DILI, 06 dezembru 2022 (TATOLI)—Líder Rezisténsia no Tenente Jenerál Reformadu, Lere Anan Timur, husu Estadu no Governu presiza tau atensaun ba vítima rezisténsia iha funu luta libertasaun nasionál hanesan oan kiak ho feto faluk sira-ne’ebé sei halerik hela iha era independénsia ne’e.
Notísia Relevante: INVAZAUN 7 DEZEMBRU 1975 (Epizódiu foun luta timoroan sira ba ukun rasik aan)
“Hanesan líder rezisténsia, ko’alia kona-ba ida-ne’e nafatin iha responsabilidade. Ezemplu, ko’alia kona-ba oan kiak, feto faluk, agora ita sei ko’alia tanba faluk nia laen tiru mate iha funu no oan kiak ba serbisu iha funu mak mate mós iha. Tanba, ohin loron, ita sei bolu faluk no oan kiak. Vítima rezisténsia iha barak halerik, tanba ne’e Governu presiza tau atensaun,” Líder Rezisténsia ne’e hateten liuhosi programa Entrevista Eskluzivu ho tópiku “Reflesaun Loron Invazaun 07 Dezembru 1975” ba dala-47 iha estudiu Agência Tatoli, Faról, tersa ne’e.
Lere Anan Timur husu Governu se de’it mak kaer ukun, utiliza didi’ak osan fundu mina-rai ne’ebé iha hodi moris di’ak ba oan kiak no feto faluk, no hatene jere no poupa hodi to’o ba povu hotu.
“Iha funu laran la’ós normál. Tanba ne’e, ami ne’ebé sei moris tenke iha responsabilidade morál haree problema sira-ne’e halo oinsá jerasaun foun aban bainrua hetan futuru di’ak, hetan uma di’ak, hetan asisténsia médiku,” nia hateten.
Tuir nia, ohin loron, iha Timor-Leste ukun rasik an nia laran ne’e vítima rezisténsia barak sei nafatin halerik seidauk hetan atensaun loloos tanba balun sei moris terus hela to’o ohin loron.
“Balun sei halerik. Ezemplu, oan kiak ida atu buka bolsu estudu sei defísil tanba interrese ema ida-idak nian no familiarizmu iha ministéiru no instituisaun públiku sira. Faluk la’ós atu fó uma ida ba nia ne’e, ita rezolve ona maibé nia tenke han, hemu no haruka oan ba eskola, buat sira ne’e hotu,” nia dehan,
Tan ne’e, tau matan ba feto faluk no oan kiak sira moris di’ak ona ka lae ne’e tenke tau matan tanba até vítima segundu guera mundiál sei iha kuantu mais vítima 1975-1999 ne’e hanoin katak moris halerik sei barak.
“Ha’u hanoin presiza lidér sira iha devrr morál no polítika tenke hakat hosi situasaun sira-ne’e. oinsá hamutuk hodi liberta povu tanba liberta patria hamutuk ita liberta ona, no agora hamutuk ita bele no hamutuk ita luta liberta povu hosi mukit,” nia hateten.
Notísia Relevante: CNC sei konstrui “Monumentu 7 Dezembru 1975” provizóriu iha Ponte Kais Dili
Jornalista : Nelson de Sousa
Editór : Cancio Ximenes
