DILI, 29 abríl 2024 (TATOLI)–Ministru Juventude Desportu Arte no Kultura (MJDAK), Nelyo Isaac Sarmento, konsidera, tais nu’udar patrimóniu kulturál husi Timor-Leste ne’ebé presiza prezerva atu labele lakon iha futuru, nune’e Governu hakarak integra tais ba iha kurríkulu eskolár ba ensinu 3⁰ siklu (7º, 8º no 9º anos) ka pre-sekundáriu.
“Governu forma komisaun ida, ne’ebé servisu espesiál liu haree kona-ba valór tais. Tais hanesan patrimóniu ida ba ita-nia rain, agora sai ona hanesan patrimóniu ida ne’ebé tenke prezerva, ita prezerva ne’e mak iha hanoin ida katak tenke integra iha edukasaun hodi bele sai hanesan matéria edukasaun ida, nune’e kontinua husi jerasaun ba jerasaun hodi koñese no hatene ita-nia tais no oinsá halo produsaun,” Ministru Nelyo, hateten bainhira halo abertura ba semináriu integrasaun tais ba kurríkulu eskolár 3⁰ síklu, iha salaun Ian Martin INFORDEPE, Balide, segunda ne’e.
Tanba ne’e, ohin MJDAK organiza semináriu ida atu ko’alia kona-ba peskiza hodi tau hamutuk hanoin no halo diskusaun atu Ministériu Edukasaun (ME) bele haree katak serve duni ona sai hanesan matéria edukasaun ida atubele hanorin ba estudante sira.
Nia nota, tais la’os soru de’it, maibé apreende buat barak, apreende tais ne’e rasik, kabas halo kór oinsá no oinsá forma (motif) ne’e so ema ne’ebé iha duni koñesimentu.
“Entaun, ita lakohi talentu hirak-ne’e lakon iha ita-nia jerasaun tuir mai, tanba ne’e presiza introdús ida-ne’e iha eskola atu labarik no joven sira bele apreende no hatene nafatin ida-ne’e ba oin. Ita tenke introdús ona, tanba iha ema barak mak hatene de’it tais maibé la hatene ninia istória loloos, entaun husi ne’e ita bele introdús, tanba sá Estadu ida-ne’e esforsu maka’as hodi defende tais ne’e nu’udar patrimóniu ida, tanba ne’e nu’udar produtu orijinál husi timoroan sira ho obra tradisionál, la’os tanba nia apreende maibé ne’e husi ita-nia beiala sira,” governante ne’e esplika.
Notísia relevante : Governu sei fó sansaun ba xineza ne’ebé imita dezeñu tais Timor
Ministra Edukasaun, Dulce de Jesus, agradese tebes tanba MJDAK hakarak integra tais ba kurríkulu eskolár ho objetivu atu istória tais nia labele lakon husi jerasaun ida ba jerasaun seluk.
“Agradese tebes tanba ohin ministériu rua ne’e konsege tuur hamutuk atu lori serbisu ne’ebé mak iha MJDAK mai integra ho serbisu Ministériu Edukasaun nian, ne’ebé iha responsabilidade boot atu garante katak saida mak prodús husi MJDAK ida-ne’e bele fó kontinuedade liuhusi kurríkulu. Tanba ita-nia oan sira mak futuru nasaun nian no sira mak ema ida-ne’ebé sei kontinua kultura ida-ne’e. Se ita prodús de’it sein fo koñesimentu ba labarik sira hodi estuda, entaun ita bele dehan katak atu garante nia sustentabilidade ne’e susar oituan,” Ministra dehan.
Daudaun ne’e ME halo hela revizaun ba kurríkulu 3⁰ síklu nia, nune’e tempu di’ak tebes atu integra tais ne’e.
“Ne’e tempu di’ak tebes atu integra matéria ne’e tanba iha mós disiplina ida arte no kultura, entaun ida-ne’e simplés, ita lalika ba buka tan matéria tun-sae, maibé matéria ne’e kompletu tiha ona, agora ita integra tiha hein ita jere de’it nia tempu atu estuda ne’e, 7⁰ ano apreende iha parte saida, 8⁰ no 9⁰ ano aprende iha parte saida,” nia tenik.
