iklan

EDUKASAUN, HEADLINE

Governu apoiu $100.000,00 ba konstrusaun Uma-lulik

Governu apoiu $100.000,00 ba konstrusaun Uma-lulik

Diretór nasionál patrimóniu no kulturál, SEAK, Gil Paulino dos S. Oliveira. Imajen Tatoli/José Belarmino de Sá

DILI, 18 jullu 2022 (TATOLI)–Governu konstitusionál da-ualu apoiu orsamentu ho montante $100.000,00 hodi konstrui Uma-lulik 27 iha territóriu Timór laran, informa Diretór nasionál patrimóniu no kulturál (DNPK, sigla portugés), Sekretariu Estadu Arte no Kultura (SEAK), Gil Paulino dos S. Oliveira.

Diretór ne’e hateten, uma-lisan hanesan patromóniu kulturál ne’ebé jerasaun Timór sira iha. “Uma-lisan ne’e parte ida mós hola parte iha patrimóniu kulturál. Ita Timór, estrutura tradisionál ne’e sempre mosu mai husi uma-lisan; husi uma-lisan mak halibur hamutuk nia jerasaun sira iha sira ida-idak nia knua”, Diretór Gil Paulino ba Tatoli iha nia knaar-fatin SEAK, Praia dos Coqueiros, segunda ne’e.

Tuir ezekutivu ne’e, SEAK sei halo levantamentu dadus hodi buka hatene totál uma-lisan sira iha territóriu Timor-Leste (TL) tanba atualmente SEAK seidauk iha dadus ne’e.

“Agora dadaun ne’ebé diresaun patrimóniu kulturál iha bazeia de’it ba ema nia proposta hatama husi komunidade sira. Entaun, iha Oitavu Governu konstitusionál liuhusi lideransa Primeiru-Ministru, Taur Matak Ruak, nia atensaun maka’as mak prezerva, valoriza no proteze eransa kulturál liuliu uma lisan,” nia dehan.

Totál orsamentu ne’ebé DNPK, SEAK, apoiu ba tinan 2022 nian ho montante 100.000,00 ba uma-lisan 27 iha territóriu Timór-laran.

“Ita mós apoiu orsamentu uitoan, iha 2021 impoen orsamentu 200.000,00 hodi apoiu ba 82 casas sagradas (uma-lulik) i depois iha 2022 ne’e mós impoen orsamentu 100.000,00 (cem mil) atu lori apoiu ba iha 27 casas sagradas, nia relata.

Diretór nasionál patrimóniu no kulturál SEAK, Gil Paulino, akresenta kritériu ne’ebé atu hetan apoiu maka sidadaun sira tenke priense rekezitu sira ne’ebé hatun ona husi DNPK.

Iha nia lala’ok atu apoiu ne’e mak primeiru kada proponente ida-idak hatama nia proposta mai ka uma-lisan, lia-na’in sira hatama sira-nia proposta mai. Sira-nia proposta ne’e diriji mai iha SEAK, halo despasu tuun ba iha DNPK.

Molok atu ba apoiu, diresaun tékniku halo uluk prosesu verifikasaun dokumentu, sira-nia proposta ne’ebé sira hatama ne’e priense rekezitu ka-lae. Depois avalia tiha sira-nia proposta ne’e hotu, verifika tiha hotu, ekipa tékniku sei tun fali ba iha kampu hodi halo observasaun direita iha kampu hodi halo observasaun, verifikasaun iha kampu. Depois verifikasaun hotu  mak lori fali rezultadu verifikasaun ekipa tékniku nian mai junta hamutuk ho sira-nia proposta enkamiña ba ekipa painél juri hodi diskuti, hodi fó-rezultadu pasa ba apoiu kalae, (priense rekezitu ba apoiu ka lae).

“Normalmente uma-lisan sira ne’ebé iha territóriu Timór-laran tomak, hotu-hotu hetan estragu iha tempu rezisténsia. Kestaun ida ne’e maka, Oitavu Governu konstituisionál fó-prioridade, tau-orsamentu uituan hodi fó-apoiu ba uma-lisan sira,” Diretór Gil Paulino rekoñese.

Nia esplika, uma-lisan iha papél boot: 1) Uma-lisan hanesan sentru kulturál tanba uma-lisan ne’e mak halibur fetosan-umane hodi halo serimónia rituál sau-batar ka liu-liu serimónia rituál sira ne’ebé liga ba finalidade hodi jerasaun sira hetan matak-malirin.

