DILI, 25 novembru 2024 (TATOLI)–Prezidente Fundasaun Asuwa’in Timor-Leste (FUNATIL), Tenente Jenerál Reformadu, Lere Anan Timur, apoiu rekonsiliasaun maibé husu timoroan ne’ebé daudaun ne’e iha Indonézia tenke rekoñese sira-nia sala.
“Eurico sira-ne’e mós depois tinan 1999 oho ema, sunu uma, ida-ne’e rekonsiliasaun ne’e ita rekonsilia, maibé tenke ho laran moos, ita-nia laran kma’an no tenke rekoñese ninia sala atu rekonsilia malu. Tanba ha’u bele dehan katak ita balun ukun-an ona, balun família ida la terus, família balun la mate, ema ida labele mai rekonsilia iha ha’u-nia fatin, ha’u mak tenke rekonsilia ho ema ne’ebé kee liman ran ba ha’u-nia maluk ne’ebé ohin loron la hamutuk ona, biar ha’u-nia alin ka , ha’u-nia fetosan umamane ka, ha’u nia rian ka, ne’e ha’u mak tenke rekonsilia,” Lere Anan Timur, hateten bainhira sai oradór iha semináriu nasionál, iha Universidade Orientál Timor-Lorosa’e (UNITAL), Becora, segunda ne’e.
Notísia relevante : Lere apoia rekonsiliasaun tanba timoroan labele fahe malu
Nia rekoñese, kestaun ne’e tanba konsekuénsia funu, ne’ebé bele rekonsilia maibé sira tenke hakraik-an.
“Iha tinan 1985 ha’u halo imbuskada ida iha área Luca, iha inimigu na’in-hitu mak tama, ne’e primeira vez ha’u komanda forsa tiru malu, ami tiru malu kuaze oras ida resin, ha’u-nia soldadu na’in-rua mate, depois tiru malu no soldadu na’in-tolu Indonézia rende, ha’u-nia soldadu sira dehan oho tiha tanba ita-nia maluk mate ona, ita manán ona batalla ita oho fali sira mós laiha sentidu, entaun ha’u husik tiha sira na’in-tolu ne’e moris no fila ba,” nia akresenta.
Lere haktuir, momentu ne’ebá nia sente estrañu tanba husik inimigu na’in-tolu, enkuantu soldadu na’in-rua mate.
“Atu dehan katak ida-ne’e konsekuénsia funu, ne’ebé rekonsiliasaun ne’e ita tenke rekonsilia, no se mak rekonsiliadu, ezemplu ha’u vítima ita-boot nu’udár suspeitu mós tenke rekoñese-an no hakraik-an,” Tenente Jenerál Reformadu, tenik.
Timoroan prontu atu halo rekonsiliasaun maibé labele kahur konseitu rekonsiliasaun ho sira-nia prezensa iha Timor-Leste.
“Ha’u prontu rekonsilia mais uluk sira ida oho madre sira iha Lautém ne’e sira ba kadeia, justisa, agora sira-ne’e mai hanusa, ita agora politiza sasán sira-ne’e, Prezidente Repúblika dehan rekonsilia, atu mai ka la mai ne’e kestaun seluk, labele kahur mai ho rekonsiliasaun, ne’e ita bele dehan katak otonomia sira ne’ebé que iha ne’ebá nia oan sira iha ne’e hotu ona, ne’e mak ita labele kahur konseitu rekonsiliasaun ho sira mai ninia rai,” nia katak.
Jornalista : Osória Marques
Editora : Julia Chatarina