Daudaun ne’e hahú uluk iha ensinu 3⁰ síklu, hafoin planu ba oin bele integra mós ba iha ensinu sekundáriu sira.
“Ba oin, karik bele kontinua iha ensinu sekundáriu. Maibé neste momentu Ministériu rua konkorda atu inklui matéria tais rasik iha disiplina arte no kultura. La’os ba arte no kultura de’it, pur ezemplu ita iha matéria aprendizajen lian portugés no inglés, testu kona-ba tais ita tau iha lian rua. Nune’e mós bele tau iha kímika hodi bele hatene reasaun husi kór ida bele sai fali ba kór seluk, bele hanorin reasaun kímika liuhusi saida mak akontese bainhira ita hasai kór husi ai-tahan ka ai-abut ida hodi bele fó kór ba kabas ida ne’ebé ita presiza uza. Entaun, ikus mai tais ne’e matéria interdisiplináriu la’os iha arte kultura de’it. Ida-ne’e mak ita-nia riku-soin ida boot tebes, entaun ita tenke iha responsabilidade tomak atubele prezerva no kontinua,” nia informa.
Tinan 2026 iha ona kurríkulu
Relasiona ho manuál prosesu la’o hela, kuandu halo kurríkulu ministériu presiza iha livru no presiza iha manuál ba profesór nune’e mós ba estudante, ne’e tenke kompletu. Nune’e, prosesu la’o hela, tinan oin finaliza no iha tinan 2026 iha ona kurríkulu.
“Agora prosesu hela no ita sei finaliza iha tinan oin, depois iha tinan 2026 iha ona kurríkulu. Durante tinan 2024 to’o 2025, ita halo projetu try out iha eskola sira. Ita hetan tradisaun nia valór iha ninia kapasidade hodi liga jerasaun pasada prezente no futuru. Hatama tais iha ba kurríkulu importante tebes ba labarik sira-nia ligasaun ho sira-nia identidade nu’udar timoroan. Ita tenke konsidera tais nu’udar lian visuál ida, ne’ebé identifika ita-nia abut rasik, nune’e labele mate ka labele lakon,” nia esplika.
Soru na’in apresia inisiativa
Prezidente Rede soru na’in, Luciana Guterres, sente kontente tanba Governu bele rekoñese tais hodi integra ba iha kurríkulu eskolár atu istória tais ne’e labele lakon husi jerasaun ba jerasaun.
“Ami rede ba soru na’in hotu-hotu iha territoriu sente kontente tanba bele integra ona tais ba iha kurríkulu hodi hanorin ba ita-nia oan sira atu labele lakon patrimóniu kulturál ne’e iha futuru,” nia dehan.
Soru na’in sira ba oin sei serbisu hamutuk ho parseiru dezenvolvimentu sira atu nafatin promove tais ne’e ba oin atu labele lakon nia istória.
“Ita-nia tais nu’udar patrimóniu kulturál iha Timor Leste, nune’e ba oin ita tenke serbisu maka’as ho ita-nia parseiru dezenvolvimentu sira, liu-liu ba iha ita-nia rede soru na’in sira iha suku no aldeia, atu nune’e ita promove nafatin hodi prezerva ita-nia tais sira hodi labele lakon ba oin,” nia esplika.
Agora rede soru estabelese ona iha munisípiu neen hanesan Viqueque, Lautém, Baucau, Bobonaro, Oé-cusse ho Suai, ne’ebé ida-idak soru ho ninia identidade rasik, ne’ebé ba rede soru na’in sira komesa habarak ona sira-nia tais hodi tama ona ba iha merkadu. Iha ona grupu 50, ho nia totál membru 1266.
“Hahú husi munisípiu neen, depois mak kontinua ba iha munisípiu sira seluk ba planu iha futuru,” nia akresenta.
Jornalista : Osória Marques
Editora : Julia Chatarina