2)Uma-lisan sai hanesan múzeu tradisionál. Iha uma-lisan laran sira konserva hela sasan-lulik sira ne’ebé mak bei-ala sira husik hela no sasan-lulik sira ne’e koresponde ba forsa natureza rua: ida, korresponde ba moris buras ka feliz jerasaun sira nian (matak-malirin), ida seluk, sai ba forsa natureza ka biru (kakaluk) jerasaun sira uza hodi defende sira nia-a’an. Barak liu uma-lisan sira iha Timór ne’e uza hotu forsa rua ne’e.

Entaun iha tempu funu iha tempu rezisténsia aas-ua’in barak maka hatun malus-maran ka kakaluk husi nia uma-lisan hodi halo auto-defeza ba sira-nia aan hodi funu hasoru invazór Indonésia. Tanba ne’e mak ikus mai Indonésia sira deskobre katak forsa gerilleiru sira-nian ne’e mai husi natureza ne’ebé através husi sira-nia uma-lulik ka uma-lisan entaun ho ida ne’e maka konsekuénsia primeiru sira buka tenki estragu ka sunu uluk tiha uma-lisan sira ne’e ho intensaun katak sira sunu tiha para forsa natureza ne’e bele lakon para bele konvense ka bele manan funu ida ne’e, maibé iha realidade lakonsege.

“Ho razaun sira ne’e mak Primeiru-ministru orienta Sekretariadu arte i Kultura atu impoen iha planu anuál diresaun tékniku nian, tau-orsamentu uituan tinan-tinan para bele fó-apoiu. Apoiu ne’e la signifika atu fahe totál orsamentu ba atu harii maibé apoiu atu kompleta de’it esforsu ne’ebé jerasaun ka uma-lisan na’in sira iha tiha ona,” nia hatutan.

Uma-lisan sira ne’ebé hetan estragu husi konsekuénsia funu, tuir Diretór Gil Paulino, rejista ona hamutuk 30; kompostu husi rejiaun ponta-leste hamutuk 18 no Bobonaro 12.

“Sofre konsekuénsia funu ne’e hamutuk 18 iha parte lorosa’e nian: Baucau, Viqueque no Lautém no Manatuto sorin balun. Ne’e, ami identifika bazeia ba proposta ne’ebé sira hatama. Husi parte rai-klaran ba to’o iha baliza liliu iha Bobonaro ne’e ami identifika iha 12. Iha 12 ne’e mistura ona ho inséndiu (ahi-han) no mós balun rai-halai mak monu ou ai-tohar mak hanehan,” Diretór ne’e relata.

Atu hetan apoiu ne’e iha rekezitu ne’ebé DNPK, SEAK hatuur ona. Rekezitu ne’ebé sai hanesan prinsipál atu lori apoiu ne’e mak primeiru kuandu sira hatama proposta mai, jerasaun  sira tenki halibur ona buat balun iha ne’ebá, materiál saida  mak sira prepara ona iha ne’ebá, atu ekipa ba verifika para bele fó-apoiu tanba atu harii uma-lisan ka uma-lulik ne’e nia kompeténsia ka nia responsabilidade bo’ot ne’e jerasaun sira.

“Guvernu somente fó-apoiu de’it, se Guvernu mak tau-osan hodi fó-apoiu tomak, ita la bolu uma-lisan, ita bolu uma-Estadu, entaun aban bainrua jere Uma-lisan ne’e Estadu mak jere no nia valór kulturál ne’e lakon tiha ona, tanba ne’e mak polítika Guvernu nian apoiu bazeia ba sira-nia preparasaun”.

Totál proposta ne’ebé submete ba iha DNPK, tuir Diretór Gil Paulino, hahú husi 2021 hamutuk 180 proposta, maibé proposta 82 mak priense kritéria.

Bazeia ba proposta ne’e, ekipa verifika, tuun iha baze identifika katak iha de’it 82 uma-lulik mak priense rekezitu atu apoiu. Primeiru, sira prepara tiha ona sira nia matériál.

Segundu, preparasaun no matérial ne’ebé sira atu konstroi ne’e refleta duni ba kritéria komisaun painel juri ninian katak sira mantein nafatin ho matérial lokál, entaun ida ne’e mak bele prosesu ba apoiu tanba barak liu proposta sira ne’ebé tama, SEAK identifika katak, ida na’in seidauk prepara buat ruma, entaun seidauk bele apoiu.

