DILI, 18 fevereiru 2023 (TATOLI)- Governu sentrál nia taxa ezekusaun reál ba Orsamentu Jerál Estadu (OJE) tinan fiskál 2023 ba Todo Governo, la inklui kompromisu no obrigasaun sira, to’o sesta (17/02), atinje ona millaun $53,4 husi totál orsamentu aprovadu billiaun $2,16.
“Ezekusaun Todo Governo a’as liu mak iha liña ministeriál ne’ebé ezekuta ona millaun $42,9 husi orsamentu alokadu biliaun $1,2”, relata nota ne’ebé Agência Tatoli simu, sábadu ne’e.
Nota ne’e refere, tuir kedan ho Ajénsia Autónoma sira ho nia ezekusaun atinje ona millaun $7,4 husi orsamentu alokadu millaun $218,3. Autoridade Munisipál ezekuta ona millaun 41,5 husi orsamentu alokadu millaun $81,1.
Enkuantu Rejiaun Administrativa Espesiál Oé-cusse Ambeno (RAEOA), ezekuta ona besik millaun $1 husi orsamentu alokadu millaun $84.
“To’o iha inísiu fulan-fevereiru 2023, Ministériu Finansa halo ona levantamentu osan husi Fundu Minarai ho montante millaun $300 husi totál orsamentu biliaun $1,3 ne’ebé mak Parlamentu Nasionál aprova ona liuhusi Lei Orsamentu Jerál Estadu 2023 promulgadu husi Prezidente Repúblika, José Ramos-Horta, iha 21 Dezembru 2022”, refere nota ne’e.
Bazeia ba relatóriu trimestrál Fundu Minarai husi Banku Sentrál Timor-Leste (BCTL), to’o iha dezembru 2022, kapitál Fundu Minarai hamutuk biliaun $17,41 kompara ho fim trimestre antes (setembru 2022) biliaun $16,99. Balansu ikus Fundu Minarai biliaun $17,41 ne’e sa’e 10% husi biliaun $15,8 iha fim 2018. Aumentu iha balansu Fundu Minarai ne’e tamba retornu investimentu eksepsionál rejistradu iha tinan 2019 to’o 2021 hamutuk biliaun $5,02 no total reseita petrolífera rekollada hamutuk biliaun $3,3.
Tinan kotuk, Governu halo levantamentu osan husi Fundu Minarai hamutuk biliaun $1,4 ka 90% husi totál biliaun $1,55 ne’ebé mak Parlamentu Nasionál aprova liuhusi Lei OJE Retifikativu 2022. Montante biliaun $1,55 ne’e esklui ona Fundu Kombatetentes Libertasaun Nasionál biliaun $1 ne’ebé mak tinan kotuk Tribunál Rekursu deklara Inkonstitusionál no automatikamente eliminadu husi konta Públika.
Durante tinan lima ikus ne’e (2018-2022), Governu da-ualu halo ona levantamentu osan husi Fundu Minarai hamutuk biliaun $5,4 de’it husi totál biliaun $7,1 ne’ebé mak aprovadu husi Parlamentu Nasionál.
“Ida-ne’e hatudu katak iha poupança ka diferensa biliaun $1,7 entre levantamentu aprovadu husi Parlamentu Nasional no levantamentu atuál”, dehan.
Rekorda katak, iha tinan kotuk, Governu konsege ezekuta biliaun $1,743 husi totál orsamentu biliaun $2,2. Valór nominál biliaun $1,743 ne’e mak a’as liu iha istória Timor-Leste dezde país ne’e restaura ninia Independénsia no konsege ultrapasa ezekusaun reál iha tinan 2016 iha ne’ebé Governu konsege ezekuta biliaun $1,630 ne’ebé ke durante ne’e konsidera aas liu.
Jornalista : Antónia Gusmão
Editór : Florencio Miranda Ximenes
