iklan

EDUKASAUN, HEADLINE

ME planeia ona atu agrupa eskola tékniku vokasionál iha Dili laran

ME planeia ona atu agrupa eskola tékniku vokasionál iha Dili laran

Sekretáriu Estadu Ensinu Sekundáriu Jerál no Ensinu Sekundáriu Tékniku Vokasionál, Domingos Lopes Lemos. Imajen Tatoli/Francisco Sony

DILI, 11 juñu 2024 (TATOLI)—Ministériu Edukasaun (ME) no Sekretaria Estadu Ensinu Sekundáriu Jerál no Ensinu Tékniku Vokasionál ho diresaun sira planeia ona atu agrupa eskola tékniku vokasionál.

“Tinan ne’e ita atu estabelese ona agrupamentu iha eskola tékniku vokasionál sira iha Dili laran, liu-liu iha Becora, atu nune’e bainhira ita halo kompetisaun ruma difísil no estudante sira bele utiliza ekipamentu sira-ne’ebé iha eskola, maibé sei halo fazeadamente, labele dala-ida, fazeadamente la’o oituan,” Sekretaria Estadu Ensinu Sekundáriu Jerál no Ensinu Tékniku Vokasionál, Domingos Lemos Lopes, informa ba Agência Tatoli, iha ninia knaar fatin, Vila Verde, tersa ne’e.

ME tinan ne’e hahú halo investimentu hodi sosa ekipamentu sira ba ensinu tékniku vokasionál.

“Ita atu halo akizisaun ba komputadór eskola tékniku vokasionál sira. Agora ita planu hela ba Orsamentu Jerál Estadu (OJE) 2025 atu sosa ró rua ba eskola tékniku vokasionál, área peska  maka tratór ba eskola sira, área agrikultor halo investimentu neineik atubele kompete kompetisaun iha futuru,” nia akresenta.

Notísia relevante : ESTV Becora husu Ministeriu Edukasaun apoia ekipamentu prátika ba alunu sira

Ministériu ba dahuluk planeia ona atu halo revizaun kurríkulu ba tékniku vokasionál hodi bele adota kurríkulu ne’ebé bele responde ba demanda merkadu tanba Timor-Leste sei adere ba Asosiasaun Nasaun Sudeste Aziátiku (ASEAN, sigla inglés), nune’e presiza kurríkulu ne’ebé atualizadu ho mudansa sira.

ME iha tinan ne’e iha polítika ida atu hasai despaisu sirkulár ida atu diminui Ensinu Sekundáriu, atu nune’e bele hasa’e taxa matríkula ba ensinu tékniku vokasionál sira.

“Klaru ida-ne’e hanesan faze ida agora foun foin halo. Ita iha difikuldade barak ne’ebé mak ita infrenta hela,” nia tenik.

Diretór Ezekutivu Timor-Leste Coalition Education (TLCE), José Monteiro, nota, Eskola Sekundária Tékniku Vokasional (ESTV) ezistente seidauk iha kapasidade kompetisaun.

“Ami halo monitorizasaun ne’e ESTV iha dezafiu espesífiku sira hanesan infrastrutura, kualidade profesór, menus rekursu umanu, no ekipamentu prátika laiha,” nia informa.

Nia fó ezemplu, departamentu eletrisidade ne’e pelumenus iha mákina boot eletrisidade ne’ebé mak sira bele liga, nune’e mós tenke iha ofisina rasik, fasilidade sira ne’e tenke disponível para profesór sira hanorin no estudante sira uza hodi prátika. Kuaze eskola barak mak laiha, to’o departementu informátika sira ne’e mós iha komputadór rua de’it. Presiza fo hanoin ba Governu atubele fasilita fasilidade sira ne’e ba estudante sira,” nia dehan.

Diretór Nasionál Ensinu Sekundáriu Tékniku Vokasionál husi ME, Fernando Mouzinho, rekoñese ESTV menus rekursu umanu, liu-liu iha área produtivu inklui menus materiál prátika sira.

“Kona-ba profesór sim, ita halai liu ba programa produtivu tanba ida-ne’e hanesan área espesialidade, klaru que iha territóriu tomak kuaze halerik ba  profesór produtivu tanba hanesan área espesialidade. Iha ekipamentu ba prátika nia iha eskola sira sei menus, ita halo ona levantamentu dadus ba eskola sira-ne’ebé mak hetan problema hanesan ne’e, ezemplu foin lalais ami ba vizita Eskola ESTV sira hotu iha munisípiu mak sira-nia problema ne’e hotu-hotu infrastrutura, fasilidade sira ne’e,” Diretór relata.

Parte diresaun identifika kuaze eskola hotu iha problema no ESTV barak mak sei iha kondisaun mínimu tebes, tanba ne’e halo hela esforsu atu fasilita no apoiu Eskola sira hodi dezenvolve ho di’ak.

Maski nune’e parte diresaun iha ona planu estratéjiku ida atu rezolve menus ekipamentus prátika

Nia hatutan, relasiona ho eskola sekundária tékniku vokasional iha teritoriu tomak ne’ebé menus ekipamentus prátika ne’e diresaun nasionál iha ona hanoin oinsá atu rezolve.

“Ita husu planu atividade hotu iha eskola, kondisaun  hodi ikus mai sira rasik mak halo planu bazeia ba kurríkulu ne’ebé iha mak sira lori mai diresaun hodi haree no tau prioridade hodi halo akizasaun dahuluk atu atende nesesidade eskola sira hotu no tetu oinsá atu utiliza materiál sira ne’e mak di’ak, signifika tenke iha ona laboratóriu no biblioteka, tenke iha profesór sira-ne’ebé kualifikadu atu hetan formasaun ne’ebé di’ak hodi tau-matan ba materiál sira ne’e ho responsabilidade tomak,” Diretór informa.

Jornalista     : Osória Marques

Editora          : Julia Chatarina

iklan
iklan

Leave a Reply

iklan
error: Content is protected !!