Ida seluk, na’in prepara halo tiha ona maibé semi-modernu, signifika nia la uza materiál lokál hodi harii nia uma-lisan maibé uza ona sementi, besi, kalen, ida ne’e lapriense ona rekezitu atu apoiu.

“Tanba ita hatene muito bem tanbasá mak polítika ida ne’e sai hanesan regulamentu interna diresaun tékniku nian hodi hatuur katak hakarak atu hamoris nafatin bei-ala sira nia liman-rohan ne’e. Sira ne’ebé sees uituan ona husi nia orijinalidade la priense rekezitu atu apoiu”.

Kategória apoiu

Kategória ba apoiu ne’ebé DNPK fó iha oin-tolu; faze konstrusaun, faze reabilitasaun, faze finalidade ka inagurasaun.

“Bazeia ba  rezultadu verifikasaun ne’e ita kategória ba apoiu tolu: apoiu ba konstrusaun entaun uma-lisan sira ne’e sira-nia preparasaun matérial ne’e hahú husi 5% to’o 50% ne’e kategoria konstrusaun ho montante orsamentu 3.500,00 (três mil e quinhentos). Kuandu uma-lisan ne’e jerasaun sira harii ninia atinjimentu ne’e komesa ona 51% to’o iha 75% ne’e ita kategória ona reabilitasaun, Estadu ou guvernu fó-apoiu atu reabilita ajuda tan de’it atu finaliza sira-nia uma-lisan entaun ho nia montante ne’e 2.500,00 (dois mil e quinhentos). Faze inagurasaun, entaun apoiu ne’e ho nia montante 1.500 (mil e quinhentos):  atu fó-apoiu de’it”.

Nia relata, tinan ida ne’e (2022) iha ona uma-lisan 27 ne’ebé tama ona rekezitu no iha ona prosesu asina kontratu.

“Iha 2022 iha ona 27 mak bele ona atu hetan. Husi 27 ne’e, neste momento, ami prosesu hela; iha faze asina kontratu tanba sira-nia apoiu ne’e kuandu liuona husi verifikasaun, avaliasaun husi ekipa juri nian. Entaun molok atu apoiu tenki iha termu kontratu ida ami prepara para depois sira asina kontratu, tanba ne’e orsamentu subvensaun públiku kuandu sira atu hetan apoiu ne’e sira mai asina kontratu lori ho sira-nia konta bankária mai depois osan ne’e prosesu direitamente ba sira-nia konta bankária.”

“Sira-nia obrigasaun tenki halo fali relatóriu mai. Relatóriu kona-ba gastus ne’ebé Guvernu apoiu ba ne’e, ne’ebé iha kontratu ne’e mensiona mós katak bainhira sira hetan ona apoiu molok atu tama novembru sira tenki finaliza ona sira-nia konstrusaun, reabilitasaun ka sira seidauk finaliza mós gastu orsamentu ne’ebé sira uza ne’e hodi sosa ai ka sosa du’ut ka ne’e tenki sira gastus. Se sira la gastus, osan tenki fó fila fali ba kofre Estadu,”  Ezekutivu DNPK ne’e hato’o.

Nia haktuir, kona-ba proposta ne’ebé husi RAEOA (Rejiaun autonoma espesiál Oe-cusse-Ambeno) no Ataúro, tinan kotuk husi RAEOA proposta ida de’it mak hetan apoiu, tinan ida ne’e RAEOA laiha. “Tinan kotuk Ataúro laiha. Tinan ida ne’e, iha Atauro uma-lisan tolu maka hatama sira-nia proposta mai i liu ona husi avaliasaun no neste momento tama ona prosesu asina kontratu atu hetan apoiu iha tinan 2022”.

“Tuir ami-nia kalendáriu diresaun nian mais ou menus dia 27 ou 28 sira hanesan ne’e osan ne’e tama ona iha sira-nia konta bankaria, ami-nia kalendáriu fulan jullu ne’e nia laran,” nia konklui.

Notísia relevante: PN husu Governu prevee orsamentu ba protesaun no prezervasaun Uma-lisan

Jornalista     : José Belarmino de Sá

Editór            : Rafy Belo

iklan
iklan

Leave a Reply

iklan
error: Content is protected !!