mós ai-farina tahan, bua no malus. Imajen Tatoli/Osória Marques.

Bainhira la’os tempu has atu fuan, nia badinas hodi faan fali sasán seluk hanesan faan bua no malus, faan ai-farina tahan hodi sustenta ninia família. Bainhira nia faan sasán sira-ne’e mak  todan no tutur labele, nia husu tulun ba nia oan-mane ikun (Mundos Noronha) lori ba fatin faan nian atu faan. Laiha ona hanoin seluk atu kontinua dada iis, só faan has, bua no malus, ai-farina-tahan atu bele hetan netik osan no bele sosa netik foos musan ida no mina-tein turuk ida atu bele fó moris.

“Hanoin no hanoin. Ha’u-nia laen-kaben (Pedro Noronha) mate tiha ona ne’e halo ha’u stress loos mak lori ha’u faan sasán ne’e. Ha’u hanoin loron no kalan, dadeer no lorokraik ne’e oan sira atu han saida, lori saida mak selu oan sira-nia eskola. Ha’u pasiénsia de’it ona hala’o ha’u-nia moris ne’e ho oan sira,” nia hatutan ho mata-ween nakonu.

Maske nia hasoru moris ida-ne’ebé kruel, nia lalakon esperansa hodi koko atu nafatin hamnasa iha ninia oan sira-nia oin. Hahan ka bee hemu laiha, nia sempre hatudu oin midar ba oan sira. Maibé bainhira nia tuur mesak, nia fakar ninia terus sira-ne’e liuhosi tanis. Ba nia, Maromak sempre sai ema kbiit laek sira-nia kbiit no forsa, no sai ema terus-na’in sira-nia esperansa.

Feto-faluk Virginia de Jesus, idade 64, faan mós ai-farina tahan, bua no malus. Imajen Tatoli/Osória Marques.

“Ha’u dehan obrigada ba Maromak tanba bele hara’ik forsa moris nian mai ha’u atu moris nafatin to’o agora ne’e. Ha’u fiar Maromak sei lahusik ha’u mesak no oan sira atu hasoru moris ne’e hodi terus mesa-mesak,” nia dehan.

Tanis tanba ninia laen-kaben (Pedro Noronha) fila hikas ona ba Maromak Nia kadunan santu iha marsu 2013. Ninia kaben, iha tempu okupasaun Indonézia, hanesan “pegawai negeri” (funisonáriu públiku) no iha tempu ukun an servisu iha Timor Telecom (TT) maibé tinan rua de’it nia sai hosi servisu. Hafoin ne’e, nia kaben la servisu no ninia atividade mak la’o ba la’o mai, no ema bolu ba servisu ajuda ema hanesan taa ai halo ema nia lutu mak ema fó osan uitoan. 

Oan-mane tulun inan

Hafoin lakon nia laen-kaben, nia oan-mane boot mak bele tulun nia buka servisu sustenta nia alin sira. Nia oan-mane boot, Geraldo Noronha, moris iha tinan 1991. Hahú eskola iha ensinu primaria (SD 5) públiku ne’ebé uluk bolu SD 7. Nia eskola iha pré-sekundária 30 de Agosto no ensinu sekundáriu iha 10 de Dezembro Dili, Timor-Leste. Hafoin kontinua estudu iha Univesridade Orientál (UNITAL) iha tinan 2013 no gradua iha tinan 2018 (lisensiadu iha Téknika Eletrónika).

Maromak tulun! To’o iha tempu ida, Maromak haraik tulun ba nia oan-mane boot (Geraldo Noronha) bele tulun nia inan hodi buka osan. Foufoun servisu hamutuk ho ema Vietname hodi hadi’a ema-nia sasán eletrónika sira-ne’ebé aat. Maibé, agora patraun ne’e ba tiha ona nia rai, entaun agora provizoriamente nia la servisu fali oa.

“Durante ha’u-nia oan mane-boot servisu ho patraun Vietname ne’e kada fulan simu $250.00. Osan ne’e, ha’u rai hamutuk to’o halo uma ida ho kuartu tolu atu ema ka joven sira bele aluga (kos fatin). Kada fulan, ema ne’ebé aluga kuartu ne’e selu osan $50.00. Osan kuartu rua nian ($100) ne’e ha’u mak simu no kuartu ida-nian ($50) ne’e ha’u-nia oan mane Geraldo mak simu,” nia dehan.

Iha sorin seluk, atu buka moris, nia oan-mane boot ne’e mós halo negóriu (fila liman) de’it iha uma hodi hadi’a ema-nia sasán eletrónika hanesan jaleira, televizaun, rice-cooker ne’ebé aat, hafoin ema fó osan uitoan ($20.00 ka $30.00).  

Nia oan feto Mafalda de Jesus moris iha tinan 1994 no hala’o ninia estudu primária nafatin iha eskola públiku SD 5 (SD 7), pre-sekundária iha 30 Agosto no sekundária iha Colégio São Miguel Arcanjo Dili, Timor-Leste, maibé agora hola mane tiha ona.

Nia oan mane-ikun, Mundos Noronha, moris iha 2002. Hahú eskola primária iha SD 5 (SD 7) iha tinan 2007. Kontinua pre-sekundária 30 Agosto no sekundária mak iha SMA 4 UNAMET Balide no remata iha tinan 2019. Konsege tama iha UNITAL maibé iha semestre II de’it nia sai fali. Maibé, daudaun ne’e nia tuir formasaun lian Korea iha sentru formasaun Becora.

Jornalista : Osória Marques

Editór       : Cancio Ximenes

iklan
iklan

Leave a Reply

iklan
error: Content is protected !!