DILI, 30 janeiru 2023 (TATOLI) – Uma-kain hitu iha Becuse-Kraik, Suku Becora, Postu Administrativu Cristo Rei, Dili, hetan eviksaun tanba desizaun husi Tribunál Distritál Dili (TDD), razaun rai ne’e manan husi sidadaun ida.
Rai iha área Becuse-Kraik ne’e, família uma-kain hitu ne’e hela dezde tinan 1976 no daudaun ne’e kompleta ona tinan 47.
Rai ne’e rasik, uluk fó hosi António Vidigal. No, hetan fali reklamasaun husi Vicente Vidigal nia oan iha 2014.
Tanba ne’e, iha 2014, sidadaun refere rekorre ba Tribunál hodi husu família hitu ne’ebé hela iha rai ne’e atu hamamuk rai refere.
Iha tinan hanesan, Tribunál Distritál Dili (TDD) hatún desizaun ba prosesu sívil ne’ebé maka manan hosi sidadaun ne’ebé rekorre ba Tribunál no momentu ne’ebá hafoin sidadaun ne’e manan katak rai ne’e ninian, nia rasik fó indemnizasaun ba família hitu ne’e antes husik fatin ne’e.
Valór indemnizasaun, kada uma-kain hitu hetan $2000,00. Maibé, família uma-kain hitu ne’e rejeita la foti osan refere no daudaun ne’e osan ne’e iha hela TDD no sira kontinua okupa rai no uma iha área Becuse nian.
Maibé iha segunda (30/1) ne’e, Ofisiál Justisa hosi TDD lori mandatáriu Tribunál nian liuliu desizaun TDD hodi hatudu ba okupante no husu sira atu hamamuk tiha rai ne’ebé daudaun sira okupa hela. Tanba rai-na’in ne’e nia manan ona iha tribunal, ne’ebé nia prosesu rekere iha tinan ualu liubá.
Tanba ne’e, hanesan ofisiál justisa lori de’it mandatáriu hosi Tribunál hodi haruka família sira hamamuk de’it fatin liliu uma hirak ne’ebé sira hela ba.
Rosalina Alves, membru família ida husi uma-kain hitu ne’e, haktuir, sira hela iha rai ne’ebé lokaliza iha área Becuse-Kraik ne’e dezde iha 1976. Rai ne’e entrega hosi Vicente Vidigal.
“Momentu ne’e nia haruka ami atu husik fatin ne’e maibé mantein nafatin no nia lori ba tribunál no tribunál afavór ba nia no manan tiha no ema atu fó ami indemnizasaun ami rejeita”, nia konta tuir.
“Ami rejeita lakohi simu osan ne’e, tanba ami konsidera tribunál nia desizaun laloos, tanba ne’e ami husu atu tribunál esplika klean desizaun ne’e sera ké ami laiha direitu ba rai pedasuk ida ne’e, tanba ne’e ami nia asaun husu atu tribunál hatúr justisa ne’e loloos liuliu justisa ba ami povu ki’ik”, Rosalina Alves reforsa tan.
Iha fatin hanesan, Advogadu Privadu Manuel Tilman, hateten, Defeza sei halo rekursu kontra desizaun Tribunál ba rai ne’ebé maka daudaun ne’e nia kliente sira okupa.
“Hanesan parte Defeza ha’u ho Dr. Fernando (Faria) ami halo ona rekursu no ohin dadeer ami hatama ona ba Tribunál Rekursu relasiona ho desizaun ne’ebé maka Tribunál Primeiru Instánsia hatún liga ho rai ne’ebe ami-nia kliente sira okupa hela ne’e”, Advogadu Privadu Manuel Tilman, dehan ba jornalista sira iha Bedois, segunda ne’e.
Nia dehan, defeza iha koñesementu hosi Tribunál kona-ba ezekusaun ne’ebé maka TDD atribui ba rai ne’ebé maka nia kliente sira okupa.
“Ha’u hetan koñesimentu hosi Tribunál katak sira atu mai hasai ha’u-nia kliente sira iha sira-nia uma iha domingu ne’e maibé tanba loron serbisu entaun Tribunál halo fali ohin”, advogadu Manuel Tilman informa.
“Maibé ami-nia rekerimentu ba ona Tribuál Reukursu ho nune’e ami husu atu Tribunal trava ezekusaun ba nia kliente sira ho razaun direitu umanitáriu, maibé Tribunál kontinua ho nia desizaun hodi halo ezekusaun ba ami nia kliente no ami la simu ida ne’e ami halo embargu hasoru desizan Tribunál nian”, nia esplika.
Advogadu ne’e dehan, asaun embargo ida ne’e, Defeza hamutuk ho nia kliente halo hodi kontinua hela iha sira-nia uma to’o Tribunál hatún desizaun ba rekursu ne’ebé parte Defeza hatama.
“Hein ami-nia kliente sira hetan fali fatin foun, tanba ne’e hanesan defeza ami kontinua fó asisténsia legál ba ami-nia kliente sira to’o hetan desizaun”, Advogadu Privadu Manuel Tilman afirma.
Tuir lei Kódigu Sivil, ema ne’ebé maka okupa rai to’o tinan 20 ne’e iha direitu sai ona na’in ba rai.
Xanana fó apoiu solidariedade
Nune’e mós, Eis Primeiru Ministru Xanana Gusmão hato’o nia prontidaun hodi fó apoiu solidaridade ba família uma-kain hitu ne’ebé maka sofre ba desizaun Tribunál nian ne’e.
“Ha’u komprende prosesu sira ne’ebé iha Tribunál liuliu ba mandatáriu sira ne’ebé Tribunál hatún hodi hasai ita-nia komunidade sira ne’e. Desizaun Tribunál ita respeita, maibé labele uza mandatáriu. Tenke uza mós sentimentu umanitáriu bele hasai sidadaun sira. Maibé, tenke kria mós kondisaun ba sira molok hasai sira”, nia hateten.
“Ha’u iha ne’e atu defende ida ne’e. Se kuandu tribunál laiha sentimentu umanidade maka hasai ema hanesan ne’e, ha’u sei la permite. Kuandu sira tribunál mai atu hasai komunidade sira ne’e ho maneira hanesan, ha’u sei halo embargo hodi la permite tribunál tama sira-nia uma hodi hamamuk sira-nia sasán husi uma-laran, tanba lei mós autoriza ema bele halo direitu emabargu kuandu la konkorda desizaun ruma hosi Tribunál”, nia hateten.
Xanana komprometidu katak sei hamutuk sidadaun sira ne’ebé mak afetadu husi desizaun TDD hodi defende sira-nia direitu.
“Ha’u iha ne’e atu defende povu ki’ik no kbi’it laek nia direitu, ita labele trata sidadaun hanesan ne’e molok kria kondisaun ba sira”, nia fó hanoin.
Enkuantu ezekusaun ne’e la konsege halo tanba Líder Nasionál Kay Rala Xanana Gusmão, defende família nain hitu.
Jornalista: Natalino Costa
Editór : Zezito Silva
