DILI, 06 marsu 2024 (TATOLI)—Komisaun Nasionál Eleisaun (CNE, sigla portugés) liuhosi Diresaun Nasionál Edukasaun Sívika, Formasaun, Partidu Polítika, Dokumentasaun, Mídia no IT (DN-ESPDMI) halo ona elaborasaun matéria edukasaun sívika hamutuk 11 hodi prepara ba eleisaun sira hotu.
Diretór Nasionál ESPDMI, Carlos Alves Lopes, hateten, matéria edukasaun sívika ne’ebé sira elebora hamutuk 10, maibé aumenta matéria kona-ba eleisaun munisipál nune’e iha 11.
“Matéria sira ne’ebé ita elebora prontu ona, ne’ebé bainhira akontese eleisaun hein de’it halo disaminasaun ba komunidade, liu-liu ba eleisaun suku agora hein de’it Governu dekreta data fiksu ba eleisaun nian, loron ne’e kedas ita hahú disamina ba komunidade hahú hosi nasionál to’o rurál hodi bele hatene no partisipa iha eleisaun sira,” Carlos Alves Lopes, informa ba Agência Tatoli, iha ninia knaar fatin, CNE, Colmera, kinta ne’e.
Matéria hirak ne’e mak hanesan órgaun administrasaun eleitorál, ne’ebé ko’alia kona-ba kompeténsia, estrutura CNE hosi nasionál to’o munisípiu, kompeténsia ne’e mak lei atribui ba CNE hodi halo supervizaun matéria kona-ba órgaun administrasaun eleitorál.
Notísia relevante : CNE prepara matéria edukasaun sívika ba eleisaun munisipál
Materia tuir mai mak resensiamentu no atualizasaun baze dadus, matéria sistema eleitorál ida ne’e kompostu hosi sistema eleisaun prezidensiál, parlamentár, suku no munisipál sistema ne’e kada eleisaun ninia sistema la hanesan.
Tuir mai, sistema partidu polítiku ne’e ko’alia kona-ba kritéria sira atu harii partidu hanesan emblema, hinu partidu, no seluk tan.
Matéria rejimentu finanseiru partidu polítiku ne’e ko’alia kona-ba subvensaun públika ne’ebé mak kada tinan aloka ba partidu ne’ebé mak asentu iha Parlamentu Nasionál, iha subvensaun públika no subsídiu kampaña eleitorál.
Subsídiu kampaña ne’e la haree ba partidu ne’ebé pasa la pasa iha Parlamentu Nasionál, bainhira nia kompete ona iha eleisaun nia iha direitu atu hetan subsídiu kampaña.
“Ita mós elabora matéria kona-ba partisipasaun feto iha vida polítika, atu hatene feto mak kandita no hira mak eleitu no hira mak kaer kargu sira,” nia dehan.
Aleinde ne’e, elabora mós matéria demokrasia, matéria ne’e halai liu ba demokrasia kontestu Timor-Leste nian.
“Hosi matéria sira ne’ebé elebora ami mós konsege indentifika alvu edukasaun sívika hamutuk kuaze hamutuk 10 mak alvu dahuluk diseminasaun matéria sira ne’e ba komunidade hahú hosi nasionál to’o rurál, tuir estudante hahú hosi sekundária no universidade, asosiedade sivíl, instituisaun Estadu sira hanesan Polísia Nasionál Timor-Leste (PNTL), FALINTIL-Forsa Defeza timor-Leste (F-FDTL), prizioneiru sira, no seluk tan,” nia tenik.
Hosi eleborasaun matéria edukasaun sívika ne’e iha nia alvu iha mós mekanizmu mak hanesan antes ne’e halo de’it palestra ba estudante sira maibé agora iha ona mekanizmu foun.
“Baibain ne’e ami halo de’it palestra ba estudante sira agora muda fali, matéria sira ne’ebé ita elebora ne’e fó ba estudante sira liuhosi halo sertame no teatru,” Carlos heteten.
Ba mekanzimu seluk konforme alvu ne’ebé sira identifika ezemplu ba PNTL ne’e sei liuhosi palestra ruma ka diskusaun, inklui mós ba instituisaun sira seluk.
Matéria edukasaun sívika ne’ebé sira elabora ne’e la’ós nasionál de’it maibé envolve mós diretór, xefe departamentu sira CNE nian hosi munisípiu hotu-hotu mai iha Dili fó ideia hamutuk mak foin elebora.
“Tanba dalabarak ita elebora tiha mak fó ba sira tuir sira-nia observasaun matéria ne’ebé ita elebora la tuir nia alvu ida-idak, entaun bolu sira mai husu sira-nia hanoin tau hamutuk mak elabora. Matéria ne’ebé ita elabora sei fó fali ba sira nune’e sira bele disemina iha terrenu,” nia tenik.
Jornalista : Arminda Fonseca
Editora : Julia Chatarina